Korábban Kádár Tamással Sziget-vezetővel beszélgettünk arról, hogy mekkora bajban vannak a fesztiválok, az interjúban felmerülő problémák pedig a fesztiválok mellett a nagyobb produkciókat, a velük közvetlen kapcsolatban álló bookingcégeket, és koncerthelyszíneket is érintik. Utóbbira reflektálva ebben a cikkben most Magyarország és a külföldi zenekarok kapcsolatát tárgyaljuk ki. Olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy milyen folyamatokon mennek végbe, mik akasztják meg a megállapodásokat, mikor egy külföldi zenekar megérkezik Magyarországra, milyen problémákat kellene még áthidalni, hogy nagyobb felvevőpiacnak számítsunk nemzetközi zenekarok terén. Hazai szervezőkkel jártuk körbe, hogy hogyan néz ki a koncertszektor a változások küszöbén.
A témáról ráadásul szó lesz a jövő heti Music Hungary konferencián is Veszprémben.
Mi történik a zenészekkel?
Manapság több példát is látunk arra, hogy nemrég felbukkant zenekarok és zenészek már önálló turnékra indulnak és nagyobb, akár arénás koncerteket is adnak, amivel mintha elérhetőbb távolságba kerültek volna azok a célok, amik régen a pálya csúcsát is jelenthették. Ez amennyire igaz, annyira megcáfolható is. Valóban több-e az önálló turnéra induló zenekar, elérhetőbb-e az arénakoncert és mi állhat ezeknek a hátterében?
„Ebben a témában elsősorban a hazai zenekarokra van jobban rálátásunk. Az elmúlt néhány évben olyan új produkciók keltek életre, nagyobb mennyiségben, melyek szintén magas zenei minőséget képviselnek”
– mondja Pálffy András. A Budapest Park alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, hogy utóbbiban jelentős szerepe van a helyszínüknek is, hiszen szerinte a “garázs zenekaroknak” komoly perspektívát jelent a parkos fellépési lehetőséggel járó közönségelérés, infrastrukturális színvonal, szakmai támogatás, és nem utolsó sorban a fesztiválokkal, klubokkal összehasonlíthatatlan gázsi lehetőség a teltházas koncertek esetében, mely a fejlődés és alkotói fókuszáltság elengedhetetlen alapja. Pálffy szerint ez teszi lehetővé, hogy önálló egzisztenciában gondolkodhasson egy zenész, egyéb főállás vagy másodállás nélkül is.
„Az érdekesség az, hogy a piacon remekül megférnek továbbra is a már ismert nevek, de melléjük kétségtelenül – főleg a Covid utáni időszakban – felzárkózott egy újabb hullám, akik közül sokan adott éven belül is képesek exponenciálisan növelni a rajongótáborukat, és ezzel egy-két év alatt headliner pozíciót vívtak ki maguknak akár egy akkora befogadóképességű helyen is, mint a Budapest Park. Ezzel párhuzamosan észrevehető, hogy a korábbi rendszeres vendégek mellett egy teljesen új réteg is elkezdett lelkesen érdeklődni az élőzenei produkciók iránt, ami kulturális és társadalmi szempontból is biztató jelenség. Rengeteg produkció osztozik egy sokkal nagyobb és nagyságrendjében is egyre bővülő közönségen. Ráadásul úgy, hogy nem “ejtik ki” egymást, egymás mellett is rendszeres telt házat tudhatnak magukénak”
– mondja Pálffy András
Márkus Éva, a Live Nation marketing- és PR-igazgatója szerint a zeneipari átalakulásban nagy szerepet játszott a Covid, és emellett egy teljes generációváltást is lehet látni.
„Olyan előadók, akik a Covid előtt még csak viszonylag kis méretben léptek föl, az online jelenlétük segítségével nagy népszerűségre és ismertségre tettek szert. Sokan közülük a Budapest Parkban be tudták bizonyítani, hogy képesek tízezer embert megmozgatni, volt olyan produkció, amire nagyon gyorsan el is fogytak a jegyek, vagy egy évben kétszer is tudtak teltházas bulit csinálni.”
