Ha megkérdezünk ma egy zeneileg viszonylag tájékozott fiatalt az OSG-ről, általában a részeg tinédzserek kerülnek elő elsődleges asszociációként. Valamiért hajlamos vagyunk azt hinni, ha valahol több ezer kiskorú gyűlik össze, abból azonnal Erzsébet téri háborús övezet válik mocsokban fetrengő kölkökkel és üvöltöző deszkásokkal. Pedig pont ebből nem látni konkrétan semmit az OSG-n, ami a rendszeres negatív előítéletek mellett több mint egy évtized alatt a Westend tetejéről Közép-Európa legjelentősebb extrém sporteseményévé nőtte ki magát, ami mára ráadásul a hazai rapzene éves csúcstalálkozója. Hétvégén mi elnéztünk oda, hogy aztán estére az összes előítéletünkre rácáfoljon.H
Tizennégy éve rendezték meg először az Offline Sports Gamest, azóta évről évre egyre nagyobb lett a fesztivál, hogy 2013-ra Európa egyik legkomolyabb extrém sportos eseményévé nője ki magát. A felületesen ítélkezők számára az egész inkább egy óriási rapbulinak tűnik, ahol van egy csomó deszkás meg BMX-es. A valóság azonban az, hogy a szervezők szerint egyes versenyek a barcelonai vagy a kölni megmérettetésekkel vetekednek és rengeteg olyan külföldi rider is megjelent, akit nem is hívtak, hanem maguktól jöttek. Hiába van például flatland világbajnokunk, a műfaj még mindig csak évente egyszer tud eltartani egy ekkora eseményt, aminek ráadásul a közönsége sokszor inkább a koncertek miatt jön, mint a látványos trükkökért.
Pedig esküszöm kicsit megint tinédzsernek éreztem magam, amikor a rengeteg Tony Hawkozás után komoly elhittem, hogy majd én is megtanulok így gördeszkázni. Természetesen egy rendes ollie-t nem sikerült soha megtanulnom, de mindig ámulattal figyeltem azokat a srácokat, akik a le, balra+háromszög helyett élőben is beadják a trükköket. 1000 ft-ért (délig csak 500) pedig egyszerűen pofátlanul megéri kivinni akár a kölyköket is egy családnak, hogy egész nap tátott szájjal bámulják a dirtpályán repkedő bringásokat vagy az itt-ott eldugott programokon pörgő jojóversenyt, breakbemutatót, freestyle-ozó labdazsonglőröket. Zeneileg az esemény a hiphop köré összpontosul, azon belül is inkább a trú vonal dominál, nincs Punnany Massif, de még Akkezdet Phiai sem, na, nem mintha nem hiányolták volna őket a Facebookon kommentelők.
Részeg tiniket pedig konkrétan nem látni. Valóban irtózatosan sok fiatal van, de például sört nem is lehetett kapni, azt hiszem egy hely volt csak, ahol fényt árultak különös figyelemmel tizennyolc éven felüliekre. Aztán lehet kint a városligetben vedelték a kannás bort és végül nem jutottak be, de tényleg olyannak tűnt az egész, hogy itt mindenki vagy a zene, vagy a sportok vagy mindkettő miatt jött.
A feszes program miatt így is le lehetett maradni erről-arról, de azért kiderült, hogy Funktasztikusnak ugyanúgy pörög a nyelve élőben mint a felvételeken, a Hősöket továbbra is imádja a közönség, a Barbárfivéreken meg nem voltak sokkal kevesebben, mint mondjuk Queens of the Stone Age-en a Volton. Aztán jött végül az est sztárfellépője, az amerikai M.O.P., ami legalább akkora alapvetés a hiphopban, mint mondjuk az N.W.A.
Lil’ Fame és Billy Danze hatalmas vigyorral az arcán lépett fel a színpadra, hogy aztán előbbi pár pillanat múlva egy üveg whiskyvel pattanjon le a közönséghez és felesek töltsön nekik, közben elnézést kérve a láthatóan fiatalkorú elsősorosoktól, amiért nekik nem adott belőle. A klasszik számok mellett volt egy kis tisztelgés a három éve elhunyt rapper, Guru előtt is, majd DJ Premier nevét ismételgették párszor. Egy szám erejéig még egy rövid vendégeskedés is belefért AZA és Tirpa személyében, miközben a színpad szélén Eckü figyelte kábé tátott szájjal a bulit az időutazás szót ismételgetve, de a végig pattogó SP is azt magyarázta, hogy annak idején ezekre a zenékre gördeszkázott.
Alapvetően egy kissé izolált a magyar hiphop és extrém sport közeg, de azt még egy kevésbé rosszindulatú laikus is látja, hogy több ezer, kissé kivagyiskodó tini ellenére az OSG magasan az egyik legprofibb rendezvény itthon. A szintén itt rendezett, két évvel ezelőtti Fridge-hez képest még szembetűnőbb a különbség. Részeg tinik pedig mindig is voltak, ahogyan a legtöbben mi sem diplomaosztó után ittuk meg az első sörünket. Akit pedig nem érdekel a hiphop, annak konkrétan egy elképesztően profi extrém sportos esemény lehet az OSG, ahol reggeltől estig bámulhatja a deszkásokat, bringásokat, görkorisokat anélkül, hogy egy percre is érdekelné a megjelentek átlagéletkora.
(Szöveg: sd)
