Ahogy a beszámolóban is említettük, készítettünk interjúkat a Bear Stone Fesztiválon, zenekarokkal és a főszervezővel is, aki sok érdekességet mesélt a fesztiválról, többek között azt, hogy egy igazi medvéről kapta a nevét, akivel szerencsére nem találkoztunk. Marin Lalićcsal azonban igen, így az interjúban mesélt nekünk a fesztivál hátteréről, motivációiról és fő céljairól.
Van valamilyen statisztika arról, hogy hány országból érkeznek a fesztiválra emberek?
Igen. Egy fenomenális jegyértékesítési rendszert használunk, amely teljes betekintést nyújt látogatóink minden demográfiai és egyéb adatába. Ez a fesztivál első hivatalos éve, a legutóbbi a nulladik év volt, ami a fesztivál promóciós kiadása volt. A belépés ingyenes volt, de a látogatottságot ezer főre korlátoztuk, és körülbelül két hét alatt be is telt. 90 százalékban Horvátországból és 10 százalékban külföldről érkeztek az emberek, talán öt-hat országból a régióból. Idén pedig 33 százalékban külföldi, huszonöt országból érkezett látogatóink vannak, ami igazán lenyűgözött. Az elsők Chile, Thaiföld és Ausztrália. Szeretnék egy olyan fesztivál képét festeni, amely nem csak a régiónak, hanem az egész világnak szól.
Hallottam, hogy néhányan magyarul beszéltek, amíg idejöttünk.
Körülbelül negyven jegyet adtunk el Magyarországon.
Említetted, hogy hivatalosan ez a fesztivál első éve, az előző év pedig nulladik év volt. Mikor kezdtetek el gondolkodni azon, hogy megcsináljátok ezt a fesztivált?
Hát, az alapötlet 2021 októbere körül jött. Egészen 2022 februárjáig babráltunk az ötlettel, aztán februárban közelítettük meg igazán. Ekkor kezdtük el kiválasztani a zenekarokat, mindenkit megkerestünk. Az első ötlet az volt, hogy nem fesztivált, hanem egy 100-200 fős bulit szervezünk. De minél jobban belemélyedtünk a buli tervezésébe, nem tudtunk rájönni, mit ne vegyünk bele, hol húzzuk meg a határt a buli és a fesztivál között. És egy bizonyos ponton azt mondtam, hogy egy teljes fesztivált kell csinálnunk. Ez egy fenomenális helyszín és koncepció. Csináljunk egy teljes fesztivált, és adjunk lehetőséget az embereknek, hogy eljöjjenek ide, és hozzuk össze a fesztivál teljes koncepcióját.
Melyik zenekar volt az első választásod? Amikor eldöntöttétek, hogy megcsináljátok ezt a fesztivált, kit akartatok először felhívni?
Két zenekar volt. Az első a Vintage Caravan volt Izlandról. Le akartam őket kötni, de már le voltak foglalva az Opeth előzenekaraként, és azt a koncertet legalább háromszor lemondták, és nem akartam olyan zenekarokat lefoglalni a fesztiválra, akik legalább egy éven belül játszanak valahol Horvátországban, vagy a régióban. Novemberben Zágrábban játszanak, úgyhogy biztosan találkozom velük. A másik pedig a Church of the Cosmic Skull, ők az első hivatalos Bear Stone Fesztiválunk lineupjában szerepelnek. Ők tényleg hihetetlenek, Abba és Black Sabbath keveredése.
Ezt akartam is kérdezni, hogy melyik az a koncert ebben a két napban, amit a legjobban vársz?
Amikor összeállítom a lineupot és a menetrendet, akkor igyekszem minél jobban szétszórni a zenekarokat. Tehát nincs két hasonló zenekar egymás mögött. Ott van az Orange Goblin, ami félig heavy metal, félig stoner metal. Hasonló, de mégis eléggé különböző. Aztán a Church of the Cosmic Skull, ami amolyan ’70-es évekbeli revival. Aztán a horvát Seven That Spells, amit progresszív crowd-rock stílusú bandának hívnak. Mindegyik koncertet nagyon várjuk már. De ezek a legalapvetőbbek. Ha felfedezzük a műfajokat, a legnagyobb show a Monster Magnet.
Úgy hallottam, hogy a Monster Magnet az egyik legnépszerűbb külföldi rockzenekar Horvátországban.
Igen, nagyon is az.
Nehéz volt megállapodni ezekkel a zenekarokkal?
