November 3-án, vasárnap este, Los Angeles Bel Air városrészében lévő otthonában, családja körében, 91 éves korában elhunyt Quincy Jones, az amerikai szórakoztatóipar egyik legendás alakja, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb nevű producere és dalszerzője. A hírt publicistája, Arnold Robinson tette közzé, halálának okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Jones hosszú pályafutása alatt olyan A-listás sztárokkal dolgozott, mint Frank Sinatra, Aretha Franklin, Donna Summer, Michael Jackson, Will Smith, és még sokan mások. Családja közleményében így búcsúzott tőle:
„Megtört szívvel kell megosztanunk a hírt, hogy édesapánk és testvérünk, Quincy Jones ma este elhunyt. És bár családunk számára mindez hihetetlen veszteség, egyben ünnepeljük is azt a nagyszerű életet, amit élt, és tudjuk, hogy soha nem lesz hozzá hasonló…”
Az 1933 március 14-én, Chicago-ban született Quincy Jonest – teljes nevén Quincy Delight Jones, Jr.-t – legtöbben valószínűleg Michael Jackson legfontosabb albumainak – Off the Wall (1979), Thriller (1982) és Bad (1987) -, producereként ismerik, amelyek az énekest minden idők legnagyobb popsztárjává tették. Jones vitathatatlanul a 20. század egyik legsokoldalúbb popkulturális alakja volt, hiszen az ötvenes évek közepétől összesen több mint 150 albumon dolgozott zenekarvezetőként, producerként, szerzőként, hangszerelőként és közreműködőként, olyan művészekkel, mint Aretha Franklin, Count Basie, Donna Summer, Louis Armstrong, Ray Charles, Frank Sinatra, vagy Sammy Davis Jr. Emellett több mint két tucat filmzene szerzője volt, ezen minőségében olyan kasszasikereken dolgozott, mint a MacKenna aranya, vagy az Olasz meló (mindkettő 1968). Az 1990-ben alapított tévé- és filmgyártó cége nagy sikereket ért el a Will Smith főszereplésével készült Kaliforniába jöttem – eredeti címén The Fresh Prince of Bel-Air – című sitcommal és más műsorokkal, majd 2017-ben elindította a Qwest TV néven indított on-demand zenetévés szolgáltatást. Karrierje során 80 jelölésből 28 Grammy-díjat nyert, ezzel Beyoncé és Jay-Z után a harmadik helyen áll minden idők legtöbb Grammy-jelölésével, és szintén harmadik a legtöbbször díjazottak listáján.
Érdemes megemlíteni, hogy pályafutása során két alkalommal is a szerencsének köszönhette az életét: 1969-ben ő is meghívott vendég volt azon az estén, amikor Charles Manson szektája más áldozatokkal együtt meggyilkolta Sharon Tate színésznőt, Roman Polanski akkori feleségét – Jones csak azért nem volt ott a Tate-villában, mert megfeledkezett a találkozóról. 1974-ben túlélt egy agyi aneurizmát is, aminek következtében le kellett mondania arról, hogy a továbbiakban trombitán játsszon – ami a zongora mellett másik hangszerének számított – , nehogy a megerőltetés további károkat okozzon.
Jones háromszor volt házas, és öt különböző nőtől összesen hét gyermeke született. Első felesége középiskolai barátnője, Jeri Caldwell volt kilenc éven át, 1957 és 1966-között, majd 1967-ben feleségül vette Ulla Andersson svéd fotóművészt, korábbi modellt – aki 1979-ben No Time No Space No Age No Race That’s Nifty! címmel saját szólóalbumot is megjelentetett énekes-dalszerzőként, Ulla Jones néven, aminek viszont nem Quincy volt a producere. Harmadik felesége Peggy Lipton színésznő volt, akire a magyar olvasók leginkább a Twin Peaks Norma Jennings-eként emlékezhetnek. 1989-es válásuk után Jones nem nősült újra, de kapcsolatban élt többek között Nastassja Kinsski színésznővel, de hírbe hozták többek között Ivanka Trumppal, vagy Juliette Gréco-val is.
