Hirdetés

A startupok és a zenekarok világában sok a párhuzam – Interjú Oszkó-Jakab Natáliával

Az iPon és a HRP közös üzletfejlesztési programja, az iPonNovation startupokat és induló vállalkozásokat keres. A program három nyertes pályázója több mint 25 millió forint értékű tudáscsomagot és marketingbüdzsét tartalmazó nyereményt kap, illetve régiós szinten is bemutatkozhat, a verseny egyik érdekessége pedig az, hogy a kiírók ezért cserébe nem kérnek üzletrészt vagy kizárólagosságot, illetve július 9-ig a közönség is szavazhat a neki legszimpatikusabb ötletre. A program egyik zsűritagjával, Oszkó-Jakab Natáliával beszélgettünk, aki amellett, hogy a Budapest Startup Safari ügyvezetője, az idén július 23. és augusztus 1. között zajló Művészetek Völgye főszervezője, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnöke és a Music Hungary Szövetség felügyelőbizottságának tagja, a fesztivál szakosztály vezetője, így kézenfekvő volt, hogy ne csak a startupok világáról, de zenéről, fesztiválokról, valamint a zene és a technológia kapcsolatáról is beszélgessünk.

Melyek most a legforróbb témák a startupok világában, mit kerestek? Ötletet, kivitelezést, személyiséget?

A Budapest Startup Safarival minden évben egy startup ökoszisztéma találkozót tartunk, ahol mindenki elmondhatja, hogy éppen hol tart. Idén még online zajlott, de remélem, jövő áprilisban már élőben is sikerül találkoznunk. Itt értesülünk az új trendekről, és új dolgok indulásáról. De azt is látni kell, hogy ez az egész magától az ökoszisztémától is függ, hogy ki hol tart a fejlesztési fázisban, miközben egy-egy befektetési történet is érdekes lehet, és szerintem alapvetően minden területen lehet újat hozni. A komplexitása annak, amit egy startupversenyen nézel egy versenyzőnél, az az ötlet, annak kidolgozottsága, milyen fázisban van, mennyire alapos hozzá a piackutatás és a háttértanulmányok, azaz látszódjon, hogy valaki tényleg rendesen átgondolta, mit is csinál majd ezzel az egésszel. De nagyon fontos eleme a csapat is, hiszen hiába van egy jó fejlesztőnk, ha nincs egy jó saleses, akkor nem biztos, hogy eljut az adott termék a piacra. Vagy éppen hiába van egy nagydumás saleses, ő termék nélkül nem sokat ér. Ezt egy ilyen zsűri, mint ami most is összeállt, pár keresztkérdéssel gyorsan ki tudja deríteni.

Mennyire fontos az, hogy egy induló vállalkozás ne csak egy terméket akarjon eladni, hanem bizonyos értékek mellett kiálljon, vagy legyen egyfajta magasztosabb motivációja is? 

Úgy érzékelem, hogy maga a startup ökoszisztéma is eleve érzékenyebb a fenntarthatósági témára. Az a fajta termékinnováció, ahol egy új típusú terméket szeretnének eladni, az működik nagy cégek kutatásfejlesztési osztályain, és nem feltétlenül kell ehhez egy külön startupnak megszületnie. Azt látom, hogy nagyon sokan foglalkoznak valami magasabb értékű társadalmi jó elérésével, és ezt nagyon támogatom. Nálunk a Művészetek Völgyében is nagyon nagy szerepet kap a zöld, fenntartható életmód, a fesztiválok zöld megszervezése, illetve annak is fontos szerepe van, hogy a fesztivál a számára otthont nyújtó közeggel is jól együtt tudjon élni, és ettől a szemléletmódtól nem tudok elszakadni a többi projektemben sem. A Startup Safarin is sok ilyen témát viszünk, sok tudományos és egyéb akut problémákra válaszoló startupot mutatunk be, vagy támogatjuk az olyan projekteket, ahol például a nők és férfiak arányának egyensúlya előremutató.

Fotó: IponNovation

Ez a mögöttes eszme az, ami egy startupot megkülönböztet egy induló vállalkozástól? 

Elvileg a startup definíciójában az szerepel, hogy egy olyan induló vállalkozás, amelyben gyors növekedési potenciál van, amit nem feltétlenül lehet egzakt módon megjósolni. Ilyen szempontból én nem biztos, hogy ilyen szőrszálhasogatóan állnék hozzá, hiszen bármiből lehet egy jó sztori, szerintem nem kell ilyen szigorúan kategorizálni. De valóban, a startup ökoszisztémának van egy olyan igényessége, ami egyébként más gondolatokra is nyitott, és innovatív szellemiség, tanulási és fejlődési vágy jellemzi az egész társaságot. Azt mondanám, hogy a belépési szint könnyű, hiszen egy klassz ötlettel meg tudod pörgetni magadat az elején, de aztán majd kiderül, hogy a startupos közegbe való vagy-e, és tud-e segíteni ez a közeg a vállalkozásodnak.