Meglepő módon nem annyira. Amikor lefoglalok egy zenekart, igyekszem felvenni a kapcsolatot magával a zenekarral, ha lehetséges, ha nem, akkor az ügynökükkel. Elmagyarázom a fesztivál teljes koncepcióját, hogy miről is van szó, tiszta természet, pszichedelikus látvány, különböző alműfajok. Az egész koncepciót szeretném bemutatni a zenekarnak, és ha tetszik nekik, és élvezik, és úgy gondolják, hogy a fellépésükkel fel tudnák erősíteni az egész fesztivál élményét, akkor két e-mailben szó szerint megegyezhetünk. A Monster Magnet nagyon meglepett, mert eltolták a turnéjukat, hogy itt játszhassanak. Volt egy fix turnéjuk, csak még nem jelentették be. Felvettem velük a kapcsolatot, és nagyon rövid időn belül megegyeztünk, és meghosszabbították a turnéjukat, hogy itt játszhassanak, ami számomra megigéző. Ki fogom nyomtatni azt az e-mailt, és bekeretezem.
Szóval a nulladik év egy felfedezőút volt számotokra, hogy lássátok, mi lesz a fesztivál jövője. Hogyan élted meg a nulladik évet?
Fenomenális. Nem tudtam, mire számítsak, mert az egyetlen másik fesztiválélményem, amit a szervezés magjában szereztem, az a Modem volt, és az 10 000 ember, hét napban, teljesen hektikus. Szóval az, hogy egy ilyen élményt kisebb léptékben, de profi megközelítésben élhetünk át, fenomenális mindenki számára. Képesek voltunk egy olyan nyugodt élményt és energiát teremteni, amit mindenki érzett, a stábtól kezdve a zenekarokon át a közönségig. És még hónapokkal később is hallottunk róla. Ez valami igazán különleges dolog volt, és remélem, hogy idén ugyanezt, ha nem még jobbat tudunk elérni.
Tehát amikor az előző évben befejeződött a fesztivál, elkezdtétek szervezni az idei évet?
Igen. Tavaly októberre nagyjából összeállt a teljes lineup.
Vettél már részt hasonló rendezvényen, amikor fesztivállátogató voltál, nem pedig szervező?
Voltam már hasonló műfajú fesztiválokon, de azok mind fedett fesztiválok voltak, például a Desertfest, Up In Smoke Festival. A Stoned From The Underground volt az egyik szabadtéri fesztivál, amin részt vettem, és ezek mind csodálatosak. Mindig azt mondom, hogy a környezet a fő headliner, aztán jönnek a zenekarok. Szóval ez inkább egy koncepciófesztivál, mint egy lineup fesztivál.
Hogyan jött az ötlet, hogy fesztivált csináltok?
Azt hiszem, hogy az egészet a covid és egy csomó szabadidő, valamint a különböző zenei műfajok felfedezése hozta létre. Nagyon sokáig szerettem a Metallicát, a Slayert és az ilyen klasszikus metal bandákat, és ez egy kicsit repetitív lett számomra, ezért valami mást akartam felfedezni. A különböző zenekarok és különböző alműfajok ezen egész spektruma, még mindig hasonló nullpontot jelent, legalábbis számomra, ha lehet így fogalmazni. Valahogy mindannyian kapcsolódnak egymáshoz. De ha meghallgatsz egy dalt ettől a bandától és egy dalt attól a bandától, teljesen ellentétesnek tűnik. Viszont ha szépen összerakod őket, különösen a sajtóhelyszínnel és a pszichedelikus vizuális elemekkel és egyéb dolgokkal, amiket itt csinálunk, akkor össze tudod őket kapcsolni, és sokkal jobb élményt tudsz felépíteni, mintha csak tizenkét nagyon hasonló hangzású zenekart raknál össze.
A fesztivál egyik fő célja, hogy az emberek kapcsolódni tudjanak a természettel. Van valami különleges tevékenységetek, ami még zöldebbé teszi ezt a fesztivált?
