Az Enter Shikari magyarországi rajongói idén is nagyon örülhetnek a Kiss For The Whole World budapesti turnéállomásának, ahol a zenekar legújabb lemezét mutatja be a Lake Malice társaságában, a Barba Negrában november 11-én este. A zenekar frontemberével, Rou Reynoldsszal beszélgettünk zenéről, művészekről, és arról, hogyan is működik az idő egy örökké turnézó, számos albumot maga mögött tudó zenekar esetében.
Van különbség egy turné kezdete és vége között?
Ez minden esetben a turnétól függ. Néha az az érzésem, hogy a turné végére kimerülünk, de sokszor ez nem így van. Van, hogy a turné végére teljesen magabiztosak és energikusak vagyunk a koncertek miatt, és így a vége energikusabb, mint az eleje.
A mostani turnén pedig a legújabb albumotokat, A Kiss for the Whole World című lemezt mutatjátok be. Mit jelentett nektek ez a cím, amikor még a dalokon dolgoztatok?
Nagyon intenzív időket élünk. Az emberi fejlődésnek ez a hibája rendkívül sarkalatos és rengeteg minden történik. Annyi gyűlölet, törzsiség és megosztottság van a világban, és mostanság van ez az elképzelés, hogy mindannyiunknak csak magunkkal kell törődnünk és minden a saját profit maximalizálásáról szól, mintha elfelejtettük volna az emberi oldalunkat, ami empatikus, együttérző és kedves. Ez majdnem olyan, mint egy recept. Az egész világnak szüksége van szeretetre, egy nagy csókra. Ez lett az album központi témája. Mindig is arra törekedtünk a zenénkkel, hogy összehozzuk az embereket, hogy egyesítsük őket, és emlékeztessük őket arra, hogy egy faj vagyunk, egy család ugyanazon bolygón és sokkal több dolog hoz össze minket, mint ami elválaszt, szóval ez egy nagyon találó albumcímnek tűnt.
Különösen manapság. Ez egy különleges alkalom, hogy ilyen sok állomást érintetek az új lemezzel, vagy minden albummal ennyit utaztok?
Igyekszünk minél többet turnézni. Nagyon büszkék vagyunk erre az albumra, és nagyon örülünk, hogy előadhatjuk az új számokat, és persze a covid után elképesztően jó érzés újra koncertezni.
Hogyan lehet ennyi turnézás mellett ennyi albumot készíteni?
Jelenleg épp itt a buszban keverek, szóval minden lehetőséget meg kell próbálnunk kihasználni, amit csak tudunk. Nehéz, de megoldjuk.
Mennyire kell előre terveznetek?
A minap volt egy megbeszélésünk, ahol 2025-ről beszélgettünk, szóval nagyon messzire előre kell tervezni. Nagyon furcsa ennyire a jövőben gondolkodni, de le kell szervezni a helyszíneket időben, mert néha évekre le vannak foglalva, különösen, ha pénteken vagy szombaton szeretnél fellépni.
Van valami hasonlóság az első és a mostani lemezetek elkészítése között?
Nagyon más volt. Az első lemezünk egy igazi rohanás volt, két hét alatt vettük fel, nagyjából olyan lett ezzel, mint egy élő album. Nagyon kevés felvétel volt, nyers hangzással, ami azt tükrözhette, hogy milyenek voltunk akkoriban a színpadon. Most teljesen más a környezetünk és más a gondolkodásmódunk. A legutóbbi albumunkat egy gyönyörű vidéki házikóban készítettük. Az egészet kizárólag napelemek működtették, ami miatt ez egy zöld album lett. Nagyon csodálatosnak tartjuk, mert ezt már régóta szerettük volna megvalósítani. Teljesen más élmény volt, és az elsővel ellentétben két hét helyett, két hónap alatt vettük fel.
El tudnátok képzelni, hogy ugyanúgy vegyetek fel néhány új dalt, mint az első albumotokon?
Nem. Az életem minden területén szeretem lassan csinálni a dolgokat, hogy megfontolt legyek, átgondoljam a döntéseimet, különösen a kreativitás terén. Néha az ember izgatott lesz, és gyorsan csinálja a dolgokat, de aztán szeretek félreállni, átgondolni és feldolgozni. Nem vagyok túl jó a dolgok elsietésében, az stresszel, ezért sokkal jobban szeretem a hosszabb folyamatot.
Mit gondolsz, mit kell a művészeknek a zenével közvetíteni?
