Annak, aki mostanság nem horror áron szeretne tabletet venni, elég nehéz dolga van. Pedig az egy éve tartó otthoni munka és a most újraindult digitális oktatás miatt nemcsak a laptopok, hanem a tabletek után is megnőtt a kereslet.
Az elmúlt időszakban a tablet nem feltétlenül bizonyult a legjobb megoldásnak. Ha még túl is tudnak lépni azon a vásárlók, hogy a kijelző nem az igazi, akkor máris szembesülnek azzal, hogy nagyon régi rajta az Android, vagy éppen olyan specifikációkkal rendelkezik, amit már egy belépő szintű telefon is agyonver. Vagy keresgélhet a több százezres árkategóriában, esetleg örök életre elmegy a kedve a tablethasználattól, miután vett pár tízezer forintért olyat, amin jobb esetben is csak böngészni lehet.
Pedig egy igazán jó tablet sok helyzetben kényelmesebb és hatékonyabb, mint egy hagyományos laptop. Ha az ember munkája alapvetően abból áll, hogy egész nap a billentyűzeten pötyög és a monitort nézi, akkor persze sokkal jobb a laptop, ahogy a filmeket is jobban lehet élvezni nagyobb képernyőn. Viszont olyanoknak, akik naponta csak egy-két e-mailt írnak, akik alapvetően utazás közben vagy az ágyban néznek filmeket és sorozatokat, és azoknak a gyerekeknek, akiknek a feladatokat munkafüzetben vagy hagyományos füzetben kell megoldani, nem pedig digitálisan, sokkal jobb választás lehet egy tablet, főleg olyan konstrukcióban, mint a Lenovo P11 és P11 Pro.
Nem mondhatni, hogy olcsó, cserébe viszont specifikációban pont jó
A Lenovo P11, azaz az alapverzió valamivel százezer forint felett vásárolható meg, ami azért nehezen lenne olcsónak nevezhető, a P11 Pro pedig 230 ezer forint körül kapható. Hogy miért nem csak az árcímkét érdemes megnézni, azt jól bizonyítja a P11, ami 2K-felbontású, 11 colos TDDI IPS-kijelzőt kapott 400 nit fényerősséggel, vagyis egyrészt a napsütésben is jól látható, másrészt a filmeket és sorozatokat is nagy felbontásban lehet rajta streamelni. A 4GB RAM néhány esetben akár a duplája annak, ami más gyártók hasonló, vagy nem sokkal olcsóbb tableteiben szerepel.
A P11 Snapdragon 662, a P11 Pro pedig Snapdragon 730 processzort kapott, mindkét változat memóriája bővíthető, és az olcsóbb verzió is nagyon jól szól – vagyis filmezéskor nem az a sokak által ismert és gyűlölt tompa fazékhangzás köszön vissza –, ami a négy hangszórónak köszönhető.
A Pro verzió inkább azoknak lehet jó választás, akik leginkább játszani vagy filmezni szeretnének rajta, ugyanis a két változat között az egyik legszembetűnőbb különbség a kijelző, a Pro javára.
Otthoni munkára tervezve
A két tablet igazából mindent tud, ami az otthoni munkához vagy a digitális oktatáshoz nélkülözhetetlen, és ez nem csak abban merül ki, hogy alapból el lehet homályosítani a hátteret, vagy digitálisan fel lehet turbózni az arcvonásokat, hogy ne derüljön ki, hogy az online meeting előtt két perccel ébredtünk.
Mindkettőhöz nagyon egyszerűen csatlakoztatható billentyűzet (a Pro verzióhoz ráadásul szériatartozék), ami tökéletessé teszi arra is, ha esetleg időként hosszabb e-maileket vagy netán egy beadandó dolgozatot kell írni, esetleg egy táblázatban kell egyszerűbben navigálni. Később pedig nyaralás vagy utazás alkalmával tökéletesen kiváltja a laptopot, amit sokan vészhelyzet esetére maguknál tartanak, ha esetleg valamilyen halaszthatatlan munka adódna a szabadság alatt. A billentyűzet stabil, kézre áll, és könnyen hozzá lehet szokni. Nyilván kényelmesebb egy hagyományos vagy még akár egy laptop méreten gépelni, de nem is arra tervezték, hogy ezen írja meg valaki a Háború és béke folytatását, ahogy a legdurvább játékokat sem ezen fogja játszani a felhasználó, hiszen egy gamer PC nyomába sem ér. Amellett, hogy nagyon könnyű, ki kell emelni azt is, hogy a két készülék akkumulátorideje is pontosan tökéletes arra, hogy szórakozáshoz vagy tanórákhoz lehessen használni. Már az olcsóbb verzió is 12 órányi videólejátszást vagy böngészést ígér, általános használat mellett pedig bőven kibír 3-4 napot is.
A Pro verzió jobb kijelzővel, billentyűzettel, ujjlenyomat-olvasóval, JBL hangszórókkal és Lenovo Precision Pen 2 tollal érkezik, meg két hátulsó kamerával, amire lássuk be, hogy a tabletek esetében semmi szükség. A frontoldali kamera fontos, és nem baj, ha a hátoldalon is van egy, de azért az emberek többsége nemcsak azért nem fotóz tablettel, mert hülyén néz ki, hanem mert kézre sem áll, és egyébként is valószínűleg jobb képet csinál a telefonja. Ez a P11 Pro esetében is maradéktalanul igaz.
Minden a Google-től függ
Az igazság az, hogy messze nem a Lenovo, sokkal inkább az Android hibája az, ami miatt nem biztos, hogy mindenkinek jó választás lehet az androidos tablet. Bár a legnépszerűbb alkalmazások már jól kezelik a tabletes módot is, és a multimédiához vagy éppen az oktatáshoz, online meetingekhez tökéletes, a Pro verzió esetében érheti bosszúság a felhasználót.
Nemcsak a Lenovo, de ugye a Samsung is elérhető tollal, és a Lenovo Precision Pen is nagyon jól működhetne, és működik is a saját alkalmazásokkal, de még mindig nem minden tervező- vagy rajzolóalkalmazás kompatibilis az androiddal és a gyártók tollaival.
A két Lenovo tablet tökéletes választás lehet azoknak, akik egy olyan, akár a tévét helyettesítő szórakoztatóközpontot akarnak, amit a család minden tagja használhat, és utazáshoz is jó, ráadásul évek múlva sem kell amiatt aggódni, hogy már semmilyen alkalmazás nem kompatibilis az eszközzel, pedig csak másfél éves a tablet.
