Hirdetés

Hifista atomháború – Van-e értelme a minőségi kábelnek?

Mióta tavaly belemerültem kicsit a hifi világába, azóta ámulattal tölt el, hogy bármilyen barátságos fórumot pillanatok alatt véres harcmezővé tud változtatni egy olyan, elsőre ártatlannak tűnő kérdés: milyen kábelt vegyek a hangfalamhoz? Vagy: mivel kössem össze a CD lejátszótmat az erősítővel? Ezt irigyeltem meg nagyon, hiszen a nálunk megjelenő Justin Bieber-es, Kanye West-es, Nicki Minaj-os, tankcsapdás, metallicás csörték laza kis hógolyózásnak tűnnek a hifis fórumok kábeles atomháborújához képest. Szóval kértem kábeleket az Audioquesttől, pörgessük fel kicsit az év elejét!

Azt tudni kell, hogy a rendszerem most lett olyan, amire esetleg egy hifista azt mondja, még ha kicsit fintorogva is, hogy első lépésnek elmegy. Merthogy most ez van itthon:

  • Cambridge Audio Topaz SR20 erősítő
  • Monitor Audio Bronze 2 hangfal
  • Pro-Ject Debut Carbon Esprit SB lemezjátszó
  • Denon DCD-520ae CD lejátszó
  • Chromecast Audio hálózati lejátszó

Ezek voltak eddig összekötve névtelen kábelekkel. Na jó, a hangfalkábel Inakustik Star 1.5-ös, a CD összekötő pedig egy másfél méteres Inakustik Star volt, de ezek még az alsó kategóriában sem jönnek szóba a szakfórumokon, ha kábelekről van szó. A többi kábelnek a márkáját sem tudom, szóval tényleg no name-ek. 

Megjegyzem, én teljesen jól elvoltam ezekkel, már az baromi nagy örömet okozott, mikor a Monitor Audio hangfalak megérkeztek az akkor még Denon PMA-520ae erősítőhöz, és úgy szólt rajta a zene, ahogy még soha nem hallottam. Ezt ugrottam meg a Cambridge Audio Topaz SR20 erősítővel, aminek bekötésével például elkezdtem egyértelmű különbséget hallani a Chormecast Audio-s Tidal Hifi és Spotify között. És itt kezdett el igazán birizgálni, hogy ha most ezt a különbséget így kihallom, mi van, ha tényleg van kábel és kábel között különbség?

A hifisták egyébként a hangfal, az erősítő és a forrás után a kábeleket tartják a legfontosabbnak (ha a szobaakusztikát nem nézzük), szóval kíváncsivá tett, hogy az én belépő kategóriás rendszeremen hallatszik-e ebből bármennyi. Azt amúgy mindig kiemelik a szakértők, hogy minél magasabb kategóriás a rendszer, annál jobban érződik egy-egy kábelcsere, de nálam erről nem lehetett szó, csupán arról, hogy ennél van-e értelme kábelezni, tehát a mezei kábelt lecserélni minőségire.

Szóval kaptam egy rakás kábelt, és nekilendültem. Kezdtem a hangfalkábel cseréjével. Itt az Audioquesttől egy készre szerelt (banándugós) Rocket 11 és egy Rocket 22 kábelt kaptam. Mindkettő 2×3 méter. Paraméterekkel nem fárasztanám a kedves olvasót, mivel igazából engem sem nagyon érdekelnek, csupán annyi, hogy jobb lesz-e tőle a zene vagy nem. A lényeg, hogy mind professzionális, minőségi kábel, az Audioquest pedig az egyik legelismertebb kábelmárka a hifi világában, akik a belépőtől a több milliós rendszert is képesek kiszolgálni.

