Az idei év is bővelkedett összeesküvés-elméletekben, az egyik legértelmetlenebb a sok közül arról szólt, hogy az 5G okozza a koronavírust, vagy terjeszti, de mindenképpen valamilyen köze van hozzá. Mióta a gyártók sorra jelentik be az 5G képes, és elérhető áron is beszerezhető telefonokat, és a szolgáltatóknak köszönhetően egyre növekszik az ország 5G lefedettsége. Az Ericsson éppen most tette közzé, hogy számításaik szerint 2020 végéig egymilliárd ember számára lesz elérhető az 5G, 2026-ig pedig tízből négy telefon 5G adatforgalommal lesz ellátva, és az összes mobil adatforgalom több mint fele 5G hálózatokon keresztül zajlik. Felmerül a kérdés, hogy egyébként ez mire is lesz olyan jó egy átlagos ember számára.
Az 5G nem feltétlenül a lakosság mindennapi életét fogja első körben befolyásolni, sokkal inkább az ipar tudja majd hasznosítani a benne rejlő lehetőségeket.
Az 5G egyik legnagyobb előnye az alacsony késleltetési idő, ami kulcsfontosságú az olyan fejlesztéseknél, mint az önvezető autók vagy éppen a teleorvoslás, de olyan területekre is kihatással lehet, amikre sokan nem is gondolnának. A Huawei, mint a kereskedelmi 5G hálózatok kiépítésének egyik legnagyobb, és egyben legtöbbet támadott szereplője például már be is mutatott néhány olyan megoldást, ami már létezik, és alapvetően változtat meg iparágakat.
A bányászok ma home office-ból bányásznak
Ilyen például a kínai Henan tartományban található bánya, ahova többé nem kell lemenni az embereknek, mert egy kényelmes székben ülve irányíthatják a robotokat maguk helyett, akár 1000 km távolságból. Egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak. Hasonló elven már tengeri kikötő is működik, ahol a konténerrakodást és a daruk kezelését irodai környezetben, kényelmes székben, légkondicionált helyiségben, és ami a legfontosabb, hogy a balesetveszélyt minimalizálva végezhetik a munkát az emberek. Értelemszerűen mindkét iparágban kulcsfontosságú a késlekedésmentes hálózat, ha kicsit csúszik a kép és az arra adott válaszreakció vagy szakadozik az internet, akkor a konténer sosem köt ki a teherautó platóján, a kotrógép pedig túlszalad a kijelölt területen.
Az orvos, aki a világ másik feléről operál
Az 5G teljesen új lehetőségeket biztosíthat az orvostudományban is. Szintén a Huawei beszélt arról, hogy idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból. Az operáció során aprólékos és precíz mozdulatokkal 0,2 mm vastag ereket vágtak át egy alig 0,025 mm mozgású szikével.
A mezőgazdaság és a gyárak is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a technológia egyszerűbbé tegye a munkafolyamatokat, és egészében meg is reformálja őket.

De akkor minek nekem 5G telefon?
Ha csak azért venne valaki új telefont, hogy 5G képes legyen, annak még nincs túl sok értelme. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen felesleges egy 5G képes készülék. Mikor a 3G hálózatok helyett elérhetővé vált a 4G, akkor tényleg mindenki a telefonján kezdte el élni az életét. Elérhetővé vált a stream, tömegközlekedési eszközön is lehet online játszani, és már tényleg semmi értelme nem lett annak, hogy valaki digitálisan megvásároljon egy lemezt, hiszen egyszerűbb a zenét streamelni. Az egyértelmű, hogy az 5G technológiának köszönhetően ez még gördülékenyebben megy majd, és hogy ezen túl mit jelent a lakosságnak a késlekedés nélküli, azonnali kommunikáció, az majd később derül ki, ahogyan a 4G is a bevezetése után némi idővel bizonyította, hogy mennyire meg tudja változtatni a mindennapokat, és mennyire meg van lőve az ember ott, ahol nincs lefedettség. Vagyis csak az 5G miatt cserélni egy telefont most még nem a legjobb döntés.
Más a helyzet ugyanakkor, ha valaki egyébként is új készüléket venne, amit aztán legalább kettő, de inkább több évet használna.
Ebben az esetben ugyanis nem hülyeség szétnézni az 5G képes telefonok piacán, pont amiatt, amit fentebb is írtunk, vagyis hogy rövid időn belül már egyértelműen olyan fejlesztések érkeznek majd, amelyek kihasználják az 5G képességeit. Ráadásul idén már gyakorlatilag az összes gyártónál elérhető 5G-s telefon, még a középkategóriás készülékek között is, és Budapesten és vidéki nagyvárosok egy részén is elérhető az 5G lefedettség.

