Folytatódik a Varázsceruza – Hagyj nyomot a világban Pásztor Annával című fogyatékosügyi, zenei mentorprogram. A tavalyi sikerek után ezúttal kibővült formában, több tehetséggel és még több zenésszel folytatódik a Civilút Alapítvány egyedülálló programja, melynek legfőbb célja, hogy a sérült emberek számára is esélyt teremtsen a zenei fejlődésre és a fogyatékosság témája a mindennapi kultúra részévé válhasson.
Pásztor Anna, az Anna and the Barbies énekes-dalszerzője és Szebényi Dániel, dalszerző a kezdetektől részesei a Varázsceruza Program tehetségkutató és tehetséggondozó programjának, ők az első alkalommal négy fogyatékossággal élő fiatalt segítettek elindulni zenei útjukon. A második évadban pedig még többen csatlakoztak a csapathoz. A Punnany Massif alapító-frontembere, Farkas Roland, azaz Wolfie, a neves producer testvérpár, Usztics Dániel és Usztics „Pepe” Péter és Lugosi Dániel a Wellhello egykori főhangmérnöke segíti a második évad mentoráltjait.
A jelentkezés októberben zárult le, a Random Trip (ft. Bagossy Norbi, Margaret Island, Mező Misi, Pásztor Anna, Szebényi Dani) Csak boldog című számának újragondolásával, zenei feldolgozásával lehetett bekerülni a programban. Idén két új énekes, Szalai Balázs, Budai Emil és a Hangadók zenekar is bekerült a programba, akik mellett a tavaly sikeresen végzett Kovács testvérpárnak, Cintiának és Dzsenifernek, illetve Pintér Norbertnek is újra lehetőséget adtak a fejlődésre.
Pintér Norbert
Néhány évvel ezelőtt kellett újraterveznie az egész életét. Egy szemműtét következtében vesztette el a látását, miközben egész életében arra támaszkodott. Festett, tetovált, pedagógusként dolgozott és zenélt. Norbit a szemműtét nem várt eredménye teljesen padlóra küldte, de egy ponton úgy döntött, újrakezdi. Nem engedte, hogy a hite elhagyja, folytatta a zenélést, és új kapuk nyíltak meg előtte. Jelenleg informatika tanárként dolgozik és rehabilitációs tanácsadó a Kreatív Formák Alapítványnál, ahol látássérült személyek oktatásával foglalkozik. Norbi megtanult úgy zenélni és stúdiózni, hogy a látására már nem támaszkodhat. Az így szerzett tapasztalatait adja át tanítványainak, ami mellett folyamatosan zenél. Szeret a műfajokkal kísérletezni és igyekszik minél több dalt írni.
Szalai Balázs
Nemrég úgy döntött, új fejezetet kezd az életében. Felmondott munkahelyén, felköltözött Budapestre, visszaült az iskolapadba és újra felvette a fonalat a zenélésben. Noha Balázs gyengénlátó, teljesen önálló életet él, egyedül az ismeretlen helyeken és rossz fényviszonyok mellett szorul segítségre. Veleszületett betegségét anyai ágon örökölte, ahogyan más érintett családtagoknak, úgy az ő látása is folyamatosan romlik. Korábban számviteli területen dolgozott, de megunta a számlák kezelését, olyan munkára vágyik, ahol emberek találkozik és egy közösség része lehet. Jelenleg az ELTE Gazdaságtudományi Karán tanul vezetés és szervezés mesterszakon. A zene gyerekkora óta jelen van az életében, tíz éves volt, amikor szülei zeneiskolába íratták. Először gitáron tanult, de hamar rájött, hogy az énekléssel tudja leginkább kifejezni magát. Nem csak énektanárhoz kezdett járni, de verseket és dalszövegeket is rendszeresen ír. Ezeket a szerzeményeket eddig csak a baráti kör hallhatta, Balázs nem érzett magában soha elég önbizalmat ahhoz, hogy szélesebb közönség előtt is megmutassa magát.
