A Trottel Kiadónál tavaly megjelent, Nem az a punk, aki… című nagy ívű, a kádári 80-as évek punkját dokumentáló szubkultúra-történeti könyv most a 90-es éveket feltérképezve, Nem az a punk, aki… 2. – A vasfüggöny felgördül címen kapott folytatást. A tematika hasonló: zenekarok, kiadók, rajongók, fanzinosok és a színtér egyéb szereplői vallanak magukról, hatásaikról, világlátásukról, a velük megtörtént kalandokról, további sorsaikról, és közben tágul és színesedik a korszak általános tablója is. A minden fontos, és számos rövidebb életű produkciót is számba vevő vaskos – 570 oldalas – könyv száz egységből épül fel, az egyoldalas montázsoktól a terjedelmes nagyinterjúkig, emellett pedig sok száznyi fotó, plakát, fanzin-, kazetta- és lemezborító illusztrálja a kor vizualitását.
A fülszöveg:
Punk a rendszerváltás után. A 80-as évek punkja az előző könyvben úgy definiálódott, hogy ahány punk, annyi punkság, ehhez képest a 90-es és az első 2000-es évek (mondjuk a NATO csatlakozásig, mint következő korszakhatárig) miben hozott újat és mást, egyáltalán hozott-e? Az életérzés, az energiák, a szabadságra törekvés, a mindenkori hatalommal való szembenállás, a „minden gyanús, ami felülről jön” – ez értelemszerűen maradt, viszont, és ez egyértelműen kiderül az írásokból és interjúkból, a korszak szereplői tudatosan kezükbe vették az irányítást, hogy többek közt saját produkcióikat is átfogóan kezeljék. A DIY (Do It Yourself! – Csináld magad!) szinte mindenre kiterjedt a koncertszervezéstől a lemezkiadásig, de nem feltétlenül kellett az egészet egyedül csinálni, ekkor már bekapcsolódtak független kiadók, szervezők, fanzinok és a zenekarokból/barátokból/rajongókból formálódó olyan helyi kisközösségek, akik a mainstream üzletpolitikát mellőző punk- és hardcore-etikában, azaz egymást segítő, összetartó és barátságos munkamorálban hittek. A 90-es évek első fele a rendszerváltást követő társadalmi, gazdasági és politikai átrendeződések közbeni felvillanyozó káoszával a lehetőségek sokaságát ígérte, de a valóság persze másként festett, így a kép is természetesen sokkal árnyaltabb, a könyv közel száz fejezetének sokszínű panorámatablója egyszerre vicces és drámai, és főleg megnyugtatóan őszinte.
További jó hír, hogy a könyv második részének megjelenésével egy időben szintén elindul – a 80-as éveket dokumentáló Pajtás Daloljunk válogatásai után – a 90-es éveket megörökítő (négy lemezesre tervezett) LP-sorozat, Nem Az A Punk, Aki… Vol.1. címmel. A válogatás eklektikus, a stílus a punkrocktól a csavaros hardcore-ig terjed, és mivel a 90-es években már jobb technikai feltételek voltak elérhetők, a felvételek minőségei is jelentősen jobbak a Pajtás daloljunk sorozaton hallhatókhoz képest. Az LP-n szereplő zenekarok: Auróra (Győr), Kritikus Pont (Nagykanizsa), Kulturális Szemle (Orosháza), Rituális Rémtettek (Szolnok), Prosectúra (Szekszárd), Üveges Csirkeszemek (Miskolc), és Budapestről a Shitheads, valamint a Leukémia két száma a Fejhajlító album énekes, 1993-ban csak kazettán megjelent verziójáról.
Rendelés: Trottel Books.