Hangfalkábel

Tehát jött a Rocket 11, és jött a csodálkozás vele együtt. (Már azon is, hogy milyen súlyos egy minőségi hangfalkábel-pár.) Akkora nem, mint mikor az Audioquest Dragonfly DAC-ját bekötöttem a laptopom és a Sennheiser fejhallgatóm közé, de kicsit olyan volt a dolog, mint mikor hosszú idő után megtörlöm a szemüvegem, és rácsodálkozom, hogy jé, sokkal jobban látok. Vagy olyan hasonlatot is mondhatok, mint mikor a fóliát lehúzom a frissen vásárolt telefonról. Úgy is szép a kijelzője, de azért fólia nélkül az igazi. Szóval jó nagy lendülettel kezdtem bele a dologba, és már az első kábelnél volt hallható értelme a cserének. 

rocket11.jpg

RCA összekötő

Jött a CD-t az erősítővel összekötő RCA kábel. Itt az Audioquest Evergreen kábelével kezdtem, és itt jött be először az az érzés, hogy “mintha jobb lenne,” de egyértelműen nem tudtam rámondani. Aztán elkezdtem cserélgetni a kábeleket a még nálam lévő Golden Gate és Big Sur típusokkal, néha visszamentem az Inakustikra, és végül a következőre jutottam:

  • Inakustikról Evergreenre váltáskor továbbra is a “mintha jobb lenne” érzés maradt
  • Inakustikról és Evergreenről Golden Gate-re váltáskor egyértelműen jobban szólt a lemez, részletesebb volt minden, a hangszerek elváltak egymástól, a cinek nem voltak olyan elmosódottak, nagyobb tere lett a zenének
  • Golden Gate-ről Bug Surra váltáskor semmit nem éreztem, viszont Inakustikról és Evergreenről Big Surra váltáskor ugyanaz volt az eredmény, mint mikor Inakustikról vagy Evergreenről váltottam Golden Gate-re

A végeredmény tehát az lett, hogy az Inakustik kábelem és az Evergreen között van némi különbség, de az igazi a Golden Gate. Vagy a Big Sur, de ez a kábel ebben a rendszerben már nem mutatja meg magát, csak annyira, amennyire a Golden Gate képes, szóval egy jobb rendszer-összeállításánál valószínűleg a Big Sur dobna a legnagyobbat a kapott kábelek közül.

 

 

Optikai kábel

Itt ugye a Chromecast Audiót kötöttem rá az erősítőre. Ezt amúgy rá lehetne 3.5-ös jack-RCA összekötővel is, de az már korábban, a nevenincs kábelnél kiderült, hogy az erősítő DAC-ja sokkal jobb, mint a Chromecasté, szóval ezzel nem is próbálkoztam.

Tehát optikai kábel: itt még nagyobb viták szoktak lenni, mint a rézdrótos balhéknál, mert egyes szakértők szerint itt csupán nullák és egyesek száguldoznak az optikai szálon, ebben aztán nem lehet különbség. Más szakértők szerint pedig igenis van, és hát sokféle optikai kábel árulnak, így hát teszteltünk. Kaptam az Audioquesttől egy Forest és egy Cinnamon kábelt, és hát mindkettőnél csak a “mintha jobb lenne” érzés jött be, de köztük nem tudtam különbséget tenni úgy, mint az RCA összekötőknél. 

 

 

Itt kíváncsiságból kipróbáltam, hogy mi van, ha a CD lejátszót optikai kábellel kötöm az erősítőre. Vajon a CD vagy az erősítő DAC-ja tetszik jobban? Egyáltalán nem tudtam dönteni, teljesen ugyanúgy szólt nekem mind a kettő, így a CD maradt az RCA-s kábellel az erősítőre kötve.

Lemezjátszókábel

Itt a Pro-Ject lemezjátszóhoz csomagolt, de minőségi Connect it E kábelét használom, de kaptam az Audioquesttől egy Wildcat kábelt kipróbálásra. Éreztem egyértelmű különbséget a kettő között, de nem volt egyik jobb a másiknál. A Pro-Ject kábele picit mintha tisztább lett volna, de az  Audioquesté analógosabban, melegebben szólalt meg. Itt igazából az ízlés kérdése dönt kinek melyik jön be, mert mindkettő jól szólt.

wildcat.jpg

Hálózati tápkábel

Ugye áram is jön a falból, az is zavarhat mindent. Ezen is jó sokat vitatkoznak a magukat hozzáértőknek gondolók. Egyik csoport szerint ugyan mit változtat az utolsó egy méteren a jobb minőségű áram, ha végig rossz az erőműtől a házba, a másik pedig esküszik arra, hogy egy tápkábelcsere is csodákra képes. (És arról ne is beszéljünk, hogy sokan esküdnek arra is, hogy áramterhelés szempontjából nem mindegy melyik napszakban hallgatjuk a zenét.)

