Hirdetés
Hirdetés

Adhat még bármit az Eurovízió? Avagy a Baby Lasagna jelenség

Hogy az Eurovíziónak van-e létjogosultsága, az minden évben egy sarkalatos kérdéskör, és végül az szokott a közös nevező lenni, hogy nagyjából semennyire, de ha a helyén kezeljük a dolgot, akkor ez mindössze egy jó buli, és kész. Évről-évre nem is nagyon tud ebbe senki színt vinni, persze mindig feltűnik egy meglepő vagy valamiért vicces előadó, aztán el is tűnik. 

Hirdetés

Szegény ember Rammsteinje

Mikor kiderült, hogy kik lesznek a döntősök, akkor a közösségi médiában elkezdett terjedni Baby Lasagna, egyrészt mert milyen hülye neve van, másrészt meg mert nem lehet letagadni az egyértelmű hatásokat. Nagyjából olyan, mintha a Rammstein tippeket adott volna a Scooternek, akik aztán az egész koncepciót eladják egy termelőszövetkezet, ismertebb nevén TSZ dolgozóinak. Megdöbbentő, nem tudod nem nézni, és hirtelen lefagy az agyad. Nem állítom, hogy ezt sok zene el tudja nálam érni, de Baby Lasagna ezt tette.

 A második a nagy vesztes? 

Aztán jött az Eurovízió, akkor pedig már tudtuk, hogy Baby Lasagnát élőben is látjuk majd a Seastar fesztiválon, a verseny után nagyjából egy héttel. Akkor már rengetegen úgy gondolták, hogy ő lehet az Eurovízió egyik nagy esélyese, azt persze senki nem tudta megmondani, hogy miért, de azért a második hely is meglepetés lett talán számára is. Nem sokkal később bejelentette, hogy több koncertet ad, és közben ha már a dobogón végzett, itt volt az ideje, hogy leadjuk az interjúkérelműnket is hozzá. 

Sokkal izgalmasabb mint látszik

A dal, amivel az Eurovízión nyert, vicces volt első látásra, aztán ahogy elkezdtem készülni az interjúra, és úgy igazából is meghallgattam, rájöttem, hogy a persze vicces az, hogy a macskája hiányzik majd neki a legjobban, ahogy elhagyja a szülői házat, de azért ennél sokkal összetettebb az egész. Aztán meghallgattam az Instagram Boy című dalt, ami szintén a klipet nézve és elsőre egy szimpla, furcsa hangulatú és persze kiejtésű popdal, másodikra és kicsit komolyabban olvasva brutális lenyomata annak, hogy a közösségi média mennyire torzítja a világunkat.

A BeSocial kutatása a témában 2023-as, akkor a kifejezetten tini korosztály 35,57 százaléka mondta azt, hogy harmincnál több influenszert követ a közösségi oldalakon, jellemzően olyanokat, akik csak online váltak népszerűvé. 36,33 százalék pedig azt mondta, hogy nagyon szeretne influenszer lenni. Na az Instagram Boy pont ezt a jelenséget járja körbe, a főhősünk nagyon szeretne híres lenni az Instagramon, ezért hajlandó mindent megtenni, és bármilyenné válni, nem baj, ha kihasználja a média. Mondja meg valaki, milyen márkákat kell venni, hogyan kell tojást sütni, bármit, ő követi, csinálja, csak hogy híres legyen. 

Dal a toxikus pozitivitásról? 

Baby Lasagna dalszövegei nyilvánvalóan végtelenül egyszerűek, de szintén az interjúra készülve hallgattam meg tőle a Don’t hate yourself, but don’t love yourself too much című dalt, ami nagyjából alapfokú angolsággal szól a toxikus pozitivitásról, és arról, hogy a közösségi médiában mindenki különlegesnek hiszi magát, miközben nem hogy nem az, de tulajdonképpen pontosan ugyanolyan mint a többi influenszer. A mondanivalója pedig az, hogy néha a dolgok nem a legjobbak, nem lehet mindig minden pozitív, és ez így van rendjén, ez a normális. A szerethetőség nem a like-ok számán múlik, és igenis vannak olyan problémák az életben, aminek feldolgozásához többre van szükség, mint egy motivációs idézet.

A Sea Star fesztiválon arra a kérdésre, hogy valójában mélyebbek-e a szövegek mondanivalói, mint az a felszínen látszik, vigyorogva csak annyit mondott, hogy ezt explicit sosem fogja kijelenteni, de aki tudja, és tud olvasni a sorok között, az pontosan érzi a választ. Baby Lasagna pedig legjobb merch-nek a gyerekkönyvet választotta, amelyben az egyébként az eurovíziós dalban is emlegetett macska, Stipe és két barátja kalandjait lehet megismerni, miközben az összetartozás, a szeretet és egymás támogatásának fontosságáról szól. 

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Yellow Yuri (@yellow.yuri)

Tulajdonképpen ez az igazi értelme az Eurovíziónak

Baby Lasagna irányába most nagy az érdeklődés, ennek oka pontosan az Eurovízió. A Sea Star fesztiválon adott koncertje után egyértelművé vált, hogy teljesen alkalmas arra, hogy egy-egy dal helyett valós produkciót nyújtson a közönségnek, akik nyilván amiatt is imádták, hiszen nem elég, hogy Horvátországban, de a szülővárosában adott koncertet. Hogy meddig tart ki a lendület, az majd nyilván csak idővel derül ki, de izgalmas megtapasztalás, hogy a zeneileg nem túl sokra tartott Eurovízió valóban tud olyan produkciókat felmutatni, amelyek pátoszos vagy meghökkentő mivoltuk helyett egyszerre szórakoztatóak és mélyek, ártalmatlanok, de mondanivalóval teliek. Baby Lasagna az Eurovízió nélkül valószínűleg sosem kerül elém, és sosem mélyedek bele ennyire. Azt sem állítom, hogy rajongóvá váltam, de az biztos, hogy hosszú évek óta ő az első előadó, akire valamennyire is felfigyeltem.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

39,012KedvelőTetszik
3,068KövetőKövetés
4,580FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók