A járványos gyermekbénulás az 1900-as évektől kezdett terjedni, majd az 1950-es években aggasztó méreteket öltött a megbetegedések száma. Az embereket különösen sokkolta, hogy leginkább gyerekeket érintett a poliovírus okozta megbetegedés, és senki nem gondolta úgy, hogy a képek és történetek a lélegezni képtelen gyerekekről csak a háttérhatalmak kitalációi, viszont arról, hogy hogyan terjed a vírus olyanok is magabiztos elméleteket állítottak fel, akiknek semmilyen orvosi háttértudásuk nem volt. A kutatók rohamtempóban dolgozni kezdtek a vakcina kifejlesztésén, hiszen a betegség teljes rehabilitációja nem lehetséges, az egyetlen védekezés ellene az immunizáció, azaz a védőoltás. Kisebb nagyobb gócok az évtizedek során folyamatosan kialakultak, ami azzal járt, hogy iskolákat, mozikat és uszodákat zártak be, nem lehetett játszótérre menni vagy gyerekzsúrokat tartani, minden olyan hely, ahol a gyerekek együtt voltak, veszélyessé vált. Magyarországon 20 ezer gyerek betegedett meg, sokan szorultak vastüdőre, a károsodások pedig egy életre velük maradtak.
Mielőtt belemelegedünk a sztoriba, emeljük ki, hogy az ötvenes években a vakcinaengedélyezés és a gyógyszergyártás és a jelenlegi szabályozások között ég és föld a különbség, a jelenlegi javára.
Mára a gyógyszergyártás sokszorosan túlbiztosított, abban az időben viszont nem volt állami vagy szövetségi felügyelet az oltások klinikai vizsgálata felett, független szakértők nem ellenőrizték az eredményeket és az adatokat, és nem voltak felülvizsgálati testületek sem. A kutatások anyagi háttere is csak az után emelkedett, mikor Franklin Roosevelt 39 éves korában elkapta a betegséget, majd alapítványokat hozott létre, amit az akkori hírességek előszeretettel támogattak is, a befolyt összegből pedig a kutatásokat lehetett finanszírozni. Az első két vakcina Jonas Salk és Alfred Sabin nevéhez volt köthető. Salk vakcinája inaktivált vírust tartalmazott, Sabin oltóanyaga pedig élő, de legyengített vírusokat tartalmazott. Bár mindkét szakember elsődleges célja az volt, hogy a saját gyerekét megvédje, a mai szabályozási rendszer minden pontján megbuktak volna, kezdve azzal, hogy az egyik oltóanyagot egy fürdőkádban készítették.
Aztán mikor Salk vakcinája készen állt a tesztelésre, felerősödtek a szkeptikus hangok, leginkább Sabin és a köre támadta. A harc nagyrészt a tudományos életen belül maradt, de azért így is elég részlet szivárgott ki a sajtóba, hogy az embereket elbizonytalanítsa. Pedig Salk vakcínájának vizsgálatába példátlan mennyiségű önkéntest vontak be, köztük 1,8 millió gyereket, 220 ezer felnőttet, és több tízezer egészségügyi és iskolai dolgozót. A teszt sikere után pedig indulhatott a tömeggyártás. 1954-ben engedélyezték a vakcinát, amivel első körben kétmillió gyereket oltottak be. 1955-ben már öt vállalat kapott engedélyt arra, hogy a vakcinákat legyártsa, pedig a Salk-oltóanyagokat nem volt egyszerű gyártani, hiszen a vírust pont annyira kellett inaktiválni, hogy már ne fertőzzön, de még immunválasz alakuljon ki a szervezetben, ez pedig egy bonyolult, többlépcsős folyamat.
Ugye mindenki emlékszik arra, amit fentebb írtunk arról, hogy az akkori minőségbiztosítási szabályok és a gyógyszergyártás felügyelete mennyire nem létezett? Emiatt fordulhatott elő, hogy a gyártás során az egyik cégnél a bonyolult folyamatba hiba csúszott, mikor inaktivált, hanem aktív vírus került az oltóanyagba. Ráadásul a szabályozási hiányosságok miatt a tévedés már csak akkor derült ki, mikor a beoltott gyerekek tömegesen kezdtek el megbetegedni. Ma ilyen hiba elképzelhetetlen, a nagyon szigorú, több lépcsős, és a gyártás, tárolás, szállítás minden egyes pontján betartandó minőségbiztosítási szabályoknak köszönhetően. Ha pedig valaki az egész sztoriban a mostani helyzettel keresi a párhuzamot, annak pedig eláruljuk, hogy a jelenleg Magyarországon engedélyezett oltóanyagok alapjaiban teljesen más technológiára épülnek, vagyis a vírust nem tartalmazzák, de erről a nemzetközi tudományos életben is elismert magyar szakemberek itt írtak részletesebben. Most pedig térjünk vissza Elvis Presleyhez és a gyerekbénuláshoz.
Hogy jön a gyerekbénuláshoz Elvis Presley?
Miután az egyik gyártócég nagyon súlyos hibát vétett, ami tíz halálesethez, és 164 bénuláshoz vezetett (újra hangsúlyozzuk, az akkori szabályozás összehasonlíthatatlan a maival) az emberek oltási kedve megcsappant. Hiába mondták el a szakemberek, hogy mi miatt történt a gyártási hiba, és hogy mit tesznek, hogy ez újra ne fordulhasson elő, ha nem is lettek oltásellenesek az emberek, de nagyon szkeptikus nézeteket vallottak.
És ekkor jött az Egyesült Államok sztárja, akiért minden fiatal rajongott, aki nagyobb nézettséget csinált a TV-ben. 1956 szeptembere és 57 január között háromszor szerepelt az Ed Sullivan show-ban. Már az első fellépését 60 millió ember nézte, vagyis a teljes lakosság több mint harmada.
Aztán a második fellépése előtt a 21 éves sztár teljes sajtó jelenlétében megkapta a gyermekbénulás elleni oltást, majd felment a színpadra, és belekezdett a Hound Dog című slágerébe.
Elvis Presley a gyermekbénulás elleni harc legismertebb arca lett, és nem állt meg ott, hogy beoltatta magát. Meglátogatott több, a vírus miatt lebénult fiatalt, sőt részt vett abban a kampányban is, amelyben fiataloknak beszéltek arról, hogy ne randizzanak olyannal, aki nincs beoltva. A tévében pedig arról beszélt, hogy senki ne gondolja, hogy legyőzték a vírust
Hé gyerekek, beszélhetünk? Elvis Presley vagyok. Ha azt hiszitek, hogy a gyermekbénulást legyőztük, akkor kérlek figyeljetek. A harc a gyermekbénulás ellen pont olyan kemény, mint eddig.
-mondta a tévében, és hogy mennyire igaza van, azt az is bizonyítja, hogy bár sokáig az orvosok is úgy gondolták, hogy a harcnak vége, de a védekezést mellőző országokban újabb járványok törnek ki. Pontos számokat nem tudni, de tény, hogy nagyon sok szkeptikust győzött meg az, hogy Elvis beadatta az oltást, a rajongói pedig rohantak, hogy ha más nem, az oltás legyen közös vonás bennük, és Elvisben.
