Az Exit volt az első nagyfesztivál, amelyet a lezárások után megtartottak Európában. Arról már írtunk, hogy ez hogyan nézett ki látogatói szemmel, de hogy mennyire nehéz volt ezt összerakni, arról Sanjin Đukić, az Exit PR-vezetője beszélt a Lángolónak a fesztivál utolsó estéjén.
Minden úgy ment, ahogy elterveztétek?
Nem túlzok, mikor azt mondom, hogy jobban alakultak a dolgok, mint ahogyan számítottunk rá, ebben a helyzetben csak arra lehetett számítani, hogy lesznek olyan helyzetek, amikre nem számítottunk. Olyan körülmények között dolgoztunk, amit egyikünk sem ismert, nem is ismerhetett. Gondoltuk, hogy lesz, ami nem úgy jön össze, ahogyan terveztük, de sokkal több ilyennel kalkuláltunk, mint amennyi végül tényleg nem úgy jött össze, ahogy terveztük, ezt értem az alatt, hogy jobban alakultak a dolgok, mint ahogyan előzetesen gondoltuk. Egy nagyon fura eufória hatalmasodik el lassan rajtam. Az, hogy megszerveztük a lezárások utáni első nagy fesztivált Európában, amin iszonyatosan sokat dolgoztunk, rengeteget terveztük, és hogy sikerült, az valami egészen különös és mély boldogsággal tölt el.
Volt bármilyen b-tervetek, ha mondjuk egy héttel a fesztivál előtt lezárják a határokat, nem lehet utazni onnan, ahonnan sokan jöttek volna, vagy bármi közbeszólt volna?
B-tervünk nem volt, több vésztervünk volt, de már az egész szervezés alatt elő kellett húznunk többször is a b-terveket, c-terveket és így tovább. Inkább azt mondanám, hogy azt tervezgettük, hogy ha egy körülmény, vagy a nagy egészben egy dolog változik, az hogyan hat a többire, és hogyan gyűrűzik az egész lefelé. Aztán ahogyan közeledett a fesztivál ideje, egyértelművé vált, hogy olyan nagyon sok dolog nem tud rosszra fordulni. Persze bizonytalan időkben élünk, de annyira részletesen megterveztünk mindent, és annyira próbáltunk biztosra menni, hogy egy idő után fel sem merült, hogy közegészségügyi okok miatt ne lehessen megtartani ezt a fesztivált.
A négy nap alatt 14 500-15 000 embert teszteltünk le, és 7 embernek lett pozitív a tesztje.
Ez nekünk is megmutatta, hogy a fesztivállátogatók többsége biztonságban van, és ezzel, illetve az oltási igazolásokkal biztosra tudtunk menni.
Lesz valamilyen utánkövetés?
500 embernél a fesztivál után is végzünk tesztet, hogy lássuk, változott-e a helyzet, de azt gondolom, már az elég jó kezdet, hogy ennyi emberből mindössze hét volt fertőzött, és úgy érzem, sikerült nagyon biztonságossá tenni a fesztivált. Persze a nyomonkövetés az egy többtényezős dolog, egyrészt látni fogjuk az országok számain, hogy lesz-e emelkedés, de ez azért nehéz, mert gyakorlatilag lehetetlen visszakövetni a fesztiválig, és azt mondani, hogy biztosan ott kapta el a fertőzést, nem mondjuk a buszmegállóban vagy a boltban. Megnézzük az 500 embert, továbbra is szoros kapcsolatban vagyunk a nemzeti hatóságokkal Szerbiában, és összerakunk egy olyan anyagot, amelyet oda tudunk adni más szervezőknek, ahol egy helyen megtalálják a tapasztalatainkat, és használni tudják az eseményeik biztonságos szervezéséhez.
A sors adott egy lehetőséget, hogy mi legyünk az elsők, mi ezzel éltünk, rengeteget dolgoztunk, hogy egy biztonságos fesztivált szervezzünk, így ezt a tudást most meg tudjuk osztani mindenkivel.
Még márciusban volt arról szó, hogy a fesztiválok újranyitásához paradigmaváltás szükséges, és nem az a fő mutatószám a biztonság kérdésében, hogy hányan lesznek fertőzöttek, hanem hogy hányan lesznek súlyosabban betegek, és mennyien kerülnek kórházba. Te erről mit gondolsz?
Mi a pandémia előtt is büszkék voltunk arra, hogy nagyon biztonságos fesztivál vagyunk, nyilván vannak emberek, akik elfelejtik a határaikat, néhányukat kórházba is kell vinni, de évek óta nagyon kevés összességében az a szám, ami a másfajta sérüléseket mutatja. Nyilván ezeket is nagyon sajnáljuk, és megpróbálunk odafigyelni, de összehasonlítva a világ más fesztiváljaival, nagyon biztonságosnak számítunk. Újvidék egy biztonságos város egyébként is, itt meg tényleg mindent megteszünk, hogy a fesztiválozók biztonságban legyenek. Irányítjuk a tömeget, a kerítések, a biztonsági őrök, a világítás mind-mind azt a cél szolgálják, hogy ne történhessen semmi ebben az erődben a bulizókkal, most pedig ugyanígy próbáltunk felkészülni a vírusveszélyre is.
Mennyire volt nehéz ebben az időszakban összehozni egy fesztivál lineupot, mi volt a legnagyobb kihívás?
