LP 2017-es Lost On You című dalának berobbanása óta már kétszer is járt Magyarországon, most pedig harmadik fellépésére készül a Budapest Arénában, március 7-én, ahol a VÉRITÉ zenekar társaságában lép majd színpadra. A koncert előtt pár kérdés erejéig alkalmunk nyílt arra, hogy beszélgessünk vele.
Sok helyen említed, hogy szeretsz találkozni új emberekkel és a rajongóiddal. Hogyan tudsz időt tölteni velük egy feszes beosztást követő turné alatt?
Igyekszem minden alkalommal megállni, amikor embereket látok a szálloda előtt, de sajnos nem mindig van erre lehetőségem. Igyekszem mindig hangsúlyozni, hogy szerintem nagyon fontos, hogy kapcsolatban álljunk a rajongóinkkal. Van különbség a valódi rajongók, és azok között az emberek között, akik csak meghallgatnak egy-két dalt egy előadótól. Azok az emberek, akik néha meghallgatják a dalaidat, vagy esetleg egy lejátszási listát tőled, nem érzik feltétlenül szükségét annak, hogy koncertre menjenek. A rajongók jelenléte ezért is nagyon fontos számomra, és igyekszem minden este, amikor színpadon állok, köszönetet mondani nekik. Mindig nagyra értékelem, hogy ennyien eljönnek a koncertemre, mert annyi minden mást is lehetne csinálni, beleértve azt is, hogy otthon maradsz, és simán csak kikapcsolódsz. A koncertek számomra nagyon különleges események, ezért is érzem magam mindig rosszul, ha nem tudok megállni váltani pár szót valakivel, vagy aláírni valamit, esetleg közös képet készíteni. Ez egy mély kapcsolat köztünk, amit a zene teremt meg.
Nemcsak mint művész, de mint példakép is szerepelsz a rajongóid életében. Ezeket a találkozásokat meg lehet élni rajongó és művész szerepében, vagy ehhez különleges felelősséggel kell hozzáállni?
Úgy gondolom, hogy emberként mindig felelősségünk, hogy kedvesek legyünk másokkal. A tisztelet az én szeretetnyelvem, nagyon jólesik, amikor a rajongóim megköszönik nekem, hogy előadom a dalaimat. Fontos a kölcsönös hála, hiszen senkinek nem kötelessége eljönnie megnéznie a koncerteket, teljesen névtelenül is hallgathatják a zenéket otthon, és ez így van rendjén. Viszont a rajongók eljönnek, megteszik ezt a gesztust, és arra ösztönöznek, hogy én magam még több erőfeszítést tegyek értük.
Szerinted milyen típusú koncert a legalkalmasabb arra, hogy a közönséged kapcsolódni tudjon hozzád?
Szerintem az összes koncert alkalmas erre, de a fesztiválok tartoznak legkevésbé a kedvenceim közé, holott rengetegen viszont imádják őket. Szeretem, hogy a fesztiválokon rengeteg művésszel találkozhatok, nagyon jó móka, de ez egy egészen másfajta élmény. Viszont az, hogy mennyire tudják befogadni a zenéimet a hallgatók, hogy mennyire tetszik nekik, függetlenül attól, hogy az milyen koncert, rajtuk múlik. Vannak olyan terveim a jövőre nézve, hogy kipróbálnék más típusú koncerteket is. Valami olyat, ami egy kicsit másabb élményt nyújt az embereknek. Nem tudom még egyelőre, hogy milyen irányba fogok elmenni, de már most nagyon izgatott vagyok.
A dalaid nagyon mély tartalommal bírnak. Milyen kérdésekkel foglalkozol nap mint nap az életedben?
Nagyon hálás vagyok azért, hogy koncertezhetek és ennyi helyre utazhatok a világban, ez olykor egy nagyon kivételes módja az életnek, de azt hiszem, hogy a hétköznapi napokban is rengeteg értékes pillanat van. Egy ilyen nyüzsgő világban, mint amilyenben élünk, jólesik néha, ha csend van belül. Olykor felértékelődnek a csendes pillanatok, de nem mindenki tudja élvezni őket, sokaknak unalmasnak tűnik mindez. Azt hiszem, művészként felelősségem van azt illetően, hogy felerősítsem az életben a felejthetetlen pillanatokat, amik mélyen megérintenek engem. Meglehetősen érzelmes ember vagyok, de azt hiszem sokan így vagyunk ezzel. Az emberek nagyra értékelik, hogy az életünk ilyen érzelmes, drámai pillanatait a legnagyobb közös nevezőre tudom hozni, és arra törekszem, hogy ezt a saját magam és mások számára is átélhetővé tegyem. Azt hiszem, ez a cél.
Amikor arra kerül a sor, hogy a saját tapasztalataidat, és gondolataidat megírd, melyik tudatállapot a legalkalmasabb erre? Amikor már minden tisztázódott benned, vagy az írás épp egy tisztulási folyamat része?
Még mindig tanulom a feldolgozás módját, tudom, hogy néha jóval később, néha közvetlenül utána, néha pedig közben történik ez meg. Az, hogy hogyan írok meg egy dalt, attól függ, hogy éppen milyen fázisban vagyok. Néha három különböző dalon dolgozom egyszerre, amelyek nagyjából ugyanarról a dologról szólnak, de a végeredmény persze más lesz, attól függően, hog épp az elfogadás vagy az elengedés különböző szakaszában vagyok. Csak megpróbálom előhozni mindazt, ami ott van. Néha, amikor utólag visszagondolok a lemezekre, rájövök, hogy mennyire ki voltam akadva akkoriban. Emlékszem, annak idején épp így született a Lost on You, és később, amikor egy új dalt írtam, szükségem volt néhány hónapra, hogy lenyugodjak, mert úgy éreztem, annyira dühös vagyok. Vártam néhány hónapot, és amikor megírtam, akkor tudtam letenni a dolgot. Szeretem, amikor érezni lehet a fájdalmat, a szikrát. Épp most írok egy új lemezt, és vannak különböző dolgok, amikből épp most jöttem ki, másokba meg épp most merültem bele. Szóval majd meglátjuk, mi sül ki ebből.
Változott valaha a dalaidnak a jelentése számodra?
A Dayglow című dalomról azt hittem, hogy az exemről szól, aztán rájöttem, hogy az apámról is, mert hasonlóan hatottak az érzelmi állapotomra. Néha még most is azt érzem, hogy nem mindig tudom átélni az érzelmeimet. Egyfajta álomszerű dolog ez, ami belopakodik abba is, ahogyan írok.
LP március 7-én a Budapest Arénában fog fellépni. Részletek az eseménynél, a Live Nation és LP hivatalos oldalán érhetők el.