Kovács Cintia és Dszenifer
„Isten azoknak adja a terhet, akik a legerősebbek.” – ezt mondja a tiszakanyári testvérpár, Cinti és Dzsenifer, akik a családot hátrahagyva négy évvel ezelőtt költöztek Budapestre, hogy megismerjék az őket körülvevő világot, dolgozzanak, tanuljanak és fejlődjenek. Cintia és Dzsenifer születésük óta vakok. Eddigi életüket a szülői házban, a négy fal között töltötték, ám amióta a fővárosban élnek, nagyot fordult velük a világ. Jelenleg a Vakok Állami Intézetében laknak, call centeresként dolgoznak és iskolába járnak. A zene gyerekkoruk óta a mentsváruk. Dzsenifer tizenhét éves koráig látott színeket és fényeket, de egy operáció után elvesztette a teljes látását. Mint mondja, egy világ dőlt össze benne, de orvosa tanácsára zongorázni kezdett, ami segített neki feldolgozni a traumáját. A testvérpár szeretne leérettségizni, új munkát találni és a zenében kiteljesedni.
Budai Emil
A zene tizenegy éves korában kúszott be az életébe, éppen, amikor elkezdte a látását elveszíteni. Ekkor édesapja megmutatott Emilnek néhány akkordot a zongorán, ami után a fiú autodidakta módon tanult meg játszani a hangszeren. Tizenhét éves korára teljesen megvakult, és ebben az időben a zene jelentette számára az egyetlen kiutat. Kiderült számára, hogy nem csak hallja, de színek formájában látja is a hangokat. A helyi gyülekezetnek állandó zenei fellépője, olykor Budapesten is zenélnek, de csak elvétve. Emil főként szülei otthonában tölti az idejét, hiszen megváltozott munkaképességű. A zene már nem csak egy kapaszkodót jelent számára, a jövőjét látja benne. Emil álma, hogy a szenvedélyéből, az éneklésből élhessen meg.
Hangadók
A Hangadók zenekar tagjai értelmi vagy testi fogyatékkal élő fiatalok, az ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítványban dolgoznak és élik mindennapjaikat, ahol 2006-ban zeneterápia során kezdtek el zenéléssel foglalkozni. A legtehetségesebb és motiváltabb fiatalokból alakult meg 2008-ban a zenekar. Eleinte versfeldolgozásokat és populáris dalokat játszottak, majd több száz koncert és néhány külföldi turné után 2012-től saját dalokat is jegyeznek. Több átalakulás után jelenleg két ép és öt fogyatékossággal élő zenész koncertezik együtt. A mostani vezető Pallagi Attila, akivel a csapat megfordult már Írországban Szlovéniában és Erdélyben.
A Varázsceruza – Hagyj nyomot a világban Pásztor Annával mentoráltjai a zenei képzés során gyakorlati órákon és workshopokon sajátítják el a dalszövegírás, dalszerzés alapjait. Tanulnak zenetörténetet és stílusgyakorlatok segítségével kezdenek a profi zenészekkel közös dalszerzésbe. A program célja, hogy a fogyatékosügy a zene által a popkultúra részévé váljon, és a jelentkezők lehetőséget kapjanak tehetségük és a képzés során elsajátított tudástár révén arra, hogy elkezdhessék építeni zenei pályájukat.
A program második évadjában ismét Pásztor Anna az ügy zászlóvivője, mentorként segíti a résztvevőket, és a programmal kapcsolatos személyes tapasztalatairól is mesélt.
Igazán tiszta és őszinte lelkekkel találkoztam az eddigi program során, amely fantasztikus zenei-, lelki utazást adott nekem, olyan élményt, amiben korábban még nem volt részem a pályám során. Semmiért nem cserélném el ezt a tapasztalást, rengeteget tanultam ezektől az alkotni vágyó fiataloktól. Elsősorban azt, hogy őket nem kell megmenteni, sajnálni vagy oltalmazni, kapaszkodókat kell nekik adnunk, hogy kibonthassák azt a csodát, ami bennük lakik. Óriási lelkesedéssel és várakozva vágok bele a második fordulóba, már most nagyon izgatott vagyok.