Talán az, hogy a turnézásba még csak azok a produkciók tudnak belevágni, amelyek nem annyira komplexek. Az elektronikus zenei produkciók kevés emberrel utaznak, nem követik őket kamionok és nagy produkciós elemek, így velük talán egyszerűbb volt, és illett is hozzánk, mert évek óta erős az elektronikus zenei felhozatalunk, ahogy egyébként az alternatív és gitárcentrikusabb zenekarok is megjelennek nálunk minden évben, ezért nagyon örültünk, hogy sikerült lekötni a Sabatont vagy Asaf Avidant, aki szintén zenekarral érkezett. Helyi és a régióban működő zenekarokat is tudtunk hozni, de arra kellett figyelni, hogy jó legyen az egyensúly.
Voltak olyanok, akiknek volt egy-két fellépésük az elmúlt hónapokban, de például el tudod képzelni, hogy Paul Kalkbrenner 18 hónap után most először csinált bulit? És nem ő az egyetlen nagy előadó, aki nagyon régen állt utoljára közönség előtt még úgy is, ha az élet és a koncertek szépen lassan térnek vissza. Az, hogy igent mondtak nekünk, bebizonyította, hogy milyen szoros a kötelék a fesztivál és a zenészek között. Szerintem nagyon jóra sikerült ez a lineup, persze nagyon sajnálom, hogy elmaradt Tyga fellépése. Az, hogy valaki lemondja, minden fesztivállal előfordul, igaz, az utolsó előtti napon volt egy egészen nagy krízisünk. A Dance Arena három headlinere is kiesett. Végül sikerült lekötni Nina Kravizt, aki első nap lépett volna fel, de megbetegedett, mostanra viszont jobban lett, így napközben lekötöttük a koncertet, iderepítettük Moszkvából, és így fel tudott éjjel lépni. El tudod képzelni, milyen érzés az, mikor egy ilyen stresszes szituációból ilyen jól ki tudunk jönni? Sikerült gyorsan reagálni, és sikerült a jó kapcsolataink miatt a lehető legjobban megoldani ezt a helyzetet.
Elég szerencsések voltatok.
Szerintem ez nem csak a szerencse kérdése, inkább a történelmünknek köszönhető. Nem hiszem, hogy ez a hozzáállás elvárható lenne egy előadótól, és azt sem hiszem, hogy más fesztiválokhoz is ugyanígy álltak volna hozzá. Nekünk nagyon különleges a kapcsolatunk Nina Kravizzal, a fesztivál története során rengeteg szuper bulit csinált, és szerintem leginkább az számított, hogy el tudtuk hozni, hogy milyen különleges a kapcsolata a fesztivállal. Ha megnézed a történelmünket, jól látszik, hogy nagyon sok a visszatérő fellépő a Dance Arénában, akik évről évre velünk vannak, gyakorlatilag együtt növekszik a népszerűségük a fesztivál hírnevével. Persze üzleti partnerek vagyunk, de szimpatizálunk egymással, közös a történetünk, így egyszerűbb a közös munka is.
Szerinted a következő év már egy teljes értékű fesztiválszezon lesz Európában?
Úgy gondolom, és remélem, hogy igen, annak ellenére is, hogy itt a delta-variáns. A helyzet az, hogy a tudomány adott nekünk oltásokat, és mi mint fesztivál hiszünk abban, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy ezt az egészet legyőzzük.
Az egyetlen okos dolog, amit mi mint emberiség tehetünk, hogy használjuk ezt a fegyvert, amit kaptunk, és elpusztítjuk ezt az istenverte cuccot.
Ahogyan ezt felismerjük, és megértjük, úgy kapjuk vissza teljesen az életünket. Most nem látok olyan forgatókönyvet, ami visszafordíthatna vagy lelassíthatna minket, és teljesen logikusan látszik, hogy a globális oltásprogram elkezdődött mennyi, hét hónapja? És ilyen kevés idő alatt ilyen messzire jutottunk. A következő szezonig van tíz hónap, annyi idő alatt még messzebb lehet jutni. Az olyan fesztiválok, mint mi, nagyon logikus perspektívát tudnak mutatni a fiataloknak, miszerint nézd, vissza tudod kapni az életed, a fesztiválod, a szórakozásod, csak használd a tudomány fegyverét. Mi most gyakorlatilag teljes kapacitáson működünk, mikor belépsz a fesztiválra, semmivel sem kevesebb, mint az előző fesztiválok. Nem fogunk vissza semmit, nem kell korlátoznia magát senkinek. Persze megvan a belépés metódusa, amivel biztosítjuk, hogy aki bent van, az biztonságban és védve érezze magát, de ahogy beléptél, úgy érezheted magad, mint két évvel ezelőtt egy fesztiválon.
Azok a fiatalok, akik nem bíznak a vakcinákban, vagy nem érdekli őket ez az egész, mert hosszú ideig hallgatták, hogy rájuk ez különösebben nem veszélyes, nem gondolják úgy, hogy ez az ő problémájuk, és az ő harcuk lenne. Mi pedig ezt hangsúlyoztuk a kampányunkban is, hogy most már rajtatok a sor, a szüleitek, nagyszüleitek megkapták az oltást, most a fiatalokon van a sor, összesen ennyit kell megtenni, ekkora áldozatot kell hozni, hogy újra jöhess fesztiválozni. Tesztelhetünk, de hosszútávon nem ez lesz a valódi megoldás a problémára, a járvány leküzdésére.