Márkus szerint ez nagy bátorságot és motivációt ad arra, hogy a következő kitűzött cél az aréna legyen, amit a több teltházas koncertből kiindulva nagy valószínűséggel meg is tudnak csinálni.
„Az aréna mindig nagy vállalkozás a művész részéről. A Budapest Park amellett, hogy alkalmas tízezres közönség befogadására, a helyszínen sok minden adott, így kevésbé kell a művészeknek megtervezniük vagy kitalálniuk a koncepciót. Ehhez képest egy arénában az alapoktól kell teljes egészében felépíteni a színpadképet, a látványt meg mindent, amitől összeállhat egy arénakoncert, de ez tekinthető egy nagyon jó, kreatív kihívásnak is az előadók számára”
– tette hozzá Márkus Éva.
„Abszolút látható ez a tendencia, miszerint elérhetőbb az arénakoncert és az önálló turné, de nem mondanám ennyire általánosnak”
– mondta Décsy Eszter. A Charm Music Hungary promotere arról is beszélt, hogy ha megnézzük, hogy kik azok, akik az ötödik évükön belül eljutnak az arénákig – mint a Carson Coma vagy Azahriah, utóbbi pláne egy kirívó eset – alapvetően olyan zenét játszanak, ami trendi és / vagy könnyen átmegy az embereknek.
„Viszont egy kevésbé trendi, nís zenével nem gondolom, hogy elérhető lenne tíz-tizenöt éven belül az arénakoncert. Vannak példák – legutóbb Pogány Induló, de volt az MVM Dome-ban Beton.Hofi is – fantasztikus, hogy el tudnak ide jutni előadók ilyen rövid idő alatt, de nekik jelenleg kedvez a globális zenei széljárás is, és kiválóan használnak olyan kommunikációs eszközöket, amikkel tömegeket, fiatal tömegeket tudnak megmozgatni.”
Kosinszky Gábor, a Concerto Music társalapítója szerint a háttérben az állhat, hogy a közösségi média és a közösségi platformok által kínált lehetőségekből adódik, hogy gyorsan tud terjedni a hír és a produktum, és hozzáteszi:
„Ez egy jó dolog, bár az én látóteremben kevés olyan művész van, aki gyorsan tűnik fel, értéket képvisel és aztán fent is tud maradni tartósabb ideig. Mi elsősorban nemzetközi rock- és metálkoncerteket szervezünk, kevesebb a rálátásunk a hazai popvilágra, viszont az érzékelhető, hogy modernebb zenét játszó, mai tinédzsereknek szóló zenekarok is elsütnek önálló koncerteket nagyobb helyszíneken, esetleg arénás fellépéseket is, amiktől elképzelhető, hogy a klubok egy kicsit parlagon hevernek, és ki lettek hagyva, mint lépcsőfok.”
Décsy Eszter szerint is ott vannak az érem másik oldalán a kis klubok, és az összes többi feltörekvő előadó, akiknél csökkennek a nézőszámok, feleződik a jegyeladás, mert az embereknek kevesebb pénzük van kultúrára költeni, így ha elmegy valaki egy évben egy-két arénás bulira, nem marad miből mennie kis klubos koncertekre.
„Ez nagyon szomorú tendencia, és nagy gondot okoz, nem csak a zenekaroknak, de a kluboknak is, pedig pont ez az a színtér, amire a legjobban kellene vigyáznunk, a leginkább kellene támogatni, mert ebből a közegből nő ki minden. A Carson Coma nem lett volna az MVM Dome-ban, ha nincs egy kis klub, ahol először felléphetnek és elkezdhetnek közönséget építeni, amiből nőnek szépen tovább. Ez alól, ahogy sok más dolog alól is, Azahriah egy nagyon ritka kivétel, ő a YouTube-on csinálta meg a közönségét, mielőtt játszani kezdett.”
Mit jelent Magyarország a külföldi fellépőknek?
A hazai fellépők nagyobb koncertjei mellett nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy nagyobb külföldi produkció ma már Magyarországra is megérkezik, amire tömegesen érkeznek nézők, nem csak a környező de távolabbi országokból is, azonban nem minden turné ér el idáig. Mit jelent egyáltalán a nemzetközi produkciók körében – mérettől függetlenül – Magyarország, mennyire számít fontos helyszínnek?
Kosinszky Gábor szerint hazánk az utóbbi húsz évben már fontos országnak számít, habár nem a legfontosabbnak.
„Vannak olyan turnék, amik Bécsnél vagy Münchennél megállnak, de szerintem a komolyabb Európa-turnék nyolcvan százaléka érinti Budapestet. Úgy látom, hogy tőlünk keletre egyre jobban kezdenek bekapcsolódni a vérkeringésbe – sőt néha a román vagy török fesztiválok láttán tátva marad az ember szája – ezeknek az országoknak az eléréséhez pedig szükséges Magyarországon is keresztülmenni, úgyhogy tranzitországként is szükség van ránk.”
Márkus Éva azzal a változatlan ténnyel válaszolt, hogy Magyarország még mindig elég kicsi piac, de szerinte olyan szempontból viszont fontos szerepünk van, hogy Európa keleti kapuja vagyunk.
„Ez különösképpen felértékelődött az orosz háború kitörésekor, onnantól kezdve már tőlük keletebbre nem mentek a koncertek, ezért sok turné vagy nálunk kezdődik, vagy nálunk ér véget, mivel így a leggazdaságosabb a produkcióknak.”
Décsy Eszter szerint szerint is több szempontból nézve eléggé marginális Magyarország. Szerinte egyrészt kicsi ország vagyunk, másrészt pedig Budapesten kívül nem igazán van másik város, ahol koncertezni lehet, ha turnéról van szó, ami alól amúgy a fesztiválok kivételt képeznek.
„A legtöbb most forró előadónál nem tudunk akkora nézőszámot felmutatni, amivel ki lehetne termelni akkora összeget, ami számukra versenyképes gázsi lenne, plusz a 27 százalékos áfa is eléggé nagy hátráltató tényező. Fontos lenne, hogy kedvezményesebb adókulcsban legyünk, mert sokszor a promóterek vagy fesztiválok azért nem tudnak versenyképes összeget ajánlani, mert a többi országhoz képest az áfa miatt alulmaradunk. Pedig kiváló turnéútvonalak is ki tudnának rajzolódni a térképen, Magyarország is benne lehetne a vérkeringésben.”
Túlságosan elkényeztettük a közönséget – interjú Kádár Tamással
Áfa és más hátrányok
Az említett 27 százalékos áfa is felmerült már korábban a Kádár Tamással folytatott beszélgetésünkben, mint probléma, ami a külföldi előadóknál néha meg is akadályozza egy-egy koncert idejutását a nagy végösszegi eltérések miatt. A magas adókulcs a megkérdezettek körében is elsődleges problémaként szerepel, de van más hátráltató tényező is, ami miatt nehezebb egy koncertet Magyarországon megszervezni?
„Szervezési részben az egyik legnagyobb probléma az áfa”
– mondja Márkus Éva.
„A környező országokban a sorban következő áfa 8 százalékkal kevesebb, van, ahol pedig a kulturális áfa 10 százalék alatt van. Ez komoly versenyhátrány számunkra, hogy itthon 27 százalékos kulturális áfával kell dolgozni, ez egy aréna vagy nagyobb produkciónál akár hatszámjegyű eltérés is lehet az ajánlatban. Nagyon sokszor előfordult már, hogy a magas áfa miatti alacsonyabb ajánlat volt az oka, hogy nem lehetett a magyarországi koncertet leszervezni.”
Décsy Eszter is csatlakozik ehhez, aki szerint a koncert ilyen esetben nem hiúsul meg, alapvetően le sem kötik.
„Számolni kell azzal, hogy a 27 százalékos áfa a jegyárban is benne van, és a koncertet már mindent beleszámítva kötjük le, ekkor már tudjuk, hogy mi az az összeg, amit tudunk ajánlani a fellépőnek. Mielőtt kiküldjük az ajánlatot, kiszámoljuk, hogy szervezői részről mi fér bele, mik a költségek, mi a várható bevétel, és ha úgy jön ki a matek, hogy nem fér bele annyi, ami neki tetszik, akkor már el sem indul a folyamat.”
