Az internet előtti sötét korokban úgy terjedt a zene, hogy a zenebolond spanodtól kaptál egy kazit kölcsönbe (hogy visszakerült-e vagy sem, az már lényegtelen). A szép az volt ebben, hogy olyan cuccokat is lehetett így szerezni, amelyeket magadtól sosem hallgattál volna meg. Mostantól újra vannak ilyen spanjaid. Mostantól nem egyedül nézel szembe az egymillió zenekarral. Hétről hétre magyar zenészek mondják meg mit hallgatnak mostanában, mit érdemes "kölcsönkérni".
Jaya Hari das (Mantra, Audioplanet stúdió-súly-erő-atom)
Még Hairrel (Strong Deformity) kezdtük el hallgatni a Life of Agonyt a Womb zenekarban, nagyjából ’94-ben, azóta vagyok megrogyva Keith Caputotól. Nem tud mellényúlni.
Kántor Tamás (Solar Scream)
Egy német osztálytársamtól kaptam kb. 93-ban egy kazettát, amin volt egy dal a Tourniquet nevű amerikai bandától: Psycho Surgery. Technikás, brutális thrash-riff, dallamos refrén, király szólók – azonnal beleszerettem. Bár a csapaton belül az első két lemezüket többet hallgatjuk, de az igazi über-klasszikus számomra a banda 3. albuma, amely a könnyen megjegyezhető Pathogenic Ocular Dissonance címet viseli. Máig bárhol és bármikor letaglóz a muzsika, és nem hinném, hogy lenne olyan ember a metal bármely ágáról, aki ne találna rajta neki tetsző dolgokat. Hallgassátok meg, érdemes! A Metal Blade-es kiadás végén egy Trouble-feldolgozás is ott figyel.
Tóth Gergő (Blind Myself)
Sigue Sigue Sputnik – Flaunt It (lemez), Love Missile F1-11 (dal). Az első zenekar, amiért rajongtam. Ráadásul úgy, hogy eleinte nem láttam tőlük se klipet, se képeket. Aztán ledöbbentem a fotóikon, mivel az én imidzsem akkoriban konyhaasztal-terítő-kockás ing, "bocsúz"cipő, és kódexhaj volt. A mai napig bírom ezt a fura cyberpunk bandát, ami – valamilyen formában – elindított a rockzene felé.