Az Ericsson is arra jutott, hogy az 5G sikerét nem abban kell mérni, hogy egészen pontosan hány ember használja a telefonján. Egyébként a becsléseik szerint ez a szám is eléri év végére a 220 millió főt. Amit látni kell, hogy milyen hatással van az 5G az iparra, és hogy az IoT, azaz a dolgok internete, amikor minden eszköz kommunikál a másikkal, hogyan változtatja meg alapjaiban az üzleti életet, az ipart és a gazdaságot, főleg azoknak a szereplőknek az életét, akik nem félnek használni. Nem véletlen, hogy október közepén például a Vodafone együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) arról, hogy a vállalat saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít az egyetemen épülő kísérleti 5G hálózat és 5G Laboratórium létrehozásához és üzemeltetéséhez, hogy ne maradjunk ki a a hazai 5G-re épülő innovációk fejlesztéséből, valamint az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiból. Vagy hogy a Huawei Magyarországon hozott létre új kutatás-fejlesztési központot, aminek a fókuszában a mesterséges intelligencia, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek állnak. Vagy hogy a Microsoft és a győri Széchenyi István Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot hoztak létre, amiben többek között az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása és fejlesztése szempontjából fontos mérföldkő.
Nem az a baj vele, mint amitől sokan félnek
Az 5G az összeesküvés-elméletek egyik főszereplője, lassan minden rossz okozója. Érdemes tudni, hogy nincs ebben semmi új, annak idején a 3G és a 4G ellen is hasonló elméletek születtek, sőt
1890-ben elterjedt az az álláspont az Egyesült Államokban, hogy az orosz náthát az elektromos vezetékek okozzák.
Az Egyesült Királyságban adótornyokat gyújtottak fel az 5G miatt, olyanokat is, amik nem is 5G tornyok voltak, cserébe viszont a segélyhívók is elérhetetlenné váltak. Magáról a technológiáról azt érdemes tudni, hogy ez is egy rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás, ezekről pedig már olyan kísérletek során, ahol az ember számára is releváns mértékű és idejű sugárzást alkalmaztak kísérleti állatokon, életszerű körülmények között, semmilyen káros hatást nem mutattak ki. Nincs arra vonatkozó tudományos bizonyíték, hogy az 5G bármilyen mértékben is veszélyes lenne az emberekre, még ha előszeretettel adnak nyomatékot a sugárzás szónak is, mintha az az egészségkárosítás szinonimája lenne, pedig ugye ott a Nap sugárzás, vagy a fény. És jelen esetben az elektromágneses, ami között meg kell különböztetni ionizáló (gamma vagy röntgen, ami valóban egészségkárosító) és nem ionizáló sugárzásra, ami viszont a sejtek DNS-szerkezetének átalakítására nem alkalmas. Ide tartozik az 5G frekvenciája is. Bartolits István az NMHH Technológiaelemző Főosztályának a vezetője még 2019-ben beszélt arról, hogy
a legtöbb félelem a 26 GHz-es frekvenciatartomány bevezetésével kapcsolatos, amit viszont eddig is használtak a távközlésben, csak éppen nem bázisállomásokon. A kis cellák miatt ezek teljesítménye viszont igen kicsi lesz, így az emberi testre vonatkozó terhelése még kevesebb is lesz.
A többi tartományt pedig korábban is használták már a mobilkommunikációban, illetve a műsorszórásban.

Azt azonban nem lehet mondani, hogy nincs kockázat, csak éppen nem az, amiről sokan beszélnek. Az 5G nem is feltétlenül az adat vagy rendszerbiztonsági kérdések miatt lehet veszélyes. Ez is egy tényező, de ennél sokkal kézenfekvőbb attól tartani, hogy aki kimarad belőle, az lemarad. Mind az ipar, mind a gazdaság területén tovább nőhet a szakadék az olyan országok között, ahol az 5G elterjedt, és olyanok között, ahol még a 4G lefedettség sem megoldott. A probléma az, hogy egyes országrészek között is megnőhet a különbség, és ez már nem csak arra lesz hatással, hogy hol jön le gyorsabban a film a gépre vagy szakadozik-e a Netflix, hanem arra, hogy a következő nagyvállalat beruházásánál mely réfiók jöhetnek egyáltalán szóba.