Hirdetés
Hirdetés

Én egy icipici hal vagyok ebben a nagy óceánban – Interjú Jónás Verával

Hat évvel a Tiger, now! lemez megjelenése után új albumot készít a Jónás Vera Experiment. Az elmúlt időszakról, a lemezről és a mögöttes tartalmakról kérdeztük Jónás Verát.

Mi történt az elmúlt hat évben, amit „nyunyurgázásnak” nevezetél?

Azért neveztem nyunyurgázásnak, mert nem tudok egyféle előjelet elé tenni, csak negatívat, vagy csak pozitívat, nagyon hullámzó volt ez az időszak. Alkotói szempontból sok mindent átértékeltem, a saját szemléletemmel és alkotási folyamataimmal kapcsolatban. Most értem abba a kanyarba, amikor a vígasztalhatatlan kislányt, aki a „Figyeljetek rám, szeressetek és fogadjatok el, sőt mi több, folyamatosan igazoljatok vissza” jellegű alkotói létezésben örlődött, sok belső munkával sikerült kicsit meggyógyítanom. Számomra az előadóművészet egyik legveszélyesebb csapdája, amikor a vélt vagy vágyott sikertől teszem függővé legitimitásomat. Az elmúlt évek legnagyobb fejlődése, hogy jobban érdekel végre az, hogy mit mondok, mint az, hogy elég jó vagyok-e ahhoz, hogy megszólaljak. Én a pályámon egy óriási önbizalmi kérdőjellel indultam, hogy vagyok-e való erre a pályára, van-e elég zenei, dalszerzői tehetségem. Rengeteg ilyen kétség volt bennem és az első két lemez, szinte végig ars poétikusan íródott. Minden dal rólam szólt, a világban elfoglalt helyemről, a magánéletemről, vívódásaimról. Ehhez nagyon megható volt látni az ezzel azonosulni tudó hallgatók reakcióját, amikért borzasztó hálás vagyok. Belül viszont elkezdett szorítani ez az egotrip, főleg a Tiger, Now! után. Abban az időben nagyon sok szakmai pozitív visszhangot is kapott a Jónás Vera Experiment, a magunk szintjén nagyot is ment a lemez, sok fesztiválon játszottunk, mégsem lett akkora közönségünk, mint amit a sajtó predesztinált nekünk. Előjöttek a kérdések, miért angol a dalszöveg, miért nem egyszerűbb a zene, miért nem ilyen vagy olyan. Paradox módon, amennyire régen feszített a megfelelés kényszere, most ugyanannyira hozott bennem nyugodtságot, és el tudtam fogadni, hogy ez a zene most nem szól akkora tábornak itthon, mint amekkorát elképzeltek nekünk. Ezzel a gondolattal megnyugodni, átélni és igazán kiegyensúlyozottságot megélni rohadt sok idő. És úgy érzem sikerült kivárnom. Leért bennem rengeteg dolog, és amíg szorított a kényszer, semmi kedvem nem volt újra zenét írni, ahogy viszont ezt sikerült átkereteznem, hirtelen ömlöttek belőlem a kompromisszummentes új dalok. Hosszan meséltem mindezt, számomra ha egy szóval kéne summáznom, azt mondanám: átégtem.

Hogy érzed, hogyha külföldön ugyanígy a Jónás Vera Experimenttel turnéznátok akkor az nagyobb körben elérné az embereket?

Az elmúlt tizenegy évben, rengeteg helyen játszottunk, kis és nagy európai városoktól kezdve, a távol kelet több országában, showcase-eken, kis klubokban és fesztiválokon egyaránt, és azt tapasztaltam, hogy külföldön való érvényesülés csak részben függ attól, hogy milyen a zene. Ez az iparág akármennyire is szól nagyban a művészetről, nemzetközi szinten felfoghatatlan méretben szól a pénzről is, és arról, hogy mennyi tőkét képes belerakni az adott produkció menedzsmentje, kiadója vagy bookere. Nekem például ez nagyon sok idő volt, mire leesett, mert én abszolút hittem abban, hogy csak úgy felkapják, ami jó. Sok év elteltével és rengeteg konferencián való részvétellel a hátunk mögött most már teljesen világos, hogy anélkül, hogy egy profi (és nem csak anyagilag megalapozott) hátország nélkül vajmi kevés esélye van a nemzetközi porondon egy magyar könnyűzenei produkciónak. Fontos a stílust kiemelnem, mert ez a tapasztalat dinamikusan változik, ha népzenéről, komolyzenéről vagy jazz-ről beszélünk, főleg ha valamilyen modern hangzást társítanak mellé. A magyar zenei közösségben elég népszerű gondolat, hogy „ha én New Yorkba születek, akkor ma világsztár lennék”. Nem szeretnék belemenni ebbe az utcába, nem akarok ezen gondolkozni. Nagyon mély és fontos dolgokat tanultam az eddigi pályám során, amit semmire nem cserélnék el. Nagyon jó érzés megérkezni abba, hogy egyébként a világhoz nem biztos, hogy azzal tudok hozzátenni, hogy híressé válok.

