Ha Marilyn Manson negyed évszázaddal ezelőtt nagypéntekre időzítette volna új dalának megjelenését, minden bizonnyal a világ egyik fele felháborodottan ráncolta volna a szemöldökét, míg a másik fele elégedetten csettintett volna, felismerve a háttérben meghúzódó okos marketing stratégiát. 2025-ben sajnos ez a lépés már nem fog nagy visszhangot kelteni, több okból sem. Egyrészt az ezredforduló óta már lehetetlen ilyen apróságokkal átlépni az emberek ingerküszöbét. Másrészt Manson látszólag tudatosan kerüli a csinnadrattát, miközben a sajtó amúgy is óvatosan kerüli a méltatását, sőt akár az említését is.
Ahogy arról mi is írtunk, Manson kifejezetten erős lemezzel tért vissza tavaly. A kitűnő zenei anyag mellett jól felépített promóciós kampányt, remek turnét és egy újra összeszedett és ereje teljében lévő frontembert is kaptunk. Manson kisebb szünet után május elején tér vissza a színpadra, először Amerikában majd később Európában. A turné naptár telítve van év végéig és a jegyek magabiztosan fogynak. A turné kezdetén az érdeklődés fenntartása érdekében ideje volt valami újdonsággal előrukkolni. A zenész eddig is híres-hírhedt volt feldolgozásairól, és most is a jól bevált komfortzónájához nyúlt vissza inspirációért: a 80-as évek new wave klasszikusai, a Sweet Dreams, a Tainted Love és a Personal Jesus után ezúttal Phil Collins In The Air Tonight című dala került sorra.
Manson nem meglepő módon jó érzékkel kezeli a dalt. Az eredeti felvétel csalódott és frusztrált hangvételét organikusan illeszti be a One Assassination Under God zenei világának folytatásába. A 2024-es lemez visszafogottan és csendesen részletgazdag zenei megoldásai itt is visszaköszönnek, lassan egymásra épített és kiteljesedő hangsávok, visszhangosan karistoló gitárok mögött az énekes hangja fokozatosan fejlődik suttogásból ordítássá. Természetesen nem lehetett elhagyni az eredeti dal jól ismert, ikonikus dob-kirohanását sem. A szöveg is épp eléggé nyitott ahhoz, hogy a szavak Manson interpretációjában jól illeszkedjenek a korábbi lemez üzenetébe.
Az ezredfordulós aranykort idézve a dal ismét alacsony példányszámban kiadott CD single formájában elérhető – pontosabban volt elérhető – a 4000 darab kislemez is percek alatt elkelt az együttes honlapján. A kiadvány tartalmaz még egy új, komor remixet az As Sick As The Secrets Within-hez (As Sick As The Secrets Of – Sleep címmel), ám ezúttal a fizikai hanghordozón sajnos nem találunk exkluzív dalt, mint a hivatalosan kizárólag a Raise The Red Flag kislemezen hozzáférhető, kitűnő Front Toward Enemy.
Remélhetőleg a turnéval töltött hónapok során, év végéig várhatunk még további Manson megjelenéseket. Az sem kizárt, hogy a Chapter 1 alcímmel ellátott tavalyi lemez idén folytatást kap Chapter 2 formában, a dalok valószínűleg készen állnak, csak rafinált modern stratégiákat követve több részletben lesznek majd elénk tárva.
Talán illetlen és felesleges a feltámadás kontextusában tekinteni Manson jelenlegi csendes kreatív fellendülését. Mindenesetre a zenész nem véletlenül időzítette a mai napra a dal megjelenését. A Marilyn Manson-életmű aktuális fejezete nem feltétlenül dicső és epikus felemelkedés, inkább csendes bizonyíték arra, hogy egy művész vissza tud találni önmagához saját nyilvánvaló emberi hibái és kreatív mélypontjai ellenére is.
