Új dallal és videóval jelentkezett grunge, a pop és a folkzene világából egyaránt merítő STU33. Máté István projektje a friss szerzeményben kifejezetten fajsúlyos témával foglalkozik, a zene és a hozzá kapcsolódó képek pedig minden tekintetben méltók a mondanivalóhoz. Premier a hajtás után!
A Falu szélén a STU33 most készülő új albumának egyik szerzeménye. Közel egy évig csak hagytam, hadd heverjen, miközben a többit ismét a Zsiráf Szand stúdióban, Bodnár Péter hangmérnök közreműködésével rögzítjük, mindig kiegészülve más-más kiváló vendégzenészekkel.
A klipet egy Csongrád melletti tanyán forgattuk az utolsó még napsütéses novemberi napon. Fantasztikus volt itt eltölteni az időnket, teljesen feltöltött, baromi jól éreztük magunkat. Ott mintha más értelmet nyerne az idő, ugyanis van. Az állatokon és rajtunk kívül, és persze a tanya gazdáját is bele értve,- akinek ezúton is köszönöm, a fantasztikus helyszínt – senki nem volt ott. Ami hosszútávon unalmas lehet, de nekünk egy néhány napra mindenképpen óriási élmény volt.
A történet egy férfiról szól, aki mindentől, mindenkitől távol él, a múltjába belesüppedve, és küzd a tehetetlenségével. Ez nem derül ki egyértelműen a klipből, ugyanis a dalszöveg és a gyönyörű pillanatképekkel teletűzdelt videó nem sejteti, és igazolja azt, amit már az elején az arcunkba kapunk. Első ránézésre akár egy normális életet is bemutathatna a kisfilm, de már az elején feltesszük az i-re a pontot, hogy a végén ismét megérkezzünk a történet elejéhez.
Azt gondolom, a kliphez szükséges néhány sort írnom, elkerülve és megelőzve azt, hogy az emberek félreértsék, netán bármiféle ízlést sértőnek tartsák. Vélhetőleg lesznek olyanok, akik kicsit soknak, erősnek, vagy indokolatlannak fogják tartani, de pontosan erre szerettem volna kihegyezni az egészet. Manapság képesek vagyunk úgy élni egymás mellett, hogy többet tudunk a kedvenc sorozatunk szereplőjének vagy éppen valamelyik aktuális celebünknek életéről, problémáiról, mint a mellettük lakóról, a kollegáinkról. Sokszor még a saját családtagjainkról, közeli rokonainkról sem tudunk semmit. Néha csak akkor eszmélünk rá, hogy baj van, mikor már megtörtént a tragédia.
Csak magunkkal vagyunk elfoglalva, észre sem vesszük a másikat, ugyanakkor az ingerküszöb olyannyira az egekbe szállt, már szinte semmin sem hökkenünk meg, bele sem gondolunk a másik életébe, vagy ha igen, akkor legfeljebb csak néhány másodperc erejéig, aztán visszalépünk az apátia szürke sodrásába.
Magyarországon 2017-ban 1634 ember halt meg öngyilkosság következtében, ennek több, mint fele akasztás útján vetett véget életének.10-ből 8 öngyilkosságot férfiak követnek el.100 ezer lakosra hazánkban 19 öngyilkosság jut, szemben az Európai Unió átlagban 11 esetével. (Eurostat 2017 – 2014-es adatok alapján). A témában rendszeresen megjelenő cikkek mellett ezek a számok is világosan mutatják, hogy az öngyilkosság igenis egy nagyon komoly probléma hazánkban, ahogy sajnos az emberek közönye is. Szükségszerű a figyelmet felhívni erre és nem kezelhetjük tabuként. Nem nyugtathatjuk meg magunkat. Közös felelősségünk, hogy figyeljünk egymásra!
Nincs más hátra, jöjjön maga a dal és a videó!
További információk a STU33 Facebook-oldalán!
A cikk megjelenését a Hangfoglaló Program támogatta.