Látsz-e hasonlóságot vagy párhuzamot egy induló zenekar vagy a zeneipar és a startup világában? Mindkettőnél lehet, hogy megvan az ötlet, de a siker mégis elmarad. 

Valóban, ha visszautalok arra, hogy mit nézünk egy ilyen versenyen, akkor a csapat, ugyanúgy, mint a zenekaroknál megjelenik. Hogy milyen munkafegyelem van, hogy milyen klassz dinamika van köztük, milyen a munkamegosztás, a munkaalázat, az szinte jobban meghatározza a vállalkozás sikerét vagy sikertelenségét, mint maga az ötlet. Ez nagyon hasonló párhuzam zenekarokkal, ahol ugyanez fontos a sikerhez. A zenekarok világában is kevesen jutnak el addig, hogy szülessen egy sláger, de hogy abból a csapatból a következő ABBA legyen, vagy éveken keresztül sikeres lemezeket adjanak ki, az még ennél is nehezebb és hosszabb munkafolyamat eredménye, ahogy a startupoknál sem lesz minden jó ötletből sikeres vállalkozás. A zenészeknél nagyon sokszor azon is múlik, hogy van-e mellettük egy jó menedzser, ami a startupos világban a CEO vagy ügyvezető. Van-e jó marketinges-sajtós, ami a startupok világában is fontos, vagyis ugyanazok a mechanizmusok valóban felfedezhetőek mindkét szektorban.

Egyébként a startupoknál sem szabad szűken csak a techvilágban gondolkodni, hiszen nemcsak egy induló informatikai vállalkozás a startup, hanem nagyon sok kreatív ipari megoldásból is lehet sikersztorit faragni. A fesztiválozókat és a zeneipart is lehet különböző applikációkkal segíteni, erre van is egy-két kezdeményezés, amikről majd most kiderül, hogy működnek-e, és hogyan tudnak beágyazódni.

Megfigyelhető ez a tehetségkutató/startup verseny analógiában is? A startupoknál jellemző, hogy tulajdonrészt adnak át, de előfordulhat-e az, hogy ez nem fizetődik ki számukra? 

Én a Hangfoglaló Program induló zenekarokat támogató programjában is mindig zsűrizek, végül is ilyen értelemben lehet párhuzam is. Mikor felkérnek valahova zsűrizni, mindig megkérdezem, hogy maga a program valójában micsoda. Tulajdonképpen nem tudnék most olyan startupversenyt mondani, ahol hátrány érhetné az embert. A százalékosztogatás jellemzően befektetői mozzanat, ami valóban akkor lesz sikeres, ha a befektető és a startup egymásra talál. Ez nagyon hasonlít a kiadó és zenekar közti megállapodásához, ahol a kiadó aztán részesedést kap a különböző megjelenésekből. Halottunk már olyat, hogy az ilyen együttműködésnek nem lett szép a vége, de ezek nem általánosíthatóak, inkább emberi dinamikák vannak a háttérben. Egyszerűen nem mindenki tud egymással jól működni, és lehet, hogy ugyanaz a befektető, aki valakivel drámát él meg, egy másiknak fantasztikusan beválik, és sikeresek lesznek.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a technológia és a kultúra nagyon egymásra talált. Nagy techcég prioritásként kezelik a zenét, és a pandémia miatt ugrásszerűen fejlődni kezdett például a virtuális események világa. Mit gondolsz erről? 

A Magyar Turisztikai Program Alapítvánnyal is foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az online világból mi marad meg úgy is, ha mehetnek az emberek jobbra-balra. Az biztos, hogy az az erőltetett tempójú digitalizáció, ami most végigment a társadalomban a munkavállalás vagy a kultúra terén, nyomtalanul nem fog elmúlni. Azt látom, hogy bár nagyon jó, hogy nagy cégek is prioritásként kezelik a zenét, de annyira sok új kezdeményezés nem biztos, hogy fel tudott állni, viszont ahogyan eltűnt az eseményzaj, azok, amik eddig is léteztek, sokkal láthatóbbá váltak. Az online közvetítések világa az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű térségek kultúrához való hozzájutásában nagyon sokat segített. Egy-két színház és zenekar fel is tette a közösségi médiában a kérdést, hogy megtartsák-e az online közvetítéseket, és nyilván nagyon sok fővárosi rávágta, hogy semmi értelme, mert már élőben is el tudnak menni, de nagyon-nagyon sok vidéki írta, hogy mindenképpen tartsák meg, mert más módon soha nem tudnának eljutni egy kis faluból arra az előadásra. Ilyenkor fontos látni, hogy Magyarország kétmillió fővárosi, és nyolcmillió vidéki emberből áll, és a kistérségekben élők kultúrához való hozzájutási esélye megsokszorozódott az online közvetítéseknek köszönhetően. Ez igaz mind az anyagilag hátrányos helyzetben élőkre, mind azokra, akik olyan területeken élnek, ahol egy nagyobb városba való eljutás is mondjuk egy óra utazást jelent. Ez a közönségréteg megvan, baromi láthatóvá vált, és nemcsak érdemes, de kötelesség is kultúrát biztosítani számukra is.