Kosinszky Gábor kérdésünkre nagyon hasonlókat mondott. Szerinte elsősorban az anyagiak számítanak nehézségnek, aminek egyik kiemelkedő pontja az áfa, ami mind a szervező mind a zenekar részéről hátrány, mivel mindenki zsebében kevesebb marad. Ezen kívül szerinte sokszor a dátum és a foglaltság kérdése okoz még problémát, nehéz az alkalmas helyszínt az alkalmas dátumra megtalálni.
„Én azt szoktam mondani, hogy Budapest egy világváros, de még mindig nem érte el a rendezvényhelyszínek tekintetében ezt a státuszt, bár nagy öröm, hogy az MVM Dome megnyílt, mert az nagyobb koncertek leszervezésére nagy segítség, de még bőven van hiány koncerttermeket illetően.”
De mégis mekkora a hiány?
Az utóbbi években az arénák száma és velük együtt a lehetőségek is bővültek, függetlenül attól, hogy elérhetőbbé vált-e az arénakoncert lehetősége, a stadionig vezető úton is megvannak azok a lépcsőfokok, amik a legtöbb esetben fontos szerepet töltenek be egy produkció felívelésében, ami szintén szempont a külföldi előadók karrierjében is. Milyen területeken mutatkozik meg az említett hiány és milyen szempontok figyelembevételével tudna fennmaradni egy újabb klub hosszútávon a piacon a jelenlegi koncerthelyszínek mellett Budapesten? Abban nagy az egyetértés, hogy lenne szükség még több klubra, de miért és mekkorára? Mi a helyzet Budapesten kívül?
„Nagyon hiányoznak klubok itthonról méretben és darabszámban is. Ha elindulunk az igazán kicsi nyolcvan fős klubtól, akkor ott még lehet lépkedni, százra, százötvenre, háromszázra, amit követ a Turbina nagyterem négyszázötvennel, Intsant ötszázzal, A38 hatszázötvennel, Dürer Nagyterem kilencszázötvennel, majd Kobuci és Akvárium nagyterem ezerkétszáz – ezerháromszázzal, amik szerintem nagyon jó lépcsőfokok, de még több jó klubra lenne szükség ezekben a méretekben. Ezután viszont meg is állunk és itt van az első óriási hiány. A Barba Negra télen háromezer, nyáron hatezer fősre bővíthető, majd következik a Papp László nyolc-tizenkétezres mérettel, aztán az MVM tizenötezerrel.”
– mondja Décsy Eszter, aki szerint
„a baj nem csak az, hogy ezekből egy-egy van, de lényegében az Akva és a Papp László között pop vagy elektronikus előadóknak nincs hova menniük, a Barba Negrába nem lehet berakni bármilyen előadót, mert nem olyan a helyszín. A Budapest Park csak nyáron van, és oda is legalább hat-hétezer embert kell bevinni, hogy ne legyen bukta. Egy két-háromezer fős közönséggel rendelkező popelőadót nem tudunk hova tenni, a dupla koncert egy külföldi, turnén lévő előadónál meg szinte mindig ki van zárva.”
Décsy még elmondta, hogy lehet nézelődni egyébként Budapesten kívül is, sorolta, hogy ott a pécsi Káptalan kert kétezres kapacitással, vagy a veszprémi Gyárkert ötezres férőhellyel, mindkettő szabadtéri, ezért csak nyáron jöhet számításba, de mivel nem a fővárosban van, és nyáron a fesztiválszezonnal is versenyezni kell, ide csak olyan előadókat lehet vinni, akik Budapesten legalább a másfélszeresét csinálnák meg.
„Akkor meg miért buknánk el nézőszámot? Nem úgy jön ki a matek, akkor nem oda kötöd le.”
