Az Amerikai Zeneműkiadók Egyesülete (NMPA) listát írt arról a Mikulásnak, hogy a nagy tech cégek közül melyik szereplőket találják legjobbnak a zeneszerzők, és kik azok, akik virgácsot érdemelnének.
Nagyon fontos először is azt megérteni, hogy a zeneműkiadók a zeneszerzői jogokat képviselik, vagyis itt most nem arról van szó, hogy hol kereshetett a legtöbbet idén a U2, hanem hogy a dalok szerzőivel hol bánnak jól. Bob Dylan legutóbbi szerződéskötésekor arról is írtunk, hogy bár sokan az előadókra fókuszálnak, mert ők állnak a rivaldafényben, a befektetők a dalszerzőkben látják az igazi befektetési hozamot.
A zene brutálisan jó befektetés lehet még mindig, és ezt most Bob Dylan esete is bizonyítja
Rosszak voltak
Spotify
Nemrég indult cikksorozatunkban mi is bővebben foglalkoztunk már azzal, hogy a zenészek túlságosan kevésnek találják azt a pénzt, amit a szolgáltatótól kapnak, már ha nincsenek a legnépszerűbbek között. De a lista nem is feltétlenül emiatt kerültek fel, hanem azért,
mert a cég bírósághoz fordult, hogy még ennyit se kelljen fizetni.
A szerzői jogdíj tanács (CRB) 2018-ban 44 százalékos emelést adott a dalszerzőknek az online begyűjtött jogdíjaikra az Egyesült Államokban. A döntés ellen a Spotify és az Amazon is fellebbezett, és a zeneszerzőket képviselő szervezeteknek kell azóta is harcolni a bíróságon. Mindkét cég nyereséget is termelt abban az időszakban, vagyis nem likviditási gondok miatt nem tudták volna kifizetni a magasabb jogdíjakat, erre az előzetes hatástanulmányok is rávilágítottak. A Spotify továbbra is a minimumot szeretné fizetni egy olyan szabályzat alapján, amit még akkor hoztak, mikor a streaming szolgáltatások és a digitális zenehallgatás éppen hogy csak elindult. Mivel azóta teljesen megváltoztak a zenefogyasztási szokások, ezért időszerű volt, hogy a CRB változtasson, ez viszont többletkiadást jelentett volna a szolgáltatóknak. Ráadásul ez azt is jelenti, hogy míg az előadók számára nyereséges lehet a modell, a dalszerzők számára (akik ugye nem minden esetben ugyanazok, mint akik előadják a dalt) nem hajlandó a minimumnál többet fizetni.
A másik probléma velük, hogy továbbra sem ösztönzik igazán a fogyasztókat, hogy fizessenek elő minél többen, hanem inkább az ingyenes zenehallgatást reklámozzák, holott az előfizetéses modell több pénzt hozna a zenészeknek is.
768 streaming lejátszás kell ahhoz, hogy egy kávét vehessen a zenekar egyik tagja
Amazon
A Spotify partnere abban, hogy a dalok szerzőinek adott emelést ne kelljen kifizetni. A két cég által kezdeményezett fellebbezési eljárás olyan költséges, amennyiből akár ki is fizethetnék azt, ami miatt harcolnak, főleg hogy az Amazon a világ legértékesebb vállalata. Arról nem is beszélve, hogy az Amazon leányvállalata a Twitch, aminek egyáltalán nem sikerült fizetni a jogtulajdonosoknak.
Twitch
A Twitch azzal a képmutatásával nyerte el a rossz szereplők listáján az előkelő helyét, hogy miközben ahelyett, hogy fizetne a dalok jogtulajdonosainak, inkább minden zenét letilt, létrehozott egy külön zenei részt a platformon. Ide olyan dalokat és dalszerzőket gyűjtenek, akik lemondanak arról, hogy pénzt kapjanak a zenéjükért, vagy jóval olcsóbban adják oda, mint amennyi valóban járna nekik. Hogy ezzel az üzleti modellel és mentalitással mi a probléma, azt már több közgazdaságtani alaptankönyv megírta. A Twitch esetében viszont az a probléma nem oldódott meg, hogy évekig próbálták elkerülni, hogy fizessenek a zenék felhasználásáért, majd a saját felhasználóikat is kínos helyzetbe hozták, miután sokakat letiltottak zenehasználat miatt.
Ezen nincs sokat magyarázni, a Twitter eddig sem tett semmit, hogy megoldódjon az a probléma, hogy mivel nem csak rövid bejegyzéseket, hanem videókat is fel lehet tölteni, a videóban feltűnő dalok jogtulajdonosai bevételhez jussnak, vagyis továbbra is inkább lop az alkotóktól.
Vannak jó szereplők is
Apple
Az Apple Music hajlandó együttműködni a zenék alkotóival, és nagyon erősen terelik arrafelé a zenészeket, hogy az emberek megértsék, hogy az előfizetéses modell az egyetlen fenntartható mód. Mikor a Spotify és az Amazon fellebezett amiatt, hogy a dalok szerzői magasabb jogdíjszázalékot kapjanak, ahhoz az Apple nem csatlakozott, inkább elkezdtek azon gondolkozni közösen a dalszerzőkkel, hogyan tudnának a legjobban kooperálni velük a most indult Apple Fitness szolgáltatásukkal is, hiszen egy jó edzéshez jó zene is kell.
Youtube
Bár a Youtube és a zeneipar kapcsolata sem volt zökkenőmentes az évek során, a jelentés szerint idén végre megtalálták az összhangot, és elismerően nyilatkoznak arról a munkáról, amit a videómegosztó az illegálisan feltöltött tartalmak visszaszorításáért tett, és ahogyan egyre jobban értik egymást a zenei jogtulajdonosok és a Youtube.
TikTok
A TikTok letarolta a világot, és mivel az egész alapja a zene, ezért különösen fontos a zeneipar számára, hogy a cég tulajdonosai mit kezdenek ezzel. Az Egyesült Államokban júliusban a Zeneműkiadók Egyesülete és a TikTok megállapodást írt alá, amiben valószínűleg közrejátszott az a nyomás is, amit az amerikai kormány gyakorolt a TikTok törvényes működésére, mindenesetre ezek után remélhetőleg globálisan is kidolgoznak egy olyan rendszert, amivel a dalok szerzői a felhasználások után hozzájutnak a jogdíjaikhoz, hiszen ha egy oldal a zenéről szól, akkor ezzel számolnia kell. Úgy tűnik valami hasonló hozzállást várnának a Twitchtől is, ráadásul az egyik legnagyobb riválisa, a Triller semmilyen hajlandóságot nem mutat, hogy fizessen azoknak, akikre az egész szolgáltatásukat építik. Pedig a szakértők szerint is jót tenne az online világnak, ha a közösségi oldalak többet adnának vissza azoknak, akikből élnek.
Mi a helyzet a Facebookkal?
A Facebookról nem esett szó a jelentésben, valószínűleg amiatt, mert még a zeneiparban sem körvonalazódott, hogy mit kezdjenek a helyzettel. Hajlandóság úgy tűnik, hogy mutatkozna a cég részéről is, hogy megfelelően kifizessék a dalszerzőket és előadókat, azonban úgy tudni, hogy ennek a technológiai háttere nem áll még rendelkezésre, és hát nem is nagyon törik kezük-lábukat, hogy ezt hamar megteremthessék. Mindenesetre elindult valami, amiből a felhasználók a legtöbb esetben csak a tiltásokat veszik észre, a kérdés az, hogy a másik oldalon az előadók és a szerzők mikor számíthatnak egy olyan összetett technikai rendszerre, mint amivel például a Youtube rendelkezik.