Abszolút. Saját komposzt WC-nk van. Mi magunk építettük őket, és ezek nem használnak vegyszereket. Van néhány vegyszeres WC-nk, mert nem tudjuk egyszerre megépíteni az összeset. Lépésről lépésre kell haladnunk, de a jövőben mindenképpen ez a tervünk, hogy az összes komposzt vécéfesztivált megvalósítsuk. Saját zuhanyzókat építünk, és van egy megállapodásunk, egy nagyon fiatal horvát céggel, amely szponzorált minket vízzel a zenekarok számára, amik nem műanyag palackba vannak töltve, hanem kartondobozba, ami 80%-ban újrahasznosítható, a kupakjuk pedig cukornádból készül, és sokkal jobb a környezetnek. Szóval igyekszünk mindent ebbe az irányba terelni, beleértve az evőeszközöket is, amelyeket a zenekaroknak adunk. Ez mindenképpen olyasmi, amire a jövőben törekszünk, hogy minden fából vagy kartonból készüljön. És egy másik dolog, ami nem közvetlenül ökológiai, de szerintem többet hoz nekünk a természet szempontjából, ez az offline dolog. Itt nincs internet, és azt hiszem, ez valami igazán különleges dolog. Kicsit aggódtam emiatt a nulladik évnél. Nem tudtam, hogy az emberek hogyan fognak reagálni. Mindannyian nagyon függünk az internettől és a mobiltelefonjainktól, de úgy voltam vele, hogy „Oké, lássuk, mi történik.” Minden ember azt mondta, hogy ,,ez fenomenális, senki sem tud kapcsolatba lépni velem. Nincsenek e-mailek, amiket meg kellene néznem. Ha itt vagyok, akkor itt vagyok. A fesztiválon vagyok, ami szerintem valami nagyon szép dolog.”
Néha találok mémeket olyan felirattal, hogy: ,,Nincs internet, beszélgessetek egymással, mint a 80-as években”. Érzel valami negatívumot abban, hogy nincs internetkapcsolat, és nincs lehetőség telefonálni?
Egy kicsit, de ezt a rádióinkkal kezeljük. Saját antennáink vannak, saját hálózatunk van a rádióval, így a szervezetből kapcsolatba tudunk lépni egymással. Van egy irodánk az emeleten, ott van internetünk, ami lehetővé teszi a fesztivál szervezését és lebonyolítását. Ha az egész terület internet nélkül lenne, az óriási kihívás lenne. De a látogatóink számára, úgy gondolom, ez nagyon jó. Ha szükséged van valakire, akkor valóban meg kell találnod. Tényleg ki kell menned, és keresned kell valakit, és egy csomó más emberbe fogsz belefutni, ahelyett, hogy csak egy hívás vagy egy sms lenne, hogy „oké, találkozzunk ott”. Ez sokkal érdekesebb.
Néha érzem az internet fontosságát, de néha inkább a nyomást érzem. Ez a tökéletes terület arra, hogy ez megtörténjen. Hány tagja van a stábnak?
Körülbelül 20 fő a Bearstone alapcsapata.
Vannak önkéntesek?
Tizenöt vagy tizenhat önkéntesünk van. Amit igazán szeretnék az önkéntesektől, az az, hogy lássam, ki az, aki igazán szenvedélyesen szereti ezt a fesztivált, ki az, akinek tetszik a fesztivál. És szeretném, ha jövőre már nem csak önkéntesként, hanem munkatársként térnének vissza. Növelnünk kell a csapatunkat, mielőtt tervezzük a bővítést.
Miért lett Bear Stone a fesztivál neve?
A helyszín miatt akartam egy állatot, a medve pedig egy csodálatos állat. Erős és hatalmas. Itt van valahol, amikor tél után jövünk, láthatunk medve nyomokat a földön, de amint elkezdünk dolgozni, nem közeledik felénk vadállat. De a semmi közepén vagyunk, és vannak élőlények ezekben az erdőkben. Bármilyen erős állat is a medve, szép is, akárcsak a műfajok. A kő pedig az a szikla ott, a főszínpad fölött. Van szikla, van kő, van medve. Bear Stone.
Említetted, hogy a következő években is szeretnéd megtartani az önkénteseket? Van más ötleted, amit szeretnél megvalósítani, vagy megváltoztatni a jövőre nézve?
Abszolút. Azt tervezzük, hogy minden évben egy kicsit jobban feldobjuk, hogy a látogatóinknak esélyt adjunk arra, hogy valami teljesen újat lássanak itt. Jövőre egy második színpadot is szeretnék. Nem vagyok benne biztos, hogy egy bizonyos műfajhoz vagy egy bizonyos típusú zenekarhoz kellene kötnünk. Pont itt, ahol most állunk, úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szép út lenne, egy kis nappali színpadnak, ahonnan kilátás nyílik az egész szigetre. A távoli jövőre nézve, amint elérünk egy bizonyos létszámot, 5000 látogatót vagy valami ilyesmit, ez az a felső határ, amire korlátoznám a fesztivált. Aztán különböző irányokba közelíthetjük meg a dolgot. A grafikusok sok zenekarnak készíthetnének fenomenális műalkotásokat. Szeretnék lehetőséget adni nekik, hogy itt bemutathassák a munkájukat. És amit igazán szeretnék, hogy a Bear Stone Fesztiválon rendes zenei üzleteket kössünk. Ha egy fiatal zenekar megkeresne egy grafikust, és egy sör mellett közösen kötnének üzletet a következő albumukról, az igazán boldoggá tenne.
