Már a fesztivál indulása előtt beszámoltunk róla, hogy a Sziget milyen zöld újításokkal szeretné javítani a fesztivál ökológiai lábnyomát, amihez tényleg mindent megtesz az idén harminc éves fesztivál, de úgy tűnik a lehetőségek megteremtése nem elég ösztönzés a fesztiválra érkezőknek. Először lássuk mivel állt elő a Sziget annak érdekében, hogy valamivel fenntarthatóbbá tegyék ezt a hat napot.
Már amennyire egy ilyen rendezvénynél ez lehetséges. Nyilvánvaló, hogy egy nemzetközi fesztiválra, ahova több százezren érkeznek, beleértve a világ túloldalát is, megoldhatatlan, hogy olyan minimális szennyezéssel járjon, mint egy kisebb fesztivál, ami főként magyarországi lakosoknak szól, de koncentráljunk arra, amit a megépített falak között tehetünk a környezetünkért. A fesztivál területén több felé találunk szelektív kukákat, amik kifejezetten pet palackoknak és sörös dobozoknak kerültek ki, és vannak szintén műanyag üvegeknek és alumínium dobozoknak szánt nagy rácsos tárolók is, amik ugyan nem számítanak újdonságnak, mégis elborzasztó látványt nyújtanak majd a fesztivál végén, hogy mennyi szemét gyűlik össze egyetlen ilyen tároló egységben. Az ételek szortírozására is nyújtanak alternatívát, a kihelyezetett komposztos kukákkal, és hogy egy petpalacknak ne csak egyszer használatos élete legyen, a fesztivál területén van lehetőség feltölteni az üvegeket vagy a kulcsakat egy ivóvíz pontnál, amiből egy nem messze az Alditól található. Ezen felül már említettük a sajátos repohár rendszerét is a Szigetnek. A lényege ennek a módszernek, hogy nem ugyanazon a helyen kapjuk a poharat, ahol leadhtajuk, és ahol leadhatjuk nem ugyanannyi pénzt kapunk érte, mint amennyit fizettünk ott, ahonnan elhoztuk. Tehát bármelyik pultnál, ahol italokat szolgálnak, megvesszük a korsót 800 Ft-ért, majd ha már nincsen szükségünk rá, akkor bármelyik zöldponton leadhatjuk, 400 Ft-ért azokat. Ez az úgynevezett pohárhasználati díj, amivel eddig még nem igazán találkozhattunk, de ez mindenképpen ösztönzően hat a kollektív gyűjtésre, mivel mérsékli a repohárra elköltött pénzt, ami pár ilyen visszaváltott pohár után visszahozza egy sörnek az árát.
Az utazásra is van alternatívája a Szigetnek, ami a tömegközlekedésre és a taxiszogálatra, illetve a környezetre is tehermentesítésként hat. Megközelíthető és elhagyható a helyszín több eszközzel is, mint a Lime rollerek, Sharenow autók, Blinkee robogók és persze a bicikli. Az utazási lehetőségekről egy rövid videót tettek közzé a Sziget TikTok csatornáján, ahol egy másik zöld kampány is elindult. Az alkalmazás idén fontos szerepet játszik a fesztivál szempontjából, mivel egy TikTok Challanget is létrehozott a Sziget, amivel pólót, telefontokot és bérletet is lehet a jövő évre nyerni. Ehhez annyit kell tenni, hogy fel kell tölteni egy videót arról, amiben beszámolsz róla, hogy te hogyan tartod zölden a Szigetet. Ami egy kicsit kétségbeejtő az egésszel kapcsolatban, hogy sokan abban látják a feltöltött videók között a zöld megoldást, hogy nem dobják el a saját szemetüket, és a repohár használatát is egy zöld alternatívának tartják, ami első lépésnek nem rossz, de szemben a saját kulacsok, termoszok vagy más sokkal többször használatos eszközökkel, ez is egy kisebb része a green washing jelenségnek. Előadások szempontjából is van lehetőségünk a holnapra gondolni, amit a szintén ilyen nevű színpadnál meg is tehetünk, ahol különböző előadásokkal várják a szitizeneket, köztük több környezetvédelmet is érintő kérdéskörrel. Tehát minden adott, hogy tiszta környezetből, tiszta lelkiismerettel távozzunk.
És most nézzük a fesztiválozókat, ők hogyan csatlakoznak be mindehhez.
Az mind rendben van, hogy egy fesztivál, vagy bármilyen rendezvény, ami nagyobb tömegeket mozgat meg megteremti, sőt, az orrunk elé tolja a különböző lehetőségeket, amivel csökkenthetjük a saját, a fesztivál vagy rendezvény ökológiai lábnyomát, de keveset ér a kínálat, ha kevés rá a kereslet. Napközben végigjárni a Szigeten lényegesen más élmény, mint este, és nem csak a bulik, meg az éjszaki élet miatt, hanem a hömpölygő tömeg és az utánuk maradó hömpölygő szemét miatt is. A headliner koncert vége, mint valami határvonal húzza meg az addigi és az azutáni szemétgyűjtést, amit ugyan az ott dolgozók közvetlen a koncert végét követően elkezdenek összeszedni, de többezer ember szemetét nem lehetséges ennyi idő alatt nyomtalanul eltakarítani, és nem is kéne, hogy az legyen. Ezért tűnik a „kidobom a szemetet a kukába” zöld mozgalomnak a Szigeten, mivel valahol tényleg segítség az, ha nem ártunk, de ez még mindig nem maga a megoldás. Képtelenség kettőnél többet úgy lépni, hogy egy műanyag flakon vagy egy sörösdoboz ne akadjon a lábunkba, de ez a végtelen mennyiségű szelektíven is gyűjthető szemét legalább eltakarja a rengeteg mennyiségű cigicsikket, ami nappal még szintén szortírozható, estére meg már ez sem az. Műanyag esőkabátok, amik egy a Szigeten található boltban is kaphatók, az ételárusoknál műanyag csomagolásba szortírozott műanyag evőeszközök, szintén lezárt műanyag flakonokba adagolt előre csomagolt szószok, kintről behozott egyszer használatos műanyagpoharak, amiket még akár lehetne is jó helyre gyűjteni, kár hogy ezek éjszaka kerülnek elő, amikor a szelektív hulladékgyűjtés már csak egy mese a fesztiválozók nagy részének körében.
Szóval a Sziget zöldebb, mint valaha. Legalábbis az szeretne lenni, de a nyáron megtapasztalt hetente változó évszakok talán még nem adtak le elég figyelmeztetőjelzést arra, hogy a repoharak egyedül nem váltják meg a jövőt.
