Az ABBA kétségtelenül az egyik legsikeresebb popzenekar, akik bár nem koncerteznek, mégis olyannyira aktívak, hogy Londonban nem messze az SXSW helyszínétől üzemel az az ABBA Stadion, ahol az ABBA Voyage műsort lehet megnézni. Igen, ez az a hologramos buli, amitől olvasóink egy részének még a gondolatától is kiütése lesz, hiszen ez nem koncert, de Bjorn Ulvaeus az SXSW-n többek között arról is beszélt, hogy senki nem is mondja, hogy ez az. Ez a szórakoztatás egy teljesen új formája, és a Google-értékelések alapján akik látták, vele értenek egyet.
A LÁNGOLÓ NYÁR rovat támogatója a SAMSUNG
Hány bőrt lehet ugyanarról lehúzni?
Jó, ezt csak én fogalmaztam meg ennyire kritikus módon, Ulvaeussal a beszélgetés arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi a szórakoztatóipar jövője. Egyrészt ahogy írtuk, bajban vannak a kisebb klubbok, és velük együtt a feltörekvő tehetségek, de közben nem csak az Aréna koncertek, hanem a nosztalgia is szárnyal. Ulvaeus azt mondta, hogy az ABBA munkásságában még mindig rengeteg van, és ő nem fél ezt megmutatni az embereknek.
Miután befejeztük az ABBA-t, teljesen új dolgokat akartam kipróbálni. Olyat, amit addig nem sokan csináltak. Például lehet-e musicalt írni meglévő popslágerek köré?
– fogalmazta meg mi hajtotta, és azt mondta, hogy mivel működött, és teljesen új utakat nyitott meg előttük, a kíváncsisága és az új lehetőségek keresése azóta is hajtja minden nap.
A jó sztori a lényeg
Arról is mesélt, – bár annyira nem volt egyértelmű, hogy őszinte volt, vagy a dicsekedés egy furcsa módját választotta- hogy mennyire féltékeny volt az olyan előadókra, mint a Bee Gees, akik minden nagyobb erőfeszítés tudtak kereskedelmi rádiókba slágereket írni, ő viszont mindig a jó sztorit kereste, és minden dalban egy történetet szeretett volna elmesélni.
A célom ma is az, hogy hasonló dalokat találjak, diverz katalógusokat támogassak, megmaradjon a szórakozás, és izgalmas örökséget hagyjak hátra
– mondta, amibe beletartoznak a hologramos koncertek is, nem csak Abba, de Avicii is.
Nagyon sok lehetőség van akkor is, ha egy zenekar abbahagyta a zenélést. Ott vannak a dokumentumfilmek, a gaming világ, az avatarok, és a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb térhez jut. Most éppen asszisztensnek használja egy musical írása közben– és itt jutottunk el oda, ami a legizgalmasabb, megosztóbb és egyben legaktuálisabb kérdése lett a beszélgetésnek.
A zeneipar újra einstandol cégeket
Nagyjából a beszélgetés időszakában jött ki az a hír, miszerint a nagy lemezkiadók, mint a Universal, Warner és Sony megállapodnak az olyan zenei mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekkel mint az Udio és a Suno, de cserében a megállapodás részeként tulajdoni részt követelnek a két cégtől. A nagy kiadók és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról Ulvaeus mint a Szerzői Jogvédő Társaságok Nemzetközi Szövetsége (CISAC) elnöke annyit mondott, hogy szerinte ezzel nem akkora a baj, közel a megállapodás.
Szerencsére az AI dalok többsége nagyon rossz, de jogvédett tartalmakon tanítják, és ezért fizetniük kell
– mondta az SXSW-n, vagyis a jelenlegi megállapodás szerint hasonlóan a Spotify-jal kötött megállapodáshoz itt is a major kiadók jogai érvényesülnek majd leginkább. De azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a popzene mindig is technológia fókuszú volt, és a tech szektor is megérti, hogy ezek az Ai-modellek nem léteznének a zenészek nélkül.
A kormányoknak oda kell figyelni majd, hogyan szabályozzák, mert jelenleg elképzelhetetlen milyen új ajtókat nyithat ki
Szerinte jelenleg akkor a legjobb használni, ha mondjuk valaki megakad az alkotás folyamatában, mert nagyon rossz ötletekkel jön elő, de néha ad egy-egy továbbgondolható ötletet, és olyan, mintha egy másik szerzővel dolgozna az ember.
Sokkal gyorsabb mint Benny (Andersson, az ABBA tagja – szerk.) volt, és pontosan azt is csinálja, amit mondasz neki, de nem zeneszerző.
Az emberekre kell bízni a döntést
Nem az a kérdés, hogy ki fogja használni a mesterséges intelligenciát is a dalszerzéshez, az a kérdés, hogy ki tudja majd megkülönböztetni a rossz ötleteket és azokat, amelyekkel dolgozni lehet, ez azonban fejleszthető.
Sokáig Benny sem tudott különbséget tenni, főleg, hogy mindig volt valaki, aki a nyakunkba lihegett a határidők miatt. Az Eurovízió után azonban megérkeztek az első jogdíjas csekkek, és megengedhettük magunknak, hogy az ötletek 95 százalékát kidobjuk.
Szerinte egyébként az ma már hiányzik a zenészek egy részéből, hogy ne adják alább a tökéletesnél, kevesebb a kísérletezés és a pepecselés. Ők mindig valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzést kergettek, amíg az nem volt meg, nem álltak le egy dallal.
És persze mindig kell egy jó történet, de nem mindegy, hogy ahhoz hogyan nyúlsz hozzá, hogyan dolgozod fel
– mondja, és szerinte ma sokkal nehezebb az előadóknak, mint az ő idejükben, és már az sem volt könnyű.
Ma már nem elég annyi, hogy jobb dalokat kell írni, de ez még mindig fontos. Írd meg, vedd fel, ha jó, akkor lesznek emberek, akik megértik, de sokkal jobban fel kell készülni az elutasításra, és jóval több magabiztosságra van szükség. Én anno a Beatles miatt kezdtem el zenét írni, és egy percig nem gondolom, hogy a mai zenék rosszabbak lennének, mint annak idején
– a közönségnek ki is emelte, hogy a legújabb kedvence Lola Young Messy című dala, igaz az előadót nem tudta megnevezni.
Ha egyszer dalszerző leszel, és látod, hogy az emberek reagálnak arra, amiket írtál, az az egész életedre veled marad
– zárta gondolatait.
