Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala elutasította azt a kérést, hogy engedélyezzék hogy mesterséges intelligencia szerzői jogot gyakorolhasson egy műalkotás felett.
Steven Thaler 2019-ben megpróbált szerzői jogot kiharcolni egy általa Kreativitásgépnek nevezett algoritmus nevében. Akkor elutasították ezt a keresetet, most egy három fős bizottság vizsgálta felül a döntést, de arra jutottak, hogy a Thaler által bemutatott kép nem tartalmazta az „emberi szerzőség” elemét, így nem esik szerzői jogi védelem alá sem.
Ez azért izgalmas, mert az egy dolog, hogy az alkotást az algoritmus készítette, de azt viszont programozók hozták létre, a tanulás során használt elemeket is emberek hozták létre, és nem önmagától, hanem emberi parancsra alkotott is.
A kép „Recent Enter To Paradise”, ami egy olyan sorozatnak a része, amelyet Thaler „szimulált halálközeli élményként” ír le. Ebben egy algoritmus képeket alakít át úgy, hogy hallucinációs képeket és kitalált narratívát hozzon létre a túlvilágról. Mindezt extrém minimális emberi közbeavatkozással teszi, és ez úgy tűnik, hogy most kifejezetten fontos kérdéssé vált a szerzői jog eldöntésében.
A testület döntése a szerzői jog létfontosságú elemének nevezi „az emberi elme és a kreatív kifejezés közötti kapcsolatot”. Amint megjegyzi, a szerzői jogi törvény nem vázol fel közvetlenül nem emberekre vonatkozó szabályokat, de a bíróságok egyértelműsítik hogy az állatok vagy isteni lények kihasználhatják-e a szerzői jogi védelmet. Egy 1997-es határozat szerint például egy (állítólagos) isteni kinyilatkoztatásból készült könyvre vonatkozhatna szerzői jog, ha azt ember szerkesztené. Nemrég egy bíróság megállapította, hogy egy majom nem fogható perbe szerzői jogok megsértése miatt.
A bíróságok következetesen megállapították, hogy a nem emberi megnyilvánulások nem jogosultak szerzői jogi védelemre
– mondja a testület.
De nem teljesen lehetetlen
Ez a döntés viszont nem jelenti azt, hogy semmilyen olyan műalkotásra nem vonatkozhat szerzői jogi védelem, amelyben szerepet kap a mesterséges intelligencia. Thaler célja az volt, hogy emberek ne hajthassanak végre jogsértést egy mesterséges intelligencia által készített alkotással, vagyis mondjuk ne használhassák fel ingyen, vagy engedély nélkül. Persze az más kérdés, hogy hogyan adna engedélyt egy gép, vagy hol tömködnék bele a jogdíjait.
Vagyis ha valaki megpróbálna szerzői jogot szerezni egy hasonló műre, azzal érvelve, hogy az a saját kreativitásának terméke, amelyet egy gép hajt végre, az eredmény másképp nézhet ki. Pont erre hívja fel a figyelmet Szerzői Jogi Hivatal is, hogy az emberi szerepvállalás kérdése fontos a gépi alkotásoknál. Hogy melyik eshet szerzői jogi védelem alá, és melyik nem, az pedig egyre izgalmasabb vitákhoz vezet majd, ahogyan a mesterséges intelligencia egyre nagyobb részévé válik a művészek repertoárjának.
