Március 18-án ismét Budapesten lép fel a képzőművészként – fotósként és grafikusként ISO50 néven – is alkotó Scott Hansen zenei alteregója, a kétszeres Grammy-jelölt Tycho. A napjainkban nem szokatlan karrierút mentén az évek során hálószobaprojektből teljes zenekarrá fejlődött, chillwave, ambient, IDM, downtempo és instrumentális post rock elemeket vegyítő formáció az utóbbi évek egyik legizgalmasabb audiovizuális miniuniverzumát kínálja azoknak, akik nem műfaji skatulyák mentén választanak maguknak hallgatnivalót. Hansent és zenésztársait immár negyedik alkalommal üdvözölhetjük hazánkban, a Sziget és az A38 után ezúttal a Dürer Kert színpadán.
A kaliforniai Sacramentoban született, idén 48 éves Scott Hansen Tycho néven 2002-ben jelentette meg első, The Science of Patterns című EP-jét, amit aztán négy évvel később követett a bemutatkozó nagylemez, a Past is Prologue. Az akkoriban, illetve egészen a 2011-ben megjelent második, Dive című albumig jórészt szólóprojektként működő entitás neve egyébként Tycho de Brahe (1546-1601) dán csillagász vezetéknevéből eredeztethető, aki többek között arról ismert, hogy elsőként bizonyította be, az üstökösök a külső világűrből érkeznek, nem pedig légköri jelenségek, egy másodperc pontossággal kiszámította egy csillagászati év pontosságát, és munkásságával egy sor korábbi tudományos dogmát megdöntött. Talán utólagos belemagyarázás, de találó névválasztás egy műfaji határokat bátran és önfeledten átlépő alkotó és zenekar számára, melynek hatásai között olyan neveket említ, mint DJ Shadows, Ulrich Schnauss, vagy a Boards of Canada, bár az albumokat hallgatva kismillió más előadóra is gyanakodhatunk.
Hansen a Tycho életútját illetően úgy fogalmazott, hogy a zene hangzását, és magát a dalszerzést a kezdetekkor sokkal inkább a billentyűsök dominálták, majd az évek során, részben a később csatlakozó zenésztársak – a jelenlegi inkarnációban Zac Brown gitáros-basszusgitáros, Rory O’Connor dobos-ütőhangszeres, a multihangszeres Billy Kim és Hannah Cottrell énekesnő érintettek még – hatására egyre inkább előtérbe kerültek az úgymond hagyományosabb, rockzenei hangszerek. Így a 2014-es Awake óta megjelent albumok – Epoch (2016), Weather (2019) – már sokkal inkább tekinthetők zenekari produkcióknak, ugyanakkor egyik sem ismételte meg a közvetlen elődjén kitalált formulát, és ha ahhoz volt kedvük, belefértek olyan formabontó megoldások is, mint az első ízben énekes közreműködést tartalmazó 2019-es album átdolgozása kibővített hangszerelésű instrumentális változatban, részben a Tycho-rajongók kívánságára, ez lett a 2020-as Simulcast lemez.
A Tycho utoljára 2020-ban turnézott aktívan, így a mostani körút felfogható egyfajta visszatérésnek is, bár az elmúlt évek sem teltek eseménytelenül számukra, hiszen Hansen időközben kétgyermekes apuka lett, másrészt 2023-ban voltaképpen új alapokra helyezte zeneszerzési módszerét azzal, hogy mintegy 160 000 dollárnyi értékű, sok év alatt összegyűjtött hangszertől vált meg a Reverb.com portálon keresztül. Ez a két tényező alapvető szerepet játszott a 2024 nyarának legutolsó napján megjelent Infinite Health című hatodik lemez megírásában, aminek már a borítója is üzenetértékű a Dive–Awake–Epoch hármast idéző motívummal: a friss dalgyűjtemény úgy nyit új fejezetet, hogy közben részben visszakanyarodik a gyökerekhez is. Hansen elmondása szerint az Infinite Health sokkal inkább „plug-in album”, mint közvetlen elődei, ebben pedig nagy része volt a hangszerpark megújításának, és annak, hogy ezúttal nagyobb szerepet kaptak a felvételek során a szoftverek, aminek köszönhetően akár utólag is tudott változtatni egyes hangszíneken, anélkül, hogy újra rögzíteni kellett volna az adott sávot. Ő maga így beszélt erről egy nemrég megjelent interjúban:
„Az volt a cél, hogy visszatérjek ahhoz a módszerhez, ahogyan a 2000-es évek elején zenéltem, és ami aztán elvezetett a Dive albumhoz. A Tycho kezdeti időszakában az volt az alap hozzáállásom, hogy »Írjunk dalt szintikkel, aztán később talán teszünk rá dobokat és gitárokat.« Az Infinite Health ehhez a hálószobás elektronikus produkciós stílushoz nyúlik vissza; arra törekedtünk, hogy a dalok alapjai elsősorban elektronikus eszközökből álljanak össze.”
A zenei ihletforrások mellett mondanivalót illetően is gazdag inspirációt jelentett az elmúlt pár év. Az Infinite Health egyik alapmotívuma Hansen szerint az, hogy békét kössünk a halandóságunkkal, és belenyugodjunk abba, hogy mindannyian részei vagyunk ugyanannak a folytonosságnak, az előttünk érkezőkkel és az utánunk következőkkel együtt. Ezt illetően a szülővé válás is komoly gondolatébresztő volt számára, hiszen ahogy ezzel kapcsolatban fogalmazott:
„Azt hiszem, ahogy gyerekeink lesznek, és megtapasztaljuk, hogyan születik új élet erre a világra, rájövünk, hogy nem mi vagyunk az univerzum közepe, és van, ami fontosabb nálunk.”
Akárhogy is, a friss album biztosan nem okozhat csalódást azoknak, akik eddig szerették a Tycho zenéjét, hiszen az olyan dalok, mint a Phantom, a Green, a Devices, vagy a Cautious Clay vendégszereplésével készült címadó, az új elemek, adott esetben újrafelfedezett és -gondolt gyökerek mellett mindazt tartalmazzák, amiért szerethetők voltak a korábbi lemezek. A budapesti koncerten, március 18-án pedig várhatóan a teljes eddigi munkásság alapos keresztmetszetét kapja majd a közönség, tehát akik nyitottak a zene és vizualitás terén is saját stílussal és motívumrendszerrel dolgozó produkciókra, azoknak ezen az estén ott a helyük a Dürer Kertben.
Jegyelővétel és további információk a Live Nation weboldalán!
Források: Tychomusic.com, Wikipedia.org, Musictech.com
