Fénytörés címmel jelent meg a GranCanada új lemeze. Ahogy ők mondják, hét dal elvágyódásról, kiszakadásról.
Magát a lemezt tíz tétel alkotja, amiből a hét dalt kiegészítő egy Intro és két Interlude, egy olyan egység, amiben az átkötések a különböző világokon vezetnek keresztül, így hozva létre azt az utazást, amit a Fénytörés kínál.
Varga Zsófi (ének), Geri Szabolcs (rap), Gáll Barnabás (trombita), Tóth Tamás (gitár), Bodó Bence (basszusgitár), Kuklis Péter (dob) a szóban forgó hatos, akiknek a munkája most beérett egy albumban. A zenekartól megszokott hip-hop, R&B, neo-soul világ most is jelen van, a kellemes pophangzástól az egészen old-school, már-már mocskosságba átforduló rapig nagyon széles spektrumon mozog ez az anyag, de elmondják ezt ők maguk alább, közben pedig lehet hallgatni a lemezt.
Intro
Az intro az poén nem? Ugye? UGYE?!
– Tóth Tamás
Medúzák
A medúzákat egy olyan elvágyódás gondolata szülte, ahol a szereplők fizikailag a jelenben vannak, de lelki síkon nincs köztük kapcsolódás.
– Varga Zsófi
Blue Eyes
A Blue Eyes egy tipikus szerelmi témájú elmélkedés, annak az összes felgyülemlett érzelmével, ami egyre csak fokozódik. Érzelmi káosz, ami a végén egyetlen sóhajban oldódik.
– Varga Zsófi
Interlude 1
Míg a lemez első felvonásában az elvágyódáson van a hangsúly addig a Hallgasddal már egy tempósabb területre érkezünk. Ezt az átmenetet segíti az első Interlude.
– Tóth Tamás
Hallgasd!
Először is, aki olvassa ezt a cikket, de még nem hallotta a számot, az először hallgassa meg! Utána meg már nem is kell sokat hozzáfűznöm, azt hiszem. Egy álmunk vált valóra ezzel a zenével, ahogy a szövegben a lelkem, úgy a dallamokban ott vannak a srácok. Az egész egy mentális vulkánkitörés. Egy szövegrobbanás.
– Geri Szabolcs
Vörös szem
Tök slágeres, tök rádióbarát…lenne, ha nem lenne benne az a szó ugyebár. Amúgy Geri beugró dala volt hozzánk, feszes, a leggyorsabb trekk az albumon, a kedvenc grooveommal.
– Gáll Barnabás
Kotta nélkül
Szerintem érezhető, miről szól a szám, nem szeretném leegyszerűsítve szájbarágni. Ezt érezni kell. *nevet*
– Kuklis Péter
Interlude 2
Az elsőhöz hasonló módon vezeti a hallgatót az hétker zsongásából a reggeli kiábrándult ébredéshez a második átkötés.
– Tóth Tamás
Antilop
A legrégebbi dal a lemezről. Tavaly március körül kereshetett meg Barni, hogy van ez a trekk, nem szeretnék-e szöveget írni rá. Akkor még nem voltam benne a zenekarban, ez lett az első közös munka, ami a projekthez kötött. Nagyon sokat játszottuk már, szerettük, szerettük kevésbé, túl popnak éreztük, néha meg ez volt a kedvencünk, de az biztos, hogy nagyon jó koncert dal.
Funfact: Geri a stúdiózás napjára készült el a kb. ötödik szövegváltozattal, az viszont módosítás nélkül fel is ment.
Funfact 2: Biztosak voltunk benne, hogy ezt tudjuk a leghamarabb feljátszani. Sikerült is egyből, de nem voltunk elégedettek, így ezt játszottuk el a legtöbbször, de a végére a feszültség kihozta belőle azt, amit akartunk: „Csak még egy take és utána hagyhatjuk a picsába”
– Bodó Bence
Félregomboltál
Kezdettől fogva ez az egyik kedvenc számom, a lineáris szerkezete miatt is. Számomra ez a dal egy szakítás utáni „aftermath” annak tudatában, hogy ebből úgyse lesz már semmi, és világos, hogy ez jobb is így, hiába próbálunk még egy esélyt adni neki.
– Kuklis Péter
