Hirdetés
Hirdetés

Drágább lesz koncertekre menni a járvány után

Nemcsak arra vonatkozóan merül fel rengeteg kérdés, hogy mikor és hogyan lehet visszatérni a koncerthelyszínekre közönségként, de legalább ugyanennyi plusz kérdése van a zenekaroknak vagy a helyszíneknek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ez kifizetődő. Az SXSW-n több beszélgetés is szólt a zeneipar jövőjéről, és arról, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a szervezőket, zenészeket és a helyszínek tulajdonosait, és hogyan tud esetleg a technológia valamennyi megoldást jelenteni számukra.

Korábban már szóba ejtettük a mobilos processzorokat és félvezetőket gyártó Qualcomm-vezető Christiano Amon és Steve Aoki beszélgetését az 5G lehetőségeiről, amit ott hagytunk abba, hogy Amon szerint most minden eddiginél jobban középpontba kerülnek a helyszínek. Szerinte életbevágóan fontos lesz, hogy a lehető legmodernebb technológiákat használják ne csak a koncerttechnika szintjén, hanem hogy extra bevételhez jussanak abból, hogy a koncerteket az egész világon elérhetővé teszik azok számára is, akik fizikailag nem tudnak ott lenni. Amon véleményét egyébként gyakorlatilag minden témába vágó beszélgetés összes szereplője osztja. 

Amúgy én is ezt szeretném, eljutni annyi emberhez, amennyihez csak lehet

– mondja Aoki, vagyis ez a nézet az előadók körében is népszerűnek számít. 

A mobilos processzorokat gyártó Qualcomm elmondta, mit jelent az 5G a zeneiparnak

Virtuális koncertek nélkül nem lesz koncertipar

Tom Windish a Paradigm Talent Agencytől, akinél rettentően sok nagy név szerepel, és Michelle Cable koncertszervező és menedzser a Panache Booking & Managementtől beszélgettek arról, hogy már most mit látnak a legnagyobb kihívásnak és megoldandó kérdésnek. 

Windish például elmondta, hogy 2020-ban nagyon gyorsan kellett nagyon sokat tanulnia a zeneiparnak arról, hogyan lehet áthelyezni a működést az online világba. Diverz platformok vannak a virtuális koncertekre, mindegyik mást ajánl, és abba is bele kellett tanulni, hogy egyáltalán a résztvevők számára hogyan lehet biztonságos egy koncert, vagy hogyan tudnak együtt dolgozni úgy emberek, hogy fizikailag máshol vannak, hogyan lehet márkákkal együttműködni, vagy éppen milyen jogi és bevételi környezetet kell teremteni a koncertek megvalósításához. 

A tapasztalatok azt mutatták, hogy nemcsak a koncertek voltak sikeresek, hanem a

  • meet&greet események, főleg ha meglepetésszerűen lehetett online találkozni a kedvencekkel.
  • Sokakat érdekelt az a fajta “Behind the scenes”, ami jelen esetben arról szól, hogyan dolgozik és él jelenleg a híresség, de sokan vettek merch termékeket is.
  • Bemutatták, kik azok, akik sokat dolgoznak értük például a turnékon, de a legtöbb ember számára láthatatlanok.
  • A koncerteknél népszerű volt az, amikor meg lehetett szavazni, melyik dal legyen a következő, és hogyan alakuljon a setlist.
  • Néhol már elkezdték bejelenteni az élő turnékat, de egyelőre a bejelentés virtuális platformon történt, és nagyobb sikert aratott, mint egy plakát a Facebookon a turnédátumokkal. 

Mindenki vissza szeretne menni az élő koncertek világába, de egyelőre nem tudni, mikor és hogyan valósulhat ez meg. Közben kiderült, hogy sokan jól elvannak a virtuális bulikkal is

– mondta Windish, aki arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy az egészet értsük, látni kell a számokat is. Jelenleg egy nagyon menő virtuális koncert, ami megfelel a legutolsó tech trendeknek, amire nagyobb extrával készül a fellépő, minthogy a nappalijában énekelget, vagyis ami olyan, mint egy igazi élő produkció, az 15-20 ezer dollár, vagyis olyan 6 millió forint. Viszont egy koncerttel úgy másfél millió embert lehet elérni. Ez a konstrukció egyébként a szponzoroknak is jó, mert könnyen elérhetik a fő piacukat, persze ezzel óvatosan kell bánni. 

Az már nagyon rossz irány, mikor egy zenész úgy néz ki, mint egy autóversenyző a szponzorok logójával a pólóján. 

– a kérdés az egésznek a monetizációja. Legyen-e olyan, hogy a platformon látható avatarnak, ami esetleg egy népszerű online játék avatarja is, vesz valaki néhány dollárért zenekaros pólót, vagy egy kicsit többért virtuális és valódi pólót is. Vagy hogy a koncert előtt kap egy pakkot, benne sörrel, setlisttel, pengetővel, pereccel vagy bármivel, amit a zenekar szeretne.  

Ausztráliában már látszik, merre halad a világ

Ausztráliában már vannak koncertek, nagyon komoly a kontaktuskutatás, nemcsak a résztvevőknek, de a zenésznek és a stábnak is

– kezdte ismertetni Michelle Cable, milyen protokollal találkozott már ő az után, hogy néhány zenekara már ausztrál turnékban gondolkozik. 