Én kaptam egy NRG-Y3-at és egy NRG-Z3-at, amiknél elsőre semmit nem éreztem. Először jött az NRG-Y3, semmi, aztán az NRG-Z3, semmi. Aztán így maradt a dolog. Mármint bekötve az NRG-Z3, és ment vele a rendszer vagy két hetet. Aztán visszacseréltem az erősítő gyári kábelére (ezen van csak cserélhető tápkábel nekem), és akkor éreztem, hogy javított a hangzáson. A gyárival minden picit tompább lett, nem volt annyira részletező a zene, előjött a kicsit piszkos szemüveg effektus. Plusz a gyári kábellel erősebb volt a lemezjátszó alap búgása, mint az NRG-Z3-mal bekötve, mintha azt is szűrte volna, de ennek lehet nincs köze a cseréhez. Szóval úgy tűnik van értelme egy ilyen rendszerben a tápkábelnek is.

 

 

Természetesen nem maradt ki a Rocket 22 hangfalkábel sem, de úgy tűnik a különbséget az én rendszerem már nem mutatja meg, kiválóan elég hozzá a Rocket 11. Vagy úgy is fogalmazhatunk, ez a maximum, amit még érdemes bekötni úgy, hogy az ember nem akar feljebb lépni. De valószínűleg ennél egy fokkal minőségibb hifi láncot is simán boldoggá tud tenni a Rocket 11, illetve lehet nekem bőven elég lenne az Audioquest Type-5 kábele, de olyan éppen nem volt a nagy kereslet miatt.

Bónusz

A legérdekesebb az volt egyébként, hogy a kábelcserék hatására jött meg az, amit hiányoltam a cuccomból. Nevezetesen, hogy az extrém metálzene is jól szóljon, merthogy azzal mindig volt egy kis bajom, mindig kicsit kásásnak éreztem a hangzás, ha mondjuk black vagy death metal esetleg grindcore szólt. Oké, ezek amúgy is kásásak (egy tapasztalatlan fül számára), de érdekes módon a kábelcserék hatására itt is jóval több részt kezdtem kihallani a zenéből, mintha megnyíltak volna a dalok.

Konklúzió

Konklúzió? Van értelme a kábelekkel foglalkozni már egy olyan belépő hifi rendszernél is, mint ami nekem van. Ahogy írtam, olyan volt ez a kaland, mintha valami tisztítókúrán ment volna át a cuccom. Amúgy is jól éreztem magam vele, de így finomhangolva az igazi. Hát ha még rendesen be is járatódik minden, merthogy állítólag ezt is kell a kábeleknél, de erről már inkább nem is beszélek, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt ez egy újabb méhkas lenne. 

Árakat nem írtam, direkt, nem ez volt a cikk lényege. Merthogy a lényeg csak annyi volt, hogy van-e értelme a kábelekkel foglalkozni, és egyértelműen igen. Azt szokták mondani, hogy annyit költsünk összesen kábelre, amennyi a rendszerünk összértékének a 10-15 százaléka. A fenti, amúgy belépő/középkategóriás Audioquest kábelek ezen túl vannak, de ha az ember komolyan gondolja a hifizést, simán megérheti neki ilyeneket beszerezni, hogy egy esetleges erősítő vagy CD lejátszó váltáskor a kábelekkel ne kelljen törődnie. Csak majd a következő lépcsőnél. Mert mindig van következő lépcső, mindig van gyenge láncszem a rendszerben, ami cserére szorul. Csak elköltendő pénz nincs mindig.

Hirdetés

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

KOMMENT

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
912FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk