A 2025-ös év egyik legnagyobb hazai zenei eseménye lesz január 17-én, pénteken a Ganxsta Zolee és a Kartel 30. jubileumi koncertje a Budapest Arénában. Az arénakoncerten a zenekar teljes legénysége fellép majd, beleértve az egykori tagokat, kiegészülve két vendégelőadóval, ugyanis Ganxsta Zolee lánya, Zoé, és Big Daddy Laca fia, Boti is ott lesznek a színpadon, a bemelegítésről pedig Curtis és Essemm gondoskodik majd.
A megismételhetetlennek ígérkező jubileumi koncert előtt körbejártuk a kérdést, hogy mégis mit jelent Ganxsta Zolee és a Kartel a hazai zenei közegben. Megkértük Zolee egykori zenésztársát, az F.O.System, a Sex Action, később Action, illetve az Agnus Dei soraiból ismert Mátyás Attilát, a Halott Pénz tagjait, Marsalkó Dávidot és DJ Venomot, Varga Liviust a Quimby-ből, Ecküt a Hősökből, valamint az Animal Cannibals tagjait, Ricsipít és Qka MC-t, hogy meséljenek a Kartel zenéjével való első találkozásról, és a zenekarhoz kapcsolódó emlékeikről, élményeikről.
Mátyás Attila első körben a kezdetekről, a Kartel megalakulásának előzményeiről mesélt:
„Zoleeval közösen játszottunk a Sex Actionben ’91-től kezdve, amiből később Action lett. Zoleenak mindig is meghatározó szerepe volt a zenekar stílusában és zenei irányában. Amikor a (Sex) Action ’94-ben átalakult, akkor egy zúzósabb vonal, a hardcore felé vettük az irányt, a repertoárban már szerepelt egy Body Count-dal is, mivel akkor már Zolee elkezdett érdeklődni az ő zenei világuk iránt. Mi Kezdetben ezen eléggé meglepődtünk, mivel addig főleg a motoros dirty rockot játszottunk. Voltunk közösen az Ice-T vezette csapat koncertjén is, ahol ő jóban lett a zenekarral, és ez a világ nagyon magával ragadta. Annyira, hogy az első, Összeomlás című Action-lemezre csináltunk egy Ganxsta-mixet, ahol ötvöztük a rockot a rappel. Ez volt az első lépések egyike, amikor Zolee kijött a dob mögül, elkezdett rappelni, szövegeket írni, és elindította azt a vonalat, amiből később a Kartel lett.
Zolee nagyon jó dobos, az ország egyik legtehetségesebb dobosának tartom és imádok vele zenélni. Iszonyatosan jó zenei és ritmusérzéke van, amivel megalapozta, hogy jó dalok szülessenek a Kartelben, ehhez pedig még külön hozzátesznek a szövegek. Dobosként nagyon meghatározó és látványos karakter volt a Sex Actionben, aki vonzotta a tekinteteket, és amikor előre ment a mikrofonhoz, rövid időn belül frontemberként is ugyanolyan magabiztos lett, mint amilyen a dobok mögött volt.”
Második lemez, mint első áttörés
A dobok mögött, majd frontemberi szerepben is jelentkező magabiztosság pedig sok, őket körülvevő zenész első Kartel-élményét is meghatározta. Nem sokkal a zenekar megalakulását követően érkezett az első lemez, az Egyenesen a gettóból, amit két évvel később, 1997-ben követett Jégre teszlek címmel a második. Az album nagy áttörést jelentett a zenekar számára: olyan, mára alapvetésnek számító dalok hallhatók rajta, mint a Keleti oldal, nyugati oldal, a Ki a fasza gyerek?, vagy a Rossz vér, pár hónappal megjelenése után aranylemez lett, ami akkoriban még jóval magasabb példányszám után járt, mint napjainkban, nem csoda, hogy sokan ezzel az albummal ismerték meg őket. Így volt ezzel Varga Livius is, akit legtöbben a Quimby és A Kutya Vacsorája zenekarokból ismernek:
„A Jégre teszlek lemez megjelenésének évében találkoztam először a Kartel zenéjével. Úgy hallgattam őket, mint gyerekkoromban a kedvenceimet. Elkezdtem kívülről megtanulni a szövegeket, ami nekem nagyon szórakoztató volt, mert tetszett a stílusuk, hogy a magyar nyelvet alkalmassá tették a rapre és rengeteg kreatív megoldásuk volt a magyar és az angol nyelv közötti különbségek áthidalására.