VanNak covid marshallok, ők olyanok, mint a biztonsági őrök, de csak a coviddal kapcsolatos megelőzésre figyelnek. Vannak oktatók, a stábtagoknak és a zenészeknek is részt kell venni eligazításokon, hogy mit csinálhatnak, és mit nem, mire figyeljenek, melyik klubban milyen szabályok vannak érvényben

– sorolja Cable a tapasztalatait, ami az egész világra nézve nagyon sok kérdést vet fel egyelőre. 

Ki fedezi ezeknek a költségeit? Lesz egy ember, aki csak a covid-protokollokkal foglalkozik turnén? A plusz személyzet árát hogyan termelik ki a helyszínek, akik jelenleg is a túlélésért küzdenek? A zenekaroknak kell azt mondani, hogy nem baj, ha kevesebbet keresnek? Ha a jegyár emelése az egyetlen megoldás, miközben mindenki turnéra indul, ki fizet majd a koncertekért? 

 

Fotó: Martin Lopez / Pexels

Áremelés vagy technológiai újítás kell

Windish szerint már a pandémia előtt sem működött az a modell, hogy egy koncertjegy sok zenekarnál annyi vagy olcsóbb volt, mint egy mozijegy. Ebből már nem lehet engedni.

Az egyetlen megoldás, főleg ha a helyek először csak kapacitásuk egy részén üzemelhetnek, ha megnyitják a virtuális teret mindenki előtt

– mondja Windish, aki szerint a zenészek már így is nagyon magukra vannak hagyva a világjárvány alatt, ha nincs egy jó menedzserük. 

Nagyon egyszerű azt mondani, hogy arra kell fókuszálnia a zenészeknek, hogy kommunikáljanak a rajongóknak, de miért kellene nekik tudni, hogyan? Ők zenészek, alkotók, honnan kéne tudniuk, mi megy jól az Instagramon? A zenészek a turnékon keresnek, kreatívok a zenélésben, most honnan kéne tudni, hogy mit csináljanak és hogyan legyenek közösségimédia-szakemberek?

A virtuális koncertek és maga a technológia választ adhat ezekre a kérdésekre, és egyre többen látják azt, hogy bár most még például a VR nem hozott akkora áttörést a hétköznapi életben, elindult a változás, például azzal, hogy az AR filterek, amin kiskutya lesz bárkiből, már a mindennapok részévé váltak. Próbálkozások vannak, de a virtuális valóságra épített koncertek egyelőre nem térülnek meg. 

Ha van egy klubod, miért ne építenéd meg a digitális mását, ahol az emberek együtt lóghatnak, és valós időben exkluzív dolgokat adHATSZ a látogatóknak? A zenekaroknak is sokkal, de sokkal jobban együtt kell működnie a márkákkal. Van egy márka, aminek kijön az új cipője? Legyen akkor koncert az együttműködő együttessel, a zenekar segítsen virtuálisan felpróbálni a cipőt

– sorolja Tony Parisi a virtuális valóság egyik legelső úttörő mérnöke, hogy a virtuális lehetőségek messze túlmutatnak azon, hogy valaki megnéz egy koncertet.

Egy magyar startup, a 2017-ben alapított Phonic Chat például szintén a VR lehetőségeit és a közösségi élményt tartotta szem előtt a fejlesztéseik során. Többek között létrehoztak egy olyan internetes közösségi zeneszerző-projekt gyűjtőoldalt, ahova eddig 40 országból 500 zeneszerző regisztrált, a platform pedig biztosítja számukra a közös munkához szükséges, egyedi fejlesztésű funkciókat tartalmazó munkafelületet. 2020 szeptembere óta futnak zenei workshopjaik, ahol zenészek kifejezetten erre az alkalomra állnak össze. Egyikük hozza a saját zenéjét, majd közösen, a közönség bevonásával újragondolják az egészet. A közös zenélésről 360 fokos videó és ehhez társuló ambisonic hangzás is tartozik, ami egyértelműen a VR zenei videózás felé mutat. 

Fotó: Cottonbro / Pexels

Az ismert producer, Timbaland, azt mondta egy szintén SXSW-beszélgetés alatt, hogy az Instagram a modern világ walkie-talkija, és mellesleg szerinte azért nem tört magának nagyobb utat eddig a VR vagy a virtuális szórakoztatás, mert tökéletesen működött a turnéipar, és a szereplők úgy érezték, hogy nincs rá szükség, miközben a világ éppen hogy rohamosan arra halad, hogy már senki nem szeret passzív résztvevője lenni az eseményeknek. A technológia drága volt, és egészen egyszerűen nem térült meg a befektetés. Az interaktivitást eddig a turnéipar elintézte annyival, hogy aktívan kiabálhattak vagy táncolhattak az emberek egy koncerten, azonban az új generációk már másra vágynak, és a technológia is sokkal könnyebben és olcsóbban elérhető lesz, igaz még mindig kérdés, mi az a modell, ahol az egész átfordul nyereségessé, ugyanakkor egyértelmű, hogy a jövő erre halad. Elég csak belegondolni, hogy a kisgyerekek sokszor a tévé képernyőjét is ugyanúgy lapozgatni szeretnék, mint a telefon vagy a tablet kijelzőjét. 

A produkcióknak interaktivitásban kell gondolkodniuk, és egy koncertélmény teljesen mást nyújthat élőben, mint virtuálisan. Nem jobb vagy rosszabb, hanem egész egyszerűen más. A virtuális térben például olyan lehet az egész koncert, mint egy hatalmas élménypark.

 

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,925KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,520FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók