Azt nem lehet mondani, hogy Korea felkerült a térképre, mióta a Squid Game, vagyis a Nyerd meg az életed című sorozat a Netflix legnépszerűbbje lett, hiszen eddig is régóta a térképen volt, de az egészen biztos, hogy a népszerűség teljesen új szintre emelte az országot és a kultúráját.
Rengetegen nézték, és rengeteg pénzt hozott
A Netflix nem mindig szereti kiteregetni a lapjait, ha pontos adatokról van szó. A Bloomberg azonban belsős információkra hivatkozva azt állítja, hogy sikerült megszereznie a számokat. Mondjuk a Netflix inkább büszke lehet magára, hiszen 900 millió dollárt hoz majd a becslések szerint, de ha ettől egy kicsit esetleg el is maradnának, akkor sem kellene aggódni, hiszen a sorozat 21,4 millió dollárba került.
Nyilván a Netflix esetében nem olyan könnyű számolni, hiszen itt nem arról van szól, hogy összeszámolják, hányan vettek jegyet, hanem az alapján kell számolni, hogy az előfizetők közül hányan nézték meg. És itt fel is merül a következő kérdés, a streamingszolgáltatóknak ugyanis itt van némi trükközési lehetősége attól függően, hogy mit értenek nézőszám alatt. Értelemszerűen mást jelent az, ha valaki pár percre belenézett az első részbe vagy ha végignézte, de a számok sok esetben nem tesznek különbségét. A cikk szerint 89 százaléka azoknak, akik elkezdték nézni a sorozatot, legalább 75 percet láttak belőle, vagyis az egészen biztos, hogy a sorozat koncepcióját értik, hiszen több mint egy részt láttak.
23 nappal a premier után 67 százalék végig is nézte a sorozatot, ez olyan 87 millió embert jelent.
Ebbe ugye még nem számolták bele azokat, akik elkezdték ugyan, de még nem fejezték be. Más források pedig 142 millió háztartást említenek. Spencer Neumann, a Netflix pénzügyi vezetője azt mondta, hogy a harmadik negyedévben az előfizetések száma is megugrott 4,38 millióval, leginkább Ázsiában és Európában nőttek, és az év végéig összesen 8,5 millióval több előfizetővel számolnak a harmadik negyedévhez képest, és már 214 millió előfizetőjük van.
Korea és az adósságok
A sorozat óta nem csak a naponta használt koreai márkákról vagy a K-Pop térhódításáról esik szó az országgal kapcsolatban. Társadalmi kérdésként ott van a koreai hitelrendszer, ami tényleg képes arra, hogy úgy eladósítson embereket, hogy valóban kilátástalanná váljon a helyzetük. Hogy Koreában a szociális-gazdasági helyzet milyen, arról valamennyit lehet sejteni azoknak, akik látták az Oscar-díjas Élősködők című filmet. Arról is lehetett már olvasni néhány helyen, hogy a fiatalok is adósságokból fedezik az életüket, és ezen még csak nem is azt kell érteni, hogy a legújabb telefont vagy okosotthont szeretnének, hanem annyit, hogy egy középosztálybeli család szeretné, ha a gyereke jó iskolába járna. Ebből a szempontból a Nyerd meg az életed csak a felszínt kapargatja, nem is az a sorozat lényege, hogy ebbe mélyebb betekintést adjon, és bár próbál moralizálni, az eladósodott háztartások jelenségének megértésébe pont nem mennek bele a készítők, valószínűleg azért, mert az már annyira egy összetett téma lenne, hogy egy külön sorozatot érdemelne.
Azt azért érdemes látni, hogy elég egy nem várt fordulat, és valóban gengszterek fenyegetik az embereket azzal, hogy ha nem tudnak fizetni pénzzel, akkor majd rendezik a tartozást vesével.
Hogy mekkora problémát jelent a lakosság eladósodása az országban, azt az is bizonyítja, hogy a vezető ok az öngyilkosságoknál az adósságspirál.
Népszerű lett a nyelvtanulás
Úgy tűnik, hogy a koreai nyelvnek is jót tett a világsiker: a Duolingón az Egyesült Államokban 40 százalékkal emelkedett pár hét alatt azok száma, akik koreaiul szeretnének tanulni, Angliában pedig 76 százalékkal.
Nemrég az Oxford English Dictionary 26 olyan új szóval bővült, amelyeknek koreai az eredetük, például a hallyu, amivel azt a hullámot szokták hívni, amit a koreai filmek, sorozatok és zene éppen befut globálisan – ez is magyarázat arra, miért szeretnék egyre többen megtanulni a nyelvet. Ezt egyébként a dél-koreai kulturális minisztérium is támogatja, az általuk létrehozott King Sejong Intézetnek 2007-ben 740 tanulója volt három országban, ma pedig 76 ezer. 82 országban. Korea elnöke, Mun-Dzsein meg is jegyezte, hogy a „Hangeul”, azaz a koreai ábécé az ország finom ereje.
Észak-Korea is megszólalt az ügyben
Bár mindenfajta K-dráma be lett tiltva az országban, attól még véleményük lehet róla, ezért a propagandalapban meg is jelent egy cikk arról, hogy a film tökéletesen megmutatja, milyen rossz is az élet Dél-Koreában.
A sorozat Dél-Korea valóságát tárja fel, ahol a dzsungel törvényei uralkodnak, a korrupció és az erkölcstelenség mindennaposak
– írja a cikk, amely gyakorlatilag dokumentumfilmként kezeli a sorozatot, és arról ír, hogy a gazdagok sakkbábuként használják ki a szegényeket, egy vadállatszerű társadalom, ahol ilyen extrém versenybe űzik az embereket. Az Arirang Meari egyébként annak ellenére ír rendszeresen hasonló elemzéseket a koreai filmekről és sorozatokról, hogy azokat elvileg senki sem láthatta az országból, és mindig arra jutnak, hogy a dél-koreai társadalom hanyatlik. Ez természetesen teljesen az ellenkezője az észak-koreai társadalomnak, ahol az árva gyerekek is önként vállalnak munkát például bányákban.