Hirdetés

A koncertek jövőjére veszélyes, hogy nem együttműködőek a résztvevők

Teljesen érthető, hogy mindenki azt várja, hogyan térhet vissza az élet a normális kerékvágásba, így természetesen erről is szó esett a digitális CES-en, a téma szakértőivel. Az már az első percben kiderült, hogy az oltás nagyon jó, de csak egy része a nagy tervnek, amivel újra biztonságos lehet tömegbe menni.

Hirdetés

A minisorozatunk első részében a zeneipar és a zenészek kihívásairól esett szó, majd megnéztük, miért érte felkészültebben a világjárvány a sportot. Kiderült, hogy azért történtek jó dolgok is 2020-ban, most pedig azt nézzük meg, jelenleg mit gondolnak az újranyitásról a szakemberek.

A zenei események a legveszélyesebbek, a közönség pedig a legkevésbé együttműködő

Jim Digby hívta életre a rendezvények biztonságáért felelős szövetséget (Event Safety Alliance), szerinte nagyon sok dolog van, amit végig kell gondolni, mielőtt újra nagyobb eseményeket lehet tartani. A legfontosabb a bizalom, és ez a rendezvények esetében három irányú, ott van a látogatók bizalma, a helyszínen dolgozók bizalma, és a fellépők bizalma. Jelenleg három alappillére van az ajánlásoknak, a gyakori kézmosás, a távolságtartás és a maszkviselés.

Éneklés, közeli kontaktusok, és minden olyan tevékenység, ami a kockázatot növeli, az élő koncertek sajátosságai

– sorolta Digby, aki szerint pont emiatt idő lesz, amíg a helyszínek újra a régi szabályozások és kapacitásszám szerint tudnak majd működni, addig pedig a lehető leghatékonyabb megvalósíthatósági terveken kell gondolkozni, ezek tesztelése már el is kezdődött a világban, kezdve az autós koncertektől, a távolságtartással tartott fesztiválokon át a tesztkoncetekig.

Ami szerinte az egyik legnehezebb feladat, hogy a résztvevők az eltérő rizikóvállalás miatt nagyon nehezen hajlandóak az együttműködésre.

Mindent megold a vakcina?

Valószínűleg ez az a kérdés, ami a legtöbb embert foglalkoztatja, és amiben mindenki bízik. A fertőző betegségekhez sokkal tudatosabban kezdtek hozzáállni az emberek. Néhány éve, ha valaki betegen ment be dolgozni, és mindenkit megfertőzött, az az élet velejárójának számított, mára ez megváltozott. Valószínűleg nem is a covid-kérdés az igazi kérdés, hanem hogy hosszú távon változik meg éppen az egészséghez való hozzáállása az embereknek. Az hogy különböző szabályok lesznek érvényben az országokban, abban nincs újdonság, most is vannak olyan országok, amik a belépést oltások meglétéhez kötik, és az iskolák is megkövetelik, hogy a gyerekek be legyenek oltva. A beszélgetés résztvevői szerint a vakcina már önmagában is okot ad az optimizmusra, de 2021 fogja eldönteni, hogy a társadalomban milyen oltottságot sikerül elérni. Hogy elérjük a nyájimmunitást, ahhoz idő kell, a pesszimistább becslések szerint 2021 még rá fog menni erre.

2021 első fele nem igazán lesz más, mint 2020 második fele

– mondta Jim Mault, aki szerint ébernek kell maradni, maszkot kell viselni, távolságot kell tartani és továbbra is fontos a rendszeres kézmosás. És talán lehet, hogy már korábban is menedzselhető lesz valamennyi enyhítés.

Hogy túljussunk ezen, ahhoz szükségünk van az oktatásra, és az oltások körüli hisztérikus vagy racionális félelmek megfelelő kezelésére

– tette hozzá.

Mault szerint a másik probléma az, hogy bár a nyugati társadalmak hihetetlenül szerencsésnek mondhatják magukat, mert már el is kezdődtek az oltások, viszont India, Dél-Kelet Ázsia vagy akár Kína milliárdos lakosságának beoltása egészen biztosan nem tud 2021-ben megvalósulni, így a globális nyájimmunitás még lassabban alakulhat ki.

Szűrjük ki azokat, akik mehetnek, és vizsgáljuk azokat, akik nem

A beszélgetés résztvevői között volt az orvos végzettségű Jim Mault, aki egyébként a  BioIntelliSense elnöke, ők azok, akik egy hatékony, biztonságos és megbízható, gomb méretű érzékelőt fejlesztettek ki, ami akár 90 napon keresztül figyeli a viselője életjeleit. A fejlesztés egyébként már a COVID előtt elkészült, és azt a célt szolgálta, hogy a kórházból távozók életjeleit még egy ideig figyelje, hogy kiszűrjék a tüdőgyulladás lehetőségét, vagy műtétek után a fertőzés lehetőségét. Folyamatosan nézi a testhőmérsékletet,  a légzésszámot, és nyugalmi helyzetben a szívverést. Az eszközt orvosi segédeszköznek minősítette az FDA, az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet, júliusban pedig stratégiai partnerségre léptek a Philipssel. A cél az, hogy a folyamatos egészségügyi megfigyelésnek hála, egy koronavírusos beteg állapotát úgy is nyomon követheti az orvos, hogy nem kell a helyszínen lenni, az eszköz pedig jelezhet, mikor az értékek annyira kritikusak, hogy az illetőnek kórházban a helye. Ezzel el lehet kerülni, hogy akkor kerüljön be valaki az ellátórendszerbe, mikor már túl nagy a baj. Minden nap kikérdezi a viselőjét, és az adatok elemzésével azt is előre tudja jelezni, ha valaki feltételezhetően elkapta a betegséget, de még nincsenek érezhető tünetei.

