Különleges estére készül december 4-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Sebő Együttes, amely során a zenekar és a közönség együtt idézheti fel az idén 75 éves Sebő Ferenc fél évszázados munkásságának legfontosabb állomásait az énekelt versektől a régizenén át a táncházi zenék autentikus előadásáig. Előbbiek között megzenésített formában többek között olyan kortárs lírikusok művei hangzanak el, mint Varró Dániel vagy Kovács András Ferenc, de nem maradhatnak ki a műsorból a 20. század nagy költői sem, mint Nagy László, Szécsi Margit, Weöres Sándor, vagy épp József Attila, akinek verseire az éppen ötven éve megjelent első, „Játszani is engedd…” című album épült, melyet Berek Katival és Halmos Bélával készített a zenekar névadója.
Sebő Ferenc személyében minden túlzás nélkül a hazai zenei élet és zenetudomány egyik kivételes, szerteágazó munkásságú alakját tisztelhetjük, hiszen amellett, hogy építészmérnökből lett énekes, gitáros, tekerőlantos és zeneszerző, elévülhetetlen érdemeket szerzett népzenekutatóként, dalgyűjtőként. 1972 óta mintegy 40 albumon szerepelt szerzőként, zenekarvezetőként, előadóként vagy közreműködőként, melyek a magyar kultúra fontos mementói, legyen szó népzenéről, táncházi zenéről, vagy irodalomról, Balassi Bálinttól Csokonai Vitéz Mihályon át Lázár Ervinig.
Dolgozott a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadójaként, a Magyar Televízió Zenei Osztályának népzenei szerkesztőjeként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán népzeneoktatóként, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként, az általa alapított Hagyományok Háza szakmai igazgatójaként, és a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként.
Emellett többek között az ő nevéhez fűződik a mára már sok évtizedes hagyományra visszatekintő magyar táncházmozgalom megalapítása, amit az UNESCO 2011-ben felvett a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló legjobb módszerek közé. A mozgalom kezdeti időszakáról egy korábban a Lángolón is megjelent, Németh Marcell által készített interjúban a következőket mondta:
„(…) Az első szervezők nem akartak se tanulni, se tanítani. Mi meg – a két építész – azt gondoltuk, nincs arra időnk, hogy négy együttes lerészegedéséhez szolgáltassuk a talpalávalót. Az viszont már annál inkább érdekelt bennünket, hogy beengedjük az embereket az utcáról, mert ebben láttuk a jövőt. A csapatban tehát azok maradtak, akik ezt komolyabban gondolták. Timár Sándorral (koreográfus és táncpedagógus – N. M.) szövetkeztünk, aki nagyon ügyesen megtanította az embereinek a széki táncot, még mielőtt bármilyen koreográfiát kialakított volna hozzá. Azelőtt ugyanis mindig fordítva történt: elkészült a koreográfia néhány széki motívumból, aztán a térrendezéssel tönkre is tették az egészet. Nekem sikerült megszereznem az FMH körtermét, és elkezdődött ugyanaz a cirkusz, ami a rockkoncerteknél volt: másztak be az emberek a vécéajtón, kiszállt a rendőrség, de nagyon szépen beindult. Közben mi 1973-ban elmentünk egy fél évre Japánba, de akkor már fel voltak készítve a tanítványaink, Sipos Misiék [Muzsikás], Jánosi András és Virágvölgyi Márta. Szóval a módszer, hogy nyitva állt az ajtó és tanítottunk, elkezdett működni, és a mai napig ez hajtja az egészet.”
A táncházmozgalom nemzetközi elterjedéséről pedig így beszélt akkor:
„A módszer lényege, hogy a táncot társastáncként, és nem koreográfiaként tanítják meg. Még Japánban is szerveznek táncházakat, Timár most is ki szokott járni, és páros táncokat tanít. Ázsiában a páros tánc műfaját nem ismerték, és nekik nagy élményt jelent, hogy tánc közben végre ők is összefogódzkodhatnak a másik nem tagjaival. Az improvizáció elsajátítása a kacifántos benne, mert a XIX. századi, egységbe rendezett táncok már kész koreográfiával indultak el a pályájukon, a XVIII. század előtti táncok viszont rögtönzöttek voltak.”
A mostani koncert címét adó „sebőzés” kifejezés a Halmos Béla-Sebő Ferenc páros a zenekedvelő, táncházba járó közönség körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tevékenységét aggódó szorongással figyelő rádiós népzenei osztály egyik vezető munkatársától származik. Sebő Ferenc utólag így emlékezett vissza erre:
„Való igaz, működésünk nyomában új műfajok serkentek ki, a populáris zene hazai változataként gitárral kísért kamaramuzsika különböző fajtái, mint az énekelt vers, ennek historikus változataként a hiteles népzene, ezzel összefüggésben a történeti muzsika, a népzenei ihletettségű világzene, és végül a kortárs módon erősített rockzene is. Akkor rosszul esett ez a megbélyegzés, de most már szinte büszke vagyok rá. Műsorunkban erről a folyamatról mutatunk hangulatképeket.”
A koncerten a Sebő Együttes tagjai, Soós Réka, Tímár Sára, Barvich Iván, Nagy Albert és Perger László mellett olyan neves vendégszereplők is színpadra lépnek, mint Sebestyén Márta, Andrejszki Judit, Jordán Tamás, Gryllus Dániel, Székely Levente, ifj. Csoóri Sándor és Éri Péter, akik saját jogukon is a hazai zenei élet kiválóságai közé tartoznak.
További információk a Müpa weboldalán és a koncert Facebook-eseményén!
Fotó: Perger László
