Hirdetés

Demeter Szilárd nem hisz az ingyenes koncertekben, és Keletre nyitna

A Magyar Könnyűzenei Stratégiával már mi is foglalkoztunk. Azóta idén márciusban a kormány elfogadta, és a végrehajtásra a Petőfi Kulturális Ügynökség részére öt évre 23 milliárd forintot bocsájtott rendelkezésre. A Music Hungary Szövetség és az iparág szereplői már egy ideje pedig azt hangoztatják, hogy áfacsökkentéssel lehetne elérni, hogy a szakma kicsit fellélegezzen. Hogy ebből mi valósul meg, mire lehet számítani a közeljövőben és mi lehet az állam szerepe a könnyűzenében, arról Demeter Szilárd könnyűzenei kormánybiztos és Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei igazgatója beszélt az idei Music Hungary konferencia nyitónapján, Veszprémben.

Felütésként az elmúlt időszak nyilatkozatairól Demeter Szilárd azt mondta, ő éleseket mond, beviszi az ebédlőasztal mellé az aktuális kérdéseket, és általában az az eredmény jön ki, amit szeretne.

A pénzekről azt árulta el, hogy a 2021-re betervezett 8,3 milliárd 80 százaléka megérkezik, ezt mindenképpen sikernek könyveli el. Ebből idén 1,3 milliárd forintról döntenek egy héten belül, de még 2021-ben 700 millióról és 200 millióról is kiírnak pályázatot, a többi átcsúszik 2022-re, de ettől függetlenül az ígéretek szerint a 2022-es összegek is megérkeznek majd jövőre, vagyis az elmondások szerint 2022-ben extra magas összegből gazdálkodhat a zeneipar.

Demeter úgy érzi, hogy tavaly a garázskoncertekkel, idén a Hacacáré nevű rendezvénysorozattal átnyúltak a feje felett, de

“Ez ilyen”

– mondta, és elismerte, hogy nem kérdezték meg, ha megkérdezik, nem támogatta volna, és azt kérte, ne hozzák összefüggésbe a nevével. Középtávon abban hisz Demeter, hogy az ő stratégiája lesz a nyerő, nem ezek a rövid távú megoldások.

Arról, hogy miért nem lehet a kulturális áfát csökkenteni, Demeter azt válaszolta, hogy ő teljes mellszélességgel képviselte, hatalmas érvrendszere van, hogy miért kellene csökkenteni, miért van az ország versenyhátrányban a magas áfa miatt, hogyan lehetne ennek köszönhetően kihasználni a stadionokat, de ez egy türelemjáték.

“Nem szeretném, hogy az állam csecsén lógjon a magyar könnyűzene, mert az nem természetes”

– nyilatkozta arról, hogy bár most szükség van a támogatásokra, de az is olyan stratégia és olyan rendszer mentén működhet, ami egyfajta befektetés, hogy később önállóan működjön.

“Az embereket hozzá kell szoktatni, hogy fizetni kell a kulturális termékekért, ez most 2022 áprilisáig nem fog menni, mert kampány van”

– erre majd 2022–24 között kell edukálni a közönséget, de alapvetően ő ingyeneskoncert-ellenesnek vallja magát. A szakmán és az előadókon múlik, hogy tolja arra a közönségét, hogy fizetni kell a zenéért.

Dénes Adél azzal árnyalta a képet, hogy az ingyenes koncertek nagy segítséget jelentenek a zenészeknek, nagyon jó nekik, hogy most erősebb gázsiért léphetnek fel, és önkormányzati események mindig is voltak. Hogy ez egyébként mennyire torzítja a piacot,  azzal egyébként mi is foglalkoztunk, de Dénes szerint jelenleg ezek az események segítséget jelentenek a zenekaroknak.

Épül a piramis alja, a teteje meg szó szerint a csillagos ég

Demeter Szilárd 300 milliót fordítana a technikusok képzésére a könnyűzenei oktatás mellett, ez kiemelten fontos a jövő stratégiáját illetően, erre lehet majd építkezni.

“Örömmel jelentem, hogy kiszabadítottam a Petőfi Rádiót, de továbbra sem én szerkesztem, nem is hallgatok ugye rádiót”

– tette hozzá Demeter Szilárd, aki szerint a Petőfi levetkőzte a kereskedelmi rádiós vonalat, de nem lát bele a rádió működésébe és szerkesztési elveibe. Szerinte organikusan kell közönséget nevelni.

“Jövő nyáron az egész Kárpát-medencében színpadokat fogunk építeni”

– a terv az, hogy a Balaton köré, Észak-Magyarországra és mindenhova Petőfi színpadokat kell építeni, olyan helyeken is kellenek zenei produkciók, ahol eddig nem jártak zenekarok. Ezzel pénzt keresnek, közönséget tudnak kinevelni és több lesz a jogdíj is. A koncertek nem ingyenesek lesznek, Demeter a hasára ütött, és ötszáz forintos jegyárról beszélt.

A Hajógyári tervekkel kapcsolatban Pecsa méretű színpadot, kisebb helyet, próbaterem-várost, magas színvonalú stúdiót képzel el, odavinnék a könnyűzenei múzeumot, a módszertani központot, kortárs vizuális művészetnek, színháznak és a kortárs táncnak, kortárs gasztronómiának is szeretnének helyet adni, és az a terv, hogy nem bántják a zöld területet. Lesz családbarát tér, Európa legnagyobb okos fedett játszóterét is ide szeretnék építeni.

“Ez egy ártér, értékes dolgokat nem szabad a földszintre tenni”

– de a nagyszabású tervek közé tartozik, hogy építenek egy hidat a Zichy-kastély és a Hajógyári sziget közé, ez hasra ütve olyan 60-120 milliárd körül van, de pontos összeget egyelőre nem tudott Demeter mondani, mert ez Vitézy Dávid projektje.

Az export tekintetében pedig arról beszélt, hogy inkább Keletre, a volt KGST-országok irányába nyitna.

Hirdetés

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

Kommentek

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
874FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Programok

Lemezkritikák

Beszámolók

Audiópartnerünk