Nem csavarták ki benne a magyar nyelvet, mint az őket megelőző rapekben, hanem bizonyos dolgokat lazábbra vettek, mint a hangsúlyozási rendszert. Ugyanakkor nagyon fontos és jó megoldásaik voltak arra, hogy hogyan szóljon a rap igazán jól magyarul. Nagyon kreatív arcok alkották már a korai években is a zenekart, különböző rapstílusokat hallottunk a zenéjükben, nem volt standard és unalmas sablon. Mindenki a saját nyelvén, a saját hangján szólalt meg.”
Az Animal Cannibals tagjai közül Qka MC annak idején kissé formabontó módon értesült a Kartel megalakulásáról.
„OJ Sámsonnal elég gyakran találkoztunk, hiszen egy nyolcadik kerületi lemezboltban dolgozott és 100 forintért másolgatta át nekünk kazettára azokat a CD-ket, amikre nem volt pénzünk. Tőle értesültünk arról, hogy lesz egy ilyen formáció, és ő is a tagja lesz. Összetartó közösség volt akkoriban a hiphopot szeretők tábora, így látatlanul is üdvözöltük a tervüket. El is hívtuk őket a második dalunk (Ülünk a vonaton) videóklipjébe, hogy ezzel is erősítsük az összetartozást. A klip érdekessége, hogy Dopeman is feltűnik benne, de még Zolee-éktől függetlenül. A forgatás után pár héttel később hallottuk első dalaikat, majd később láttuk a megjelent Boom a fejbe! klipjét is, amibe mi nem kaptunk visszahívást. Nem a mi világunk volt ez az indigóval levett amerikai arculat, de technikailag nem volt baja.”
Marsalkó Dávid szerint az ő generációjában a zenekar meghatározó tényező volt. Ő így mesélt az első Kartel-élményéről:
„Gyerekkoromban találkoztam először a zenéjükkel, nehéz pontosan megmondani, hogy mikor, arra viszont tisztán emlékszem, hogy gyerekkoromban a korosztályomban szinte mindenki őket hallgatta. Kicsit olyan érzésem van, mintha Zolee mindig is ott lett volna az életemben valamilyen formában. A Kartellel a ’90-es évek második felétől felrobbantották a zenei színteret. A »Boom a fejbe!« című daluk klipje nagyon meghatározó élmény volt számomra, iszonyatosan formabontónak éltem meg azt a nagy lendületet, amivel akkor találkoztam. Teljesen odaszegeződtem a képernyőre és onnantól kezdve a Ganxsta Zolee és a Kartel-dalok gyakorlatilag állandó szereplői voltak a házibuliknak, és a mai napig elővesszük őket a zenekari buszban turnék alkalmával.”
DJ Venom is hasonlóan emlékszik vissza zenei élményeire, aki először egy osztálykiránduláson hallotta a ma már legendás első klipdalt:
„Középiskolás lehettem, amikor először hallottam a Kartelt. Talán egy osztálykiránduláson mutatták az osztálytársaim a »Boom a fejbe!« című dalt, viszont a »Jégre teszlek« lemezük volt az, amit már az elejétől a végéig rengetegszer meghallgattam.”
Szintén gyerekkorában, egy nyári tábor során találkozott először a Kartel zenéjével Eckü is.
„Vándortáborban kezdtem el hallgatni másolt kazettákon a haverjaimmal. Nagyon szerettük és viccesnek tartottuk azt a sok káromkodást, amit a dalaikban hallottunk. Engem személy szerint más zenék vittek el a hiphop világába, viszont annak ellenére, hogy nem ők voltak a legnagyobb zsánereim, mai napig kívülről tudom a szövegeiket.”
Lehetett-e 30 éves jubileumra fogadni 1995-ben?
Ma már lehet tudni, mennyi rajongóra és ma is aktívan alkotó zenészre volt hatással a zenekar három évtizedes pályafutása során, kérdés azonban, mennyire volt a siker elkönyvelhető a Kartel megalakulásakor, és lehetett-e sejteni, milyen jövő áll a zenekar előtt? Erre a kérdésre válaszolt Mátyás Attila.
„A Kartel előtt ez a fajta rap nem volt jelen Magyarországon. Úttörők voltak, mert itthon addig ebben a műfajban senki nem alkotott, és éppen ezért ezt előre nem lehetett tudni, hogy be fog-e jönni. Zoleeban mindig is pozitívum volt, hogy ő sosem mérlegelt, és nem azért csinált valamit, hogy azzal sikeres legyen. Nem érdekelte, hogy mit szólnak mások, mert ő akkor éppen egy adott dolgot szeretett volna létrehozni. Fontos volt neki, hogy ne egyedül csinálja, hanem barátokkal, hiszen óriási váltás zenekarból szólóprojektbe kezdeni, mégis nagyon jól bevált ez a felállás, mert óriási hangulatot hoztak magukkal. Zolee kezdetben azt hiszem, inkább csak a saját maga szórakoztatására kezdte el az egészet, mégis annyira magával ragadó és szuggesztív volt, hogy a közönségnek is bejött.
Szerintem a hitelesség az egyik legfontosabb előadói szempont, és hosszabb távon csak azok a produkciók tudnak működni, amiket az emberek hitelesnek tartanak. Zolee esetében ez különösen érdekes, mivel pár éven belül történt több változás is az ő zeneiségében. A Sex Actiont követő Action is nagy váltás volt, amiből a Kartel még nagyobb, mégis hiteles volt minden zenekarban. A zenéjét és később a szövegeit is rengetegen be tudták fogadni: nem csak egy réteget, sokkal kiterjedtebb közeget szólított meg velük. Ezen kívül Zolee színpadi jelenléte és karizmája is rengeteget hozzátett, hogy a Kartel az legyen, ami.”
Ahogyan azt cikkben nyilatkozó zenészek is kiemelték, a Ganxsta Zolee és a Kartel egy új műfajt hozott Magyarországra, aminek mentén harminc éven keresztül hitelesek is tudtak maradni. A siker azonban más tényezőkön is múlik. Erről mesélt Eckü.
„A zeneiség is fontos, viszont az is nagyban befolyásolja a teljes élményt, hogy milyen személyek alkotják a zenekart. A Ganxsta Zolee és a Kartel kiállásához a szókimondó szövegeken és magán a zenén túl az is hozzátesz, hogy nagyon jó karakterekből áll a formáció. Számomra külön öröm, hogy Siska is Kartel-tag lett. Pályatársamként és gyerekkori barátomként is nagyon tisztelem, és szerintem az ő karaktere is nagyon jól beleillik a formációba és elképesztően jó flow-t hozott az élő produkcióba.”
A Ganxsta Zolee és a Kartel-hatás
„Szerintem nem csak rám, mindenkire nagy hatást gyakoroltak, aki kicsit is érdeklődött a hip-hop iránt Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Legyen szó a szövegekről vagy az attitűdről, emellett pedig – hála Pierrot-nak – a beat-ek, a produceri munka is kiemelkedő volt, és abszolút időtállónak bizonyult. A Kartel egy generációs jelenség a magyar könnyűzenében.”
– mondta DJ Venom, amikor a Kartel zenéjének hatásáról kérdeztük. Marsalkó Dávid hasonlóan kiemelte, hogy egy teljesen új dolgot indítottak el Magyarországon.
„A zenéjük mellett maguk a karakterek és önmagában Zolee, mint jelenség, mindenkire nagy hatással volt. Ha nem is feltétlenül zeneileg, de kiváltottak az emberekből valamit az évek alatt, amik vagy zeneileg, vagy attitűdben jelentek meg, így egy teljes generációban fellelhető a Kartel munkásságának a lenyomata.”
Ricsipí úgy fogalmazott, hogy a Kartel indulásával egy időben már ők is nyakig benne voltak a hazai underground világban, ismerték az összes létező csapatot, és hasonlóan mocskos szövegvilággal is lehetett találkozni akkoriban.
„Yo pár évvel korábban már láttuk-hallottuk, hogy sokak azzal tudtak népszerűek lenni, hogy káromkodtak a dalaikban. A legismertebb a Megasound System volt, akik már a ’90-es évek elején kimaxolták ezt a sztílót. Mi úgy gondoltuk, nem kell mindent lemásolni az amerikai zenékről, hiszen a kultúra dolga nem csak a szórakoztatás, hanem az iránymutatás, az elgondolkodtatás, a nevelés is. Röviden: sohasem voltunk Kartel-rajongók.”
Az Animal Cannibals meg a Ganxsta Zolee közös történetéhez kapcsolódik az egyik legkorábbi magyar diss track / beef song – tehát kifejezetten egy másik előadót nevesítő dal formájában megfogalmazott kritika, olykor durva személyeskedésbe átcsapó cinkelés – párosa a Mindenki és az Ez itt nem az dalok képében. Erről a később rendeződött ügyről is megkérdeztük az Animal Cannibals tagjait, mivel kíváncsiak voltunk, hogyan élték meg ezt akkoriban.
„Amerikában épp lecsengőben volt már a keleti- és nyugati part túlzott viszálykodása, aminek ikonikus áldozatai is voltak. Itthon viszont még benne volt a levegőben a puskapor szaga. A megmondás, a beszólás, az ócsárlás és a minél cifrább utcai nyelvezet használata szinte elvárás volt a Karteltől. Mindig kellett a balhé! A »Helldorado« lemezükön többen is kaptak ilyen típusú kritikát, becsmérlést, üzenetet – Mi egy komplett dalt. Már a megjelenése előtt jelezték, hogy kiírták magukból a valós vagy vélt sérelmeiket, amiket meg is beszéltünk. Kijött a lemez, aminek a legjobb dinamikájú dala szerintünk a nekünk szánt »Ez itt nem az« volt, és mindenki várta, hogy ebből mekkora rapháború keveredik majd. Semekkora se lett. Mi megköszöntük, hogy múzsaként tekintettek ránk, és nem foglalkoztunk a parttalan üzengetés lehetőségével. Azóta is úgy emlegetik sokan, hogy mekkora balhénk volt anno. Azóta is Yo a kapcsolatunk egymással, még ha zeneileg, vagy tartalmilag mást is képviselünk.”
– emlékezett vissza Qka MC, amihez Ricsipí hozzátette:
„Mi sohasem kritizáltuk Zolee-ékat. Csak annyi történt, hogy nálunk nem talált be a zenéjük. De szerintem ez így van rendjén. Nem tetszhet mindenkinek minden zene. Mi továbbra is próbáltuk összetartani a hazai rap kultúrát, 1998-ban csináltuk meg a 10 perc hosszú »MINDENKI« című dalt, ahova elhívtuk azokat a hip hop előadókat, akiket mi szakmailag és emberileg is nagyon tiszteltünk. Ott volt Sub Bass Monster, az NKS, Busa Pista, Györemix és még sokan mások!”
30 év klasszikusai
A kezdetekről szóló beszámolókban számos ismert korai Kartel-dalt említettek a megkérdezettek, azonban az első sikerek után is születtek még ikonikus zenék, amik nem csak lemezváltozatban állják meg a helyüket. Ilyen érdekes esetekről is mesélt DJ Venom, miközben arra kérdésre kerestük a választ, melyik albumra vagy dalra gondolnak klasszikusként a Kartel életművéből a hazai zenészek?
„Az első, »Egyenesen a gettóból« című lemezük nagyon fontos, hiszen ezzel jelent meg a gangsta-rap Magyarországon, ezután pedig a »Jégre teszlek«abszolút szintlépés volt, mind kereskedelmileg, mind a zenekar történetének szempontjából, és megkockáztatom, hogy nem csak a magyar hip-hopnak, hanem a magyar könnyűzenének is az egyik legkiemelkedőbb albumáról beszélünk. A ’90-es évek Magyarországának egyik legfontosabb lemezének tartom, amit követett a »Helldorado«, és ha jól emlékszem, ebből fogyott a legtöbb példány, ami már csak ezért is elképesztő hatással volt a magyar könnyűzenére a ’90-es évek legvégén és a 2000-es évek elején. Ezeken kívül pedig ott van még az »Argentin tangó«, vagy a »Fehér hó«, amiknek szerintem már a borítója is beleégett minden hip-hop rajongó tudatába.
Ráadásul mindegyik Kartel-lemezen szerepelnek olyan szövegek, amiket a mindennapi életben bármikor elő lehet venni, és tökéletesen passzolnak különböző helyzetekhez, Pont, mint a kultfilmekből származó idézetek. Vannak esetek, amikor a Ponyvaregényből idézünk, van, amikor a Moszkva térből és rengetegszer előfordul, hogy a »Keleti oldal-nyugati oldal« vagy a »Jó a rossz és a Kartel« sorai passzolnak tökéletesen egy adott helyzetbe. A mi korosztályunkban ezeket az idézeteket mindenki pontosan érti, és érzi. Például, ha azt mondom: »Indul a motor…« Valaki biztosan azonnal rávágja a társaságból, hogy: »2107, benne két gringó.« Igazi generációs élmény.”
Marsalkó Dávid a Jégre teszlek és a Helldorado mellett az Egyenesen a gettóból albumot emelte ki, amivel szerinte sokan megszerették magát zenekart és azt a világot is, amit képviselnek a zenéjükben. Az említett lemezeket és az azon szereplő dalokat pedig mai napig szeretik és gyakran előveszik. Albumok mellett Eckü ikonikus dalt is kiemelt az elmúlt harminc évből.
„A »Jégre Teszlek« szerintem fantasztikus lett, emlékszem, volt régen egy pólóm is tinédzser koromban, egy lengyelpiacról vásárolt darab, amin ennek az albumnak a borítója szerepelt. De ide sorolnám még Dopeman és Ganxsta Zolee közös »Indul a menet« dalát is. Az első Dope-lemezen volt, és elképesztően tetszett a videóklip képi világa, meg a hangulat, amit elkaptak vele a srácok.”
Qka MC a klasszikusok után kutatva azonban úgy gondolja, sokszor az első benyomás a legfontosabb.
„Ahogy nálunk a »Takarítónő«, náluk a »Boom a fejbe!« égett bele leginkább a hallgatóság retinájába. Bár, ha kicsit gonoszkodni szeretnénk, akkor Zolee legikonikusabb rap-megnyilvánulása a mai napig Tunyogi ORSI »Ha lemegy a nap« című dalában elkövetett közreműködése. Az elmúlt közel 30 évben nem volt olyan házibuli, vagy rendezvény, ahol ne csendült volna fel úgy, hogy mindenki kívülről nyomja az ő részét. Reméljük az Arénában is elhangzik majd sokak örömére!”
Hasta la Ganxsta meg a Fekete ló
A sok évet felölelő Kartel-történelemben szép számmal szerepelnek kollaborációk és feldolgozások is. A Kartel huszadik jubileumára készült el a Hasta La Ganxsta című alkotás, közösen a Quimby zenekarral. A nem mindennapi dal és klip munkálatairól mesélt Varga Livius, tíz évvel annak megjelenését követően.
„A Ganxsta Zolee és a Kartel húszéves jubileumára több zenekarral együtt minket is megkértek, hogy dolgozzuk fel az egyik dalukat, amiből aztán az lett, hogy Tibit olyan mértékben inspirálta Ganxsta Zolee zenéje, hogy az ő stílusukra hajazóan kezdett el írni egy dalt, magáról a Kartelről. Én pedig azt gondoltam, hogy megpróbálok új szöveget írni, ami kapcsolódik Tibi koncepciójához. Ezt kiegészítettem azzal, hogy megírtam benne Istent és az Ördögöt, és mindkettőnek szöveget adtam a szájába, különböző reális tanulságokkal, mindezt úgy, hogy ennek a megírásához az összes Ganxsta-szöveget kiterítettem. Fele a fejemben volt, felét pedig kinyomtattam, és szinte mindent az ő mondataikkal mondtam el – mondhatjuk, hogy az ő szavaikból raktam össze egy saját tartalmat és csatlakoztam Tibi narrátori szövegéhez. Kialakult a mesélő, az Ördög és az Isten által elmesélt történet, amit aztán mi a saját stílusunkban adtunk elő, és mivel mindenki ismeri Ganxsta-zenéjét, a Quimby próbateremben egy pillanat alatt összeállt ez a dal.
A klipben megjelenített temetés kompozíciót a kliprendezővel és íróval közösen állítottuk össze. Felhívott engem a Kartel akkori menedzsmentje, hogy szeretnének ehhez a dalhoz egy videóklipet, amiről már előzetesen van elképzelésük is, és megcsinálhatnánk ezt egy temetőben, amihez én tudtam csatlakozni azzal, hogy milyen vízió van bennem arról, hogy hogyan szólal meg Isten meg az Ördög. Elképzeltem, hogy egy barlangszerű csőben fogok rappelni, aztán mondták, a temetőben nincsen cső, csak egy megásott sír van, ahova vagy bemegyek, vagy nem. Így a kezdeti elképzeléseken kicsit módosítanunk kellett és alkalmazkodni a körülményekhez, de kihoztuk a helyzetből a maximumot, aminek a sikerességéhez a filmesek is hozzájárultak, hogy a végeredmény csúcs legyen.”
A feldolgozások között szerepel a Ganxsta Zolee és a Kartel Fekete Ló dala is, amihez a Hősök zenekar készítette el saját változatát, erről pedig Eckü mesélt bővebben.
„Korábban csináltak egy lemezt, amire meghívtak előadókat, hogy dolgozzanak fel az életművükből dalokat, és erre az alkalomra mi a Hősökkel elkészítettük a Fekete lónak az átiratát, ami számunkra nagyon jó élmény volt. Sok jó daluk van a srácoknak, de ez volt az egyik kedvencünk. Örültünk, hogy ezt írhattuk újra, nagyon jó projekt volt.”
És ami nem fér bele egy zenekar történetébe
Arról, mennyi minden tud történhet egy zenekar több évtizedet felölelő pályafutása során, rengeteg könyv született már, és nyilván azokból is rendre kimaradnak olyan élmények, amik a könyv főszereplőit körülvevő társak számára meghatározóak.
„Ha lenne ilyen emlékem, akkor az nem Ganxsta Zoleeval lett volna!”
– kezdi emlékekről szóló beszámolóját Varga Livius
„Rengetegszer voltunk közös backstageben, és ezek mind nagyon jól sikerültek, hiszen nem emlékszem semmire.”
Emlékek után kutattunk a megkérdezett zenészekkel együtt, akiknek Zolee, vagy épp a Kartel jelen volt saját zenei pályafutásuk fontos pillanataiban is. Mátyás Attila így beszélt erről:
„A kilencvenes években még nem volt elterjedt, hogy egy-egy zenész több különböző formációban is játsszon, ezért ahogy kezdett a Kartel is egyre sikeresebb lenni, Zolee-nak választania kellett, mert a projektje egyre inkább teljes embert kívánt. Amikor Zolee kiszállt a Action-ből, én már nem voltam a zenekar tagja, így kívülállóként könnyebben és elfogulatlanul tudtam meghallgatni az új csapatát, és örülni a sikereinek. Az évek múlásával aztán a Sex Actionnel mi is visszatértünk, és dobosként Zolee is újra csatlakozott hozzánk. Arra is volt példa, hogy a Kartellel én is felléptem vendégzenészként pár dalban, de volt, hogy a Sex Action és a Kartel közösen koncertezett. Ez egy nagy összefonódás, egy nagy család maradt annak ellenére, hogy Zolee már saját útját járja, de mindig óriási élmény, ha van lehetőségünk még ennyi év után is közösen színpadra állni és együtt zenélni.”
Eckü viszont egy színpadon kívüli, évekkel korábbi közös élményéről mesélt nekünk.
„Nagyjából 10 évvel ezelőtt történt, hogy Ganxsta meg én is nagyon berúgtunk valahol, aminek az lett az eredménye, hogy éjszaka elkezdett engem részegen hívogatni, én pedig nem vettem fel, mert én is eléggé kész voltam már. Másnap reggel pedig ültem, és néztem a telefonomat, hogy a gyerekkori idolom, Ganxsta Zolee hívogatott este és én nem vettem fel neki?!”
A tavalyi év egyik legnagyobb zenei eseménye volt Magyarországon a Halott Pénz Puskás Aréna-beli koncertje, ami nem csak a több ezer rajongónak, de a zenekarnak is fontos mérföldkő volt az életében.
„Zenész éveink alatt gyakran összefutottunk, óriási szeretet és tisztelet övezi a Kartelt. Jó kapcsolatot ápolunk Zolee-val, idén a Puskás Arénában adott koncertünk után ő volt az első, aki bejött hozzánk a backstage-be gratulálni. azt hiszem, mindenképpen kiemelkedő pont a zenekarunk élményei közül, hogy életünk legnagyobb koncertje után Zolee látogatott meg minket elsőként.”
– mesélte Marsalkó Dávid, amihez DJ Venom hozzátette:
„Pont ott jutott eszembe, hogy amikor a régi kétkazettás magnómon hallgattam a Kartel »Jégre teszlek« lemezét, nem gondoltam volna, hogy egyszer ez megtörténik, de elképesztően szuper, hogy így alakult.”
A Ganxsta Zolee és a Kartel januárt 17-ei, 30 éves jubileumi arénakoncertjére jegyek még korlátozott számban elérhetők. További részletek a zenekar, a Live Nation Magyarország oldalán és a koncert eseményénél érhetők el.
