Makám & Kolinda – 30.
(Z Paraván)
A 2010 karácsonyán tartott ünnepi koncert hallhatóan igyekezett minden ízében megidézni az 1980 és 84 közt létezett meghatározó hazai világzenei együttest. Már az is meglepő volt, hogy össze bírt állni ez a régi-új banda – mert a Makám, bár jó sok átalakuláson átmenve, de folyamatosan és nagy elánnal jelen van a zenei életben –, nyilván nem lehet könnyű mozgásba hozni a régi társakat.
Ez az egész egyébként bonyolult história, mert a Makám többször megszólított régebbi tagokat az utóbbi évek kivételes és jubileumi alkalmaival, ráadásul a szétszálazás azért sem fog sikerülni, mert a zenekar állandó és elsődleges kreatív agya, Krulik Zoltán a korai, keleti zenék felé hajló Makám-anyagokat is piacra dobta a közelmúltban, még jobban összefésülve az idősíkokat.
A két ifjú énekesnő közül itt Szirtes Edina Mókus a kolindás hangképeket gazdagítja, Bognár Szilvia – személyes nagy kedvencem! – pedig a 2000-es évek Makámának dalközpontú korszakát hozza testközelbe. Ezért (is) olyan ez a lemez, mintha válogatás lenne: jól kitalált szerkesztésű, élő felvétel dacára gyönyörűen szól, talán túl tiszta is néha, majdnem mintha egy klasszikus zenekart hallanánk kottából játszani – persze ez nem meglepő, aki legalább a Makámot ismeri, tudhatja, hogy nehéz őket a popkategóriába erőltetni.
Összegezve: a best of tehát kipipálva, ideje lenne, ha már újra léteznek, egy új Makám & Kolinda-albumnak.
Az alábbiakban néhány dal hallható a lemezről.
