Megjelent a Shapeless Faces új, öttagú felállásának első EP-je. Az EP előfutára a Szentjánosbogár volt, amihez Kovács Ádám rendezett gyönyörű klipet. Most folytatódik a történet, a következő fejezetben pedig a zenekar saját megfogalmazása szerint olyan mélyre viszi a hallgatót, ahova már nem jut le a fény. Az anyag második, Csorgolódás című dalához készült szöveges videót itt, a Lángolón láthatja először a közönség, emellett a zenekar dalról dalra is bemutatja az anyagot.
A zenekar frontembere, Etl Krisztián így jellemezte meg a most megjelent EP-t:
„Ha egy szóban kellene összefoglalni miről szól a H-moll, akkor az az elmúlás lenne. Mindhárom dal ezt a témát vizsgálja, de fokozatosan egyre mélyebbre nyomnak a felszín alá a dalszövegek és a nehezedő zenei alapok. Az EP címe alapján nem meglepő, hogy mindhárom dal H-moll hangnemben van, ami egyébként teljesen véletlen van így, viszont úgy gondoltuk, hogy ez tökéletes cím lesz. A zenészek nyilván érteni fogják, de a többségnek ez csak egy misztikus szókapcsolat, aminek a hangzása (szerintünk) törékenységet, melankóliát hordoz magában. Olyan zenéről van szó, amit egyedül kell hallgatni, segíthet kievickélni a depresszív állapotokból, azáltal, hogy a sötét gondolatokat könyörtelenül kimondja, és kiveszi az egyedüllét érzését a depresszióból (ami nekem mindig segített).”
A Shapeless Faces a most megjelent anyagot dalról dalra is bemutatja a hallgatóknak.
Szentjánosbogár
„Egy gyors, de törékeny, radiohead-es riffre épült a dal, pörgős dobbal, gyengéd szintikkel, illékony zongorával és persze torzított gitárral. A dalszöveg az én egyik legnagyobb félelmemről szól, hogy az életem végén jövök rá, hogy nem azt az életet éltem le, ami nekem el volt rendelve. A szentjánosbogár, aki elvesztette fényét nyilvánvaló metafora egy emberre, aki hagyta, hogy meghaljanak az álmai, aki nem váltotta be a benne rejlő potenciált. Nincs még egy olyan súly, ami alatt annyira meggörbül az ember háta, mint a megbánás súlya. És persze mindig mondják, hogy sose késő, de sajnos eljön az a pillanat, amikor már az. Azt hiszem, erről szól a Szentjánosbogár.”
Csorgolódás
„Meleg akusztikus gitár hangzással, hegedűvel és csellóval sikerült egy rendkívül rideg dalt összehoznunk. A refrén hook-ja („Nem vár más csak gyötrődés meg csorgolódás”) félálomban jelent meg a fejemben, úgyhogy gyorsan felkeltem és rögzítettem egy hangjegyzetre. Persze nem létező szóról beszélünk (rágugliztam biztos, ami biztos, tényleg nem létezik), de ha már így talált meg a dal, nem akartam cenzúrázni szegényt. Azt hiszem, arról van szó, amikor nem tudsz kiszakadni az agyad legmélyebb, legsötétebb bugyraiból, és például olyanokon gondolkodsz, hogy a halálod után mikor fognak utoljára emlékezni rád. Az ilyen túl mélyen gondolkodó emberek gyakran semmiben sem tudják megtalálni a boldogságot. A coda szekció zajos szintik, hegedű és cselló epikus kavalkádja, ami azt szimbolizálja, hogy az élet, növekedés, boldogság mellett a halál, pusztulás, melankólia is mennyi szépséget és erőt hordoz magában. (Ahogy Likó Marci is énekli: „Meglátod a pusztulásban mennyi szépség, mennyi báj van”.)”
Hypoxia
„Egyértelműen a legnehezebben befogadható dal a három közül. A zongoratéma születésénél össze-vissza vitte valami erő a kezeimet, mert a hangnem minden furcsa akkordja belekerült és még azon is túlmegy. A diszorinetáló, 7/8-as ritmus miatt minden ütemben úgy érzed, mintha kihúzták volna a lábad alól a talajt. Ezt a dalt eredetileg instrumentális, soundtrack féle zenének szántam, de aztán jött a „Másodperceg peregnek” szókapcsolat és onnan minden más magától. Nem szívesen mondanám el konkrétan miről szól a dal, de annyit segítek, hogy a hypoxia oxigénhiányos állapotot jelent. Egy ilyen oxigénhiányos pillanatról szól ez a dal, amit – mivel az idő relatív – végtelen ideig is átélhetünk…”
A Shapeless Faces február 19-én, vasárnap a Három Hollóban tartja első hivatalos koncertjét, ahol a most megjelent H-moll EP dalai mellett a 2023 őszére esedékes debütáló nagylemezből is ízelítőt kaphat a közönség.
További információk a zenekar Facebook-oldalán!