A Tiger, now! lemez után nagy különlegességnek számított, hogy megjelent az első magyar nyelvű dal, a Borzongásaim. Ez is része annak, hogy egy mélyebb szinten szeretted volna kifejezni magad, vagy ez valamilyen más okból íródott meg magyarul?

Ebben pont nem volt semmilyen jellegű tudatosság. A Tiger, now! még jellemzően egy szerzői lemez. A dalok és szövegek javarészét mind egyedül írtam, vagy a zenekarral közösen raktuk össze. A Borzongásaim szövegét Hegyi Gyuri írta. Nagyjából onnantól indult el egy nagyon erős igény bennem arra, hogy kollaboráljak másokkal. Ez a HOLD-nál tökéletesre fejlődött, és iszonyatosan megtaláltam önmagam abban a működésben, hogy együtt agyalunk dolgokon, és együtt érlelünk ki egy-egy dalt. Sokszor túlságosan elmagányosodtam anno a dalszerzésben és azzal, hogy megosztottam a kreatív teret más alkotókkal igazi közösségi élmény lett a lemez dalainak létrehozása. Ráadásul ehhez az anyaghoz most először rengeteg kontrollvesztés is társul. Ami tudatos és félelmetes is volt, hogy Bécsy Bencének, aki a zenék nagy részének zenei producere, átadtam olyan döntéseket, amikben én zsigerből nem voltam biztos, hogy úgy szeretném, de úgy voltam vele, hogy mi van akkor, ha most rábízom magam valakire, akinek zenei ízlése tökéletesen illeszkedik az enyémhez, és megyek vele. Ez a folyamat kívülről egyszerűnek tűnhet, bennem iszonyú erők és ellenerők tomboltak végig, és azt hiszem a legbüszkébb erre a “control freak”-ségtől való megszabadulástól vagyok.

A most megjelent Mélyvízen Závada Péterrel együtt dolgoztatok. Lesz a lemezen több kollaboráció is?

Abszolút. Peti még egy másik dalba is besegített, aminek a szövegével kicsit bajlódtam, ez egy angol nyelvű nóta. Szerzőtársam volt még Kiss Tibor Noé író barátom, a csodás Barkóczi Noémi és több dalban összebútoroztam Kozma Katával is. A zenekarom többi tagja is segítségemre volt, Mihalik Ábel még producerkedett az egyik dalban. A lemez bónusz trekkjét Vranik Krisztiánnal raktuk össze egy film betétdalához.

Akkor ez se egy teljesen magyar nyelvű album lesz?

Teljesen vegyes, majdnem fele-fele. És nem csak a szövegek, a zenék hangulatai is totál különbözőek.

Van ebben valamilyen tudatosság, hogy mit írsz meg magyarul és mit angolul?

Én tíz éve hallgatom, hogy mikor fogok végre magyar dalokat énekelni, és igazából eleinte meg is fontoltam, meg a menedzsment is nyomott felé, hogy írjunk magyar dalt, de azt gondolom, hogy ennyi idő kellett, hogy beérjen ez is. Rólam minden leesik, amit nem őszintén, saját akaratból csinálok. Nem tudnak belenyomni semmibe, és ez van a dalszövegekkel is. Csak akkor tudok magyarul énekelni, ha megérkezik bennem ez a vágy. Hálás vagyok Sándor Daninak, a menedzseremnek, amiért ezt tiszteletben tartotta ennyi éven át.

Hogy döntöd el, hogy kivel kezdesz el együtt dolgozni egy szövegen?

Ez egy teljesen zsigeri döntés. Noét évek óta ismerem, nagyon kedvelem ahogy gondolkodik, a világról nagyon jókat tudunk beszélgetni és nyáron olvastam a regényét, és ráírtam, úgy, hogy tudtam, hogy nem nagyon foglalkozott még dalszövegírással. Vele is meg Závada Petivel is sokáig gyúrtuk a szöveget, hogy hogy jöjjön ki. Ugyanez volt Noémivel. A legújabb lemeze előtt már volt közös koncertünk vidéken, és mindig vártam, hogy mikor fog újra előbújni. A tavalyi megjelenésekor az volt bennem, hogy na végre. Ezt vártam, és nem volt kérdés, hogy megkeresem. Peti volt az első, akit felkértem, vele olyan dolgozni, mintha belemélyülne az agyamba és onnan keresné ki a megfelelő szavakat. Elég fantasztikus.

Milyen érzés volt újra egy albumon dolgozni?