A Charm Music promoterének egyébként személyesen is fontos, hogy izgalmas feltörekvő előadókat is elhozzanak, és a Budapesten kívüli klubok bevonásán is sokat gondolkozott már, hogy ne kizárólag Budapestről szóljon Magyarország.
Márkus Éva szerint a kisebb vagy közepes méretű koncerthelyszínek között nagyok az ugrások.
„Stadionban most már rendelkezésre áll az ötvenöt-hatvanezres Puskás Aréna, alatta van a Groupama Aréna, ami huszonkettő-huszonnégyezres, attól függően, hogy milyen típusú produkció érkezik. Az arénák szerencsére elég jól leválaszthatók, bármilyen kialakítást meg lehet oldani, kezdve a színházi két-háromezer fős befogadó képességtől, egészen a tizennégy-tizenhatezerig.”
Márkus hozzátette, hogy a kisebb koncertek és előadások befogadására képes helyszínek között van egy nagyobb ugrás.
„A tízezer fős Budapest Park után következik a Barba Negra, ami nyáron hatezer, télen háromezer ember befogadására képes, ha téli szezonban gondolkozunk, akkor a következő helyszín az ezerháromszáz fős Akvárium Nagyhall, viszont szerintem a kettő közti átmenetet áthidaló helyszín is meg tudna élni a piacon.”
Kosinszky Gábor szerint az ezer és háromezer fő közötti helyszínekből van hiány, hiszen kilencszáz főig több méret befogadására is alkalmas klubjainak vannak, mint a Dürer Kert vagy az Akvárium.
„Aztán ott van a Barba Negra nagyterme egyetlenként, ami télen háromezer főt is be tud fogadni, de például egy ezerötszázas közönségre pozícionált rendezvényt nehéz elhelyezni, hiszen az a Barba Negrában félháznak számít. Egy ezerkétszáz fős rendezvényt, ha az Akvárium nem szabad, akkor nehéz megvalósítani anélkül, hogy ne fizessünk rá a sokkal nagyobb helyszín bérlése okán, vagy ne mondjunk le potenciális négyszáz-ötszáz főből álló közönségről.”
Décsy Eszter elmondta, hogy a nagyon nagy neveknek elsődlegesen a pénzügyi oldal a meghatározó, nekik mindegy, hogy egy zágrábi vagy budapesti arénában játszanak, belülről minden stadion ugyanúgy néz ki. Oda mennek, ahol több a várható bevétel.
„A feltörekvő előadóknál és zenekaroknál például abszolút pozitívum, hogy a magyar közönség elképesztően jó közönség tud lenni, a koncertek nagyon jó hangulatúak, más országok viszonylatában is jó itt játszani. De nincs könnyű dolga nálunk manapság sem a hazai, sem a külföldi feltörekvőknek, mert erősen a retró országa vagyunk, nincs igazán könnyűzenei oktatás, a rádiós helyzet borzalmas, és még sok más tényező közrejátszik abban, hogy nem vagyunk igazán nyitottak a friss és új zenék felé. Tisztelet a kivételeknek, persze. Ez például annak fényében látványos, ha átmegyünk a szomszédba Ljubljanába, ahol kortól, nemtől függetlenül megőrülnek az új, a furcsa, a különleges zenékért, és akkor a MENT sikerét és hatását még nem is említettem.”
Décsy szerint ennek folyománya, hogy nálunk kis klubokban is nehéz jó nézőszámokat generálni, főleg, ha nem a most trendi zenei stílusokban mozog az adott zenekar, és nálunk még a megszaporodott arénakoncertek is hatnak erre a nézőszám csökkenésre.
A XII. Music Hungary Konferencia és Showcase a zeneipar folyamatos átalakulását és az ehhez való alkalmazkodásunkat vizsgálja. Vajon régen tényleg minden jobb volt, vagy csak nosztalgiával tekintünk vissza? Megvizsgáljuk, hogyan reagálunk a változásokra: alkalmazkodunk az új kihívásokhoz, vagy továbbra is lázadunk a rock’n’roll jegyében? Jegyek.
Na és te hogy bírod? – mentális problémák jelenléte, változása és kezelése a zeneiparban