Szerintem nagy felelősséggel jár az őszinteség, és az is feladatunk, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mit adunk ki a világba, különösen, ha van egy platformunk, ahol egyesítettük az embereket a zenénkkel. Meg kell érteni, hogy hatással lesz rájuk, akár tudatalatti szinten is. De a legfontosabb dolog számomra az, hogy a zene nagyszerű módja annak, hogy emlékeztessen minket arra, hogy hihetetlenül hasonlóak vagyunk. Felteszel egy zenét, és mindenki, aki hallgatja, nagyon hasonlóan fog reagálni. A zene egyfajta diktátor. Diktálja, hogy mit érzünk. Bizonyos szempontból ez csodálatos, mert ez emlékeztet minket arra, hogy mindannyian ugyanazokat a dolgokat érzékeljük, ugyanazokat az érzelmeket éljük meg, és mindannyiunkra ugyanúgy hatott a világ. A zene mindig is olyasvalami volt, ami összehozott minket. Ha visszamegyünk a több ezer évvel ezelőtti időkbe, amikor még együtt vadásztunk, akkor ez volt az, ami összehozott minket a tábortűz körül, és most pedig gyorsan előrehaladva, napjainkban a zenei fesztiválok azok, amik még mindig összehoznak minket. Ez olyasmi, amit a szerzőknek szem előtt kell tartaniuk, amikor zenét írnak.
A te művészeted pedig a könyvekre is kiterjed. Mit gondolsz, mit adtak nektek a zenekarról írt könyvek?
A zene a legfontosabb, a könyvek pedig csak arra valók, hogy részletesen kifejtsük azokat a témákat, amelyekről a zenénkben beszélünk, és azokat az eszméket, amelyeket megpróbálunk átadni. A három-négyperces dalok alatt csak ennyi mindent lehet átadni, így a könyvek biztosítják a valódi részleteket, a céljaink valódi magyarázatát.
Mit csinálsz, amikor inspirációra van szükséged? Van valami különleges hely, ahová mehetsz ilyenkor?
Nincs szükségem arra, hogy elmenjek valahova, az élet folyamatosan zajlik, és ez mindig inspirál. De mivel az élet annyira intenzív, szeretek otthon lenni, a kis stúdiómban, ahol feldolgozhatom az összes gondolatomat: ,,Oké, volt ez az élményem, és elolvastam ezt a könyvet, aminek ez a fejezete érdekes volt, és volt ez a beszélgetésem ezzel a személlyel egy európai turnén”, és akkor elkezdhetem összekapcsolni a dolgokat. Ehhez olyan hangulatban kell lennem, hogy ezt turné közben szinte lehetetlen megtenni.
A mostani turnétok egyik állomása ismét Budapest lesz. Mit miatt szerettek Magyarországon játszani?
Nagyon erős a kapcsolatunk az országgal. Határozottan az egyik első olyan hely volt, ahol nagyon szenvedélyes közönségünk alakult ki, és nagyon sok kapcsolatunk van, sok jó baráttal. Fantasztikus a kultúra, imádom a magyar nyelvet. Volt egy budapesti barátnőm, hét évig voltam vele, úgyhogy úgy érzem, sokat tanultam az országról. A koncertek is mindig őrületesek voltak, imádjuk a közönséget, és már nagyon várjuk, hogy végre visszatérjünk.
Hol adtad eddigi életed legjobb koncertjét?
Ez a mostani turné nagyon jól megy. Az első koncertünkön volt néhány technikai probléma, de a tegnap este az egyik legjobb koncert volt hosszú idő óta. Lengyelországban Varsóban játszottunk, és nagyszerű energia volt. Rengeteg világítás, lézer, csillagszóró, úgyhogy olyan érzés volt, mintha egy aréna produkciót játszanánk egy kisebb helyszínen. Általában a kedvenc helyeim a szabadtéri koncertek, nagyszínpadok, szabadtéri színpadok, fesztiválok, ahol zenélhetsz, közben felnézhetsz, és láthatod az eget. Azt hiszem, van valami igazán megható az ilyen élményben. A Sziget az egyik legjobb fesztivál, ahol valaha játszottunk.
Mit mondanál a fiatalabb énednek, aki most készül zenekart alapítani?
Rengeteg mindent mondhatnék neki, de azt is szeretném, ha átélném az összes rossz élményt. Azt akarnám, hogy végigmenjek a fejlődés ezen szakaszain. Őszintén szólva nem mondanék túl sokat, csak egy dolgot; ne aggódjak amiatt, hogy mit gondolnak az emberek! Csak emlékeztetném magam, hogy nem számít, mit gondolnak mások. Nem lehetsz mindenkinek a kedvében. Arra kell koncentrálnod, amit szeretsz, és mi most ezt tesszük.
Jegyek még kaphatók, részletek a koncert Facebook-eseményénél.