Most már a kulturális döntéseinket is egyre inkább algoritmusok befolyásolják, ez szerinted veszélyes, vagy inkább egy olyan lehetőség, ami sok jót is hordozhat magában? 

Jó kezekben nagyon klassz dolog, mert a mai világban időt is lehet spórolni, ha a rengeteg tartalomból arra hívja fel a figyelmet az algoritmus, amiről már megtanulta, hogy minket valószínűleg érdekelni fog. Sőt akár bővítheti is a látókörünket, mikor a Spotify lejátszási listákba elkezd belekeverni olyan dalokat, amikről úgy gondolja, hogy nekünk tetszhet, de magunktól nem kerestünk volna rá, ennek köszönhetően pedig új zenekarok felfedezésében segít. Nem mindenki olyan zenefogyasztó, hogy szeret utánajárni, rákattintani teljesen ismeretlen zenekarokra, hosszú recenziókat olvasgatni, majd az alapján meghallgatni, hogy tényleg jó-e, de algoritmusok segítségével bárki tud új zenekarokat felfedezni. Viszont rossz kezekben ez nyilván veszélyessé is válhat, mert bezárhat, megtévesztő lehet vagy elvihet olyan irányba, ami nem feltétlenül jó. Erre oda kell figyelni, és az algoritmusok mellett még tudatosabbnak kell lenni akkor is, ha felkínált információk közül kell kiválasztani azt, ami tényleg értékes.

Az élőzene szektor eléggé megroppant az utóbbi időszaktól, szerinted hogyan lehet kilábalni ebből a lehető leggyorsabban? 

Sok üzleti kezdeményezés van, mint például a kulturális áfa 5 százalékra való csökkentése, ami ezeket a vállalkozásokat nem segély formájában, mégis hatékonyan tudná segíteni. Nyilván többféle támogatási rendszerre is szükség lenne, hogy ne csak talpon tudjon maradni a szektor, hanem fejlődni is lehessen. A technológia pedig a kultúra vásárlóhoz való eljuttatásában, a hatékonyabb kommunikációban, az újraéledésben tölthet be igazán fontos szerepet.

A Magyar Turisztikai Program Alapítvány egyik vezetője lettél, min dolgoztok itt?

A sport-, kulturális, és üzleti rendezvényeket szeretnénk koordinálni, ezeken a területeken lévő tudást összecsatornázni, rendezvényszervező, technikai szektorban zajló oktatásokat láthatóvá és elérhetővé tenni, és bizonyos közös szakmai sztenderdeket megalkotni. Emellett természetesen vannak a különböző COVID-protokollok, amelyek meghatározzák, milyen feltételek mellett tarthatók meg a rendezvények, de ettől a helyzettől függetlenül is lehet nagyon sok mindenben fejlődni. Különböző háttéranyagokat, kutatásokat szeretnénk összerakni, hogy például tudjuk kommunikálni a kormányzat felé, hogy a sport-, kulturális és üzleti rendezvényeket szervező szektorban hány szervezőt, hangtechnikust és munkavállalót érint pontosan a válság, hiszen minden szervezet csak találgat, hogy 15 ezer vagy 200 ezer ember munkája érintett.

Oszkó-Jakab Natália a Magyar Turisztikai Program Alapítvány Rendezvény restart konferenciáján 2021. június 24-én. Fotó: Tót Mea

Már mi is foglalkoztunk a Lángolón azzal, hogy a fesztiválipar mennyi bevételt jelent a gazdaságnak. Hogyan lehet ezt szerinted az emberek nyelvére lefordítani, hogy eltűnjenek “a zenész menjen kapálni” és a “nem kell ide buli, ott csak a sok részeg fiatal őrjöng” típusú megjegyzések? 

Ebben én látok most egy fordulatot. Másfél év pont elég volt azoknak, akik tavaly ezeket a véleményeket hangoztatták, hogy rájöjjenek, ha elmennek a zenészek cipőboltba árulni, a technikusok pedig az építőiparba, akkor ez azt jelenti, hogy nem lesznek koncertek. Ahol fesztiválok szerveződnek, ott is azt látom, hogy még azokon a helyeken is, ahol volt egy-egy ellenhang, elhallgattak. A társasházakban is mindig van valaki, aki szeret reklamálni, de ha az, ami ellen reklamál, megszűnik, akkor meg hiányzik neki, és szerintem most ugyanebben az állapotban vagyunk. Ha azt tudja felmutatni egy fesztivál vagy egy rendezvény, hogy ésszel, odafigyelve és biztonságosan szervez meg valamit, akkor annak a nézők felé is vitathatatlan pozitív ereje van, és a helyi közösség is értékeli.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

KOMMENT

37,330KedvelőTetszik
2,907KövetőKövetés
1,090FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés

Tesztek

Audiópartnerünk