Teljesen fura. Az benne az érdekes, hogy már elfelejtettem, hogy kell lemezt csinálni, és abban a pillanatban amikor visszakerültem ebbe az energiatérbe, amikor száz órát stúdiózunk, már nem látok, de még mindig éneklem a sokadik sávot, benne vagyok egy erős flowban. Nekem a stúdiózás az, ami a leginkább flow élmény az életemben, hogy már a stúdió felé út közben beéneklek, úgy eszek, hogy a hangszálaim jó állapotban legyenek, így strukturálni mindent, nagyon szuper élmény. Nyilván rengeteg káosz elem van egy ilyen lemez készítésben. Most nagyon sok figyelmet fektettünk a vizualitásra, sok szuper emberrel dolgoztunk, hogy a fotók, az egész borítóterv izgalmas és különleges legyen, ahogy a Mélyvíz videoklip is. Az egy nagyon tudatos kérés volt az alkotók felé, hogy ne megint egy imidzs-klip legyen rólam, ahol szépséges sminkben nézek egy kamerába, hanem legyen tartalmasabb, ami szól is valamiről. Mondjuk a Mélyvíz témájához más nem is illett volna. Igazából, ha az ember egyszer már csinált lemezt, és szerette a folyamatot, akkor hamar visszarázódik. Tényleg olyan, mint a biciklizés.

A most megjelent Mélyvíz az első dala az érkező új lemezeteknek, ami az emberközpontú világnézet körül forog. Amit a Mélyvíz ezzel beharangoz, az várhatóan megjelenik majd az egész lemezen?

Igen. Én azt gondolom, hogy az is hozzájárult ehhez a hat év csendhez, hogy a nagy magánéleti hullámvasútjaim lecsitultak, és egy sokkal nyugodtabb, boldogabb életet élek. Ahogy ez a kiegyensúlyozott időszak beállt, azzal el is terelődött magamról a téma. Már nem csak a magán jellegű témáim foglalkoztattak, észrevettem a körülöttünk egyre furábban csavarodó világot. Amúgy, aki valamilyen szinten művészettel foglalkozik, az nem tudja egyszerűen elfordítani a fejét, és nem észrevenni, hogy valami egyre közeledik, ami nem lesz vidám. Szerintem aki alkot, valahogyan szemléli a világot, és azt tükrözi vissza munkáiban a közönség felé. Engem a magyar popzenében kifejezetten zavar a sok semmitmondó szöveg, ami egyfajta álpozitív “feel good” hangulatot kíván erőltetni. Nekünk most üvöltenünk kéne és nyomni a csengőt, hogy ébresztő emberek, süllyed a hajó. Nem is nagyon értem, hogy darálta be a fogyasztói attitűd ilyen könnyedén a popkulturát. Ez egy igen komoly tendencia világszinten. Én egy icipici hal vagyok ebben a nagy óceánban, valamiért mégis fontosnak éreztem, hogy picit tükrözze a jelenünket ez az anyag. Azért is lett HOLD a lemez címe, mert nagyon tetszik, hogy két értelme van. Angolul azt jelenti megfogni, megtartani valamit, magyarul pedig, hogy most nem a napos oldal következik, jön egy árnyékolt világ, amibe bele kell mennünk és ha lehet, tudatosan kell látnunk. Ezek szerintem nagyon fontos témák, és én sose voltam egy csendes visszafogott ember, és nem is tervezek ezzel a lemezzel se belesimulni a polkorrekt kánonba.

Nemrég volt egy nyilvános beszélgetésetek a Greenpeace Magyarország Kommunikációs igazgatójával, Hevesi Flórával, ami egybevág a Mélyvíz mondanivalójával. Mikor kezdted el azt érezni, hogy neked zenén keresztül is és azon kívül is közvetítened kell ennek a problémának a fontosságát?

Mindig is eléggé aktív voltam a társadalmunkat érintő kérdések megvitatásában, akár nyilvánosan is. A HOLD nyitódalában van egy számomra nagyon fontos sor: “Let’s agree on questions, not answers”, vagyis “értsünk egyet a kérdésekben, ne a válaszokban”. A vitázás mintha kiveszni látszana a közéletből, pedig szerintem ez lenne a legfontosabb egy olyan színes társadalom működéséhez, mint a mienk. Mindenesetre próbálkozom és azt gondolom, hogy mivel nekem lehetőségem van a saját sorsomat felfedni és megérteni, ezért kutyakötelességem foglalkozni azzal, hogy másokkal – akiknek esetleg nincs lehetőségük hallatni a hangjukat – mi lesz. És ha még esetleg megadatott az is, hogy színpadon legyek, akkor meg aztán pláne használnom kell a hangomat.

Hosszú évek után az április 25-ei lesz az első lemezbemutató koncertetek. Lehet számítani ennek fényében valami meglepetésre?

Már önmagában az, hogy a Katona József Színházban lesz a bemutató különleges lehetőség. Úgy éreztem most szívesen elszakadnék a pesti kluboktól erre az estre, hogy kicsit más jellegű keretek közé hozhassam a zenét. Keresztes Tamást kértem fel, hogy segítsen megálmodni a koncert dramaturgiáját és látványát. Közreműködik a Soharóza kórus néhány tagja és izgalmas fúziót álmodunk az elektronikus és az élő hangzás határán. Remélem, hogy mindenki, aki dolgozott a lemezen ott lesz a színpadon, vagy a nézőtéren.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,925KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,520FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók