A német Zeppelin Egyetem egy olyan kutatást indít, aminek a célja, hogy feltérképezzék a nézőre gyakorolt pszichológiai hatásait a különböző virtuális koncerteknek, hogy kiderüljön, melyik állhat a legközelebb a valódi koncertélményhez.
A világjárvány idén a digitális formátum az egyetlen módja, hogy a kulturális élet szereplői elérjék és megtartsák a közönségüket
– írja a tanulmány, ami szerint fontos, hogy kiderüljön, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyik a leghatékonyabb módszer, és hogyan tud a koncertipar továbbra is érvényesülni a kultúra egyik formájaként, és társadalmi fórumként a digitális fejlődésnek köszönhetően. A kutatók szerint ez a kérdés nem csak a zenészeknek fontos, hanem alapvető információkkal látja el a többi művészeti ágat, a szervezőket és a kultúrpolitika szereplőit is.
A nemzetközi tanulmány a Digital Concert Experience, vagyis digitális koncertélmény munkacímet kapta. A metodikája elég egyszerű, a résztvevők Alban Gerhardt & Friends vonósötös exkluzív koncertját nézhetik meg, ahol Ludwig van Beethoven, Brett Dean és Johannes Brahms műveit élvezhetik hat különböző streaming változatban, a szakértők pedig figyelemmel kísérik a virtuális közönségre gyakorolt hatást. Ezek pedig az
- on-demand stream
- közösségi esemény, ahol a közönség tagjai a szünetben kapcsolatba léphetnek egymással
- olyan változat, amelyet Brett Dean zeneszerzővel folytatott beszélgetés követ
- virtuális valóság stream
- házikoncert, amelyet mások társaságában lehet otthonról követni
- stream a laborban, ahol a kutatók megfigyelhetik az alanyokat.
Az egyetemnek nem ez az első nagyszabású vizsgálata a témában, korábban az élő koncertek pszichológiai hatását vizsgálták. Akkor a résztvevőket kikérdezték a koncert előtt és után, és olyan fizikai adatokat is elemeztek, mint például a pulzus, de a mozgásukat vagy az emocionális állapotukat is figyelembe vették az értékelés során. Így az derült ki, amit már eddig is sokan sejtettek, de a tudomány is igazolta, hogy
a résztvevők az élő koncerteken többen mosolyognak, és erősebb fizikai reakciókat vált ki belőlük az élmény, mintha felvételről néznének egy bulit.
Most azt szeretnék megtudni, hogy bár nyilvánvalóan nem lesz ugyanolyan az élmény, de melyik a legkisebb rossz, azaz melyik módszerrel lehet a leginkább hasonló válaszreakciókat kiváltani, és egyáltalán mennyire hasonlítanak ezek a válaszreakciók az élő koncertekre adott reakciókhoz.
A kutatók az adatok elemzéséhez a Max Planck Intézetet is bevonják a vizsgálatokba, ezen kívül a a svájci Bern és a brit York egyetem is becsatlakozik a vizsgálatokba. A kutatást a német állam mellett a Volkswagen és az Aventis alapítványai támogatják.
Aki részt venne egy ilyen kutatásban, és ráér 2021. január 15-én vagy az után, az itt jelentkezhet, ugyanis önkénteseket várnak.