Mault arról beszélt, hogy az ideális forgatókönyv az lenne, hogy az egyéneket amennyire csak lehet már az előtt elkezdjék ellenőrizni, mielőtt a helyszínre érnek.

A COVID-fertőzéssel kapcsolatban az a szerencsétlen valóság, hogy a vírus nagyon fertőző, vagyis akiknek egyik másodpercben még negatív a tesztje, semmi sem garantálja, hogy másnap vagy harmadnap, mikor az eseményre mennek, nem fertőzöttek.

Hamarosan indul néhány konferencia és esemény, ahol a gomb viselésével próbálják majd kiszűrni azokat, akiknek ugyan előzetesen negatív lett a tesztje, de napokkal később mégis úgy ítélik meg, hogy a helyszínen érdemes lesz újból megvizsgálni az illetőt, mert a mért adatok szerint meg van az esély, hogy a szervezete éppen a kórokozóval harcol, és másokat is megfertőzhet. Vagyis az egyik mód lehet az, hogy a vírusteszt után az eseményig egy ilyen eszközt kellene viselni, ami folyamatosan monitorozza, és az adatok után eldönti, hogy továbbra is biztonságos-e az illető részvétele vagy éppen utazása.


Caryn Seidman-Becker a Clean elnöke, az ő eszközeik pedig már több mint 50 reptéren is helyszínen biztosítanak teljesen érintésmentes kiszolgálást, a jegykezeléstől a hőmérsékletellenőrzésen át a vásárlásig. Úgy kell ezt elképzelni, hogy az illető feltölti a jegyét az alkalmazásba, amit aztán a telefonján, érintésmentesen érvényesít a helyszínen, érintésmentesen, regisztrálja az alkalmazás azt is, ha átesett az egészségügyi ellenőrzésen, és mikor a büfébe megy sörért, azt is ezen keresztül fizeti, miközben nem kell átadnia a személyi igazolványát sem, hogy ellenőrizzék a korát. Náluk már működik az egészségügyi igazolvány, ami most még leginkább a munkáltatóknak lehet hasznos. Szerinte alapvető elvárás, hogy legyen egy olyan rendszer, ami tartalmazza az egyén teszteredményeit, oltottságát, olyan egészségügyi adatait mint mondjuk a hőmérséklet, a légzésszám, hogy gyorsabban és egyszerűbben jusson be az a rendezvényre, akinél az adatelemzések szerint nincs veszély, és a közegészségügybe vetett bizalom növekedjen- mondja a cég vezetője.

Mennyire biztonságos és tolakodó ez a megközelítés?

Elsőre valószínűleg mindenkinek az van a fejében, hogy maga az elképzelés, miszerint ahelyett, hogy senki nem mehet sehova, mondjuk azt, hogy aki beoltatta magát vagy aki hajlandó teszt után egy kütyüt viselni, ami eldönti, hogy veszélyes-e a társadalomra, az mehessen ahova szeretne, aki meg nem él ezzel a lehetőséggel, az számoljon azzal, hogy nagyobb tortúra lesz bejutni egy rendezvényre, akár működőképes is lehet. De közben mégis arról van szó, lesznek cégek, akik eldöntik ki jelent veszélyt és ki nem, és akik hozzájutnak az egészségügyi adatainkhoz.

Jim Mault arról beszélt, hogy ennek megvannak a törvényi szabályai. Ők a legmagasabb besorolással, orvosi adatokként kezelik a hozzájuk beérkező adatokat, hiszen a megszerzett adatok azok, és ennek megfelelően titkosítottak, valamint a legszigorúbb hatósági szabályok vonatkoznak rájuk, és ezzel nincs is különösebb gondjuk. A rendszerük úgy működik, hogy az adataihoz még a cég sem, csak a felhasználó fér hozzá, és ő dönti el, hogy például ezt melyik orvossal osztja meg. Az algoritmusok megállapítják, hogy valaki biztonságosan mehet-e egy eseményre vagy az életjelei alapján érdemes tesztre küldeni, és a partner cége, vagyis a helyszínek, légitársaságok már csak egy igen vagy egy nem jelzést kapnak, az adatokat nem. Ha az az eredmény, hogy nem mehet valaki, akkor pedig egyrészt tudni fogja a felhasználó, hogy ennek oka az, hogy a légzésszáma vagy a hőmérséklete nem megfelelő, és azonnal konzultálni tud egy szakemberrel. De ami a legfontosabb, hogy az adatai végig nála maradnak, és ő tartja kézben, hogy kivel osztja meg a részletes mérési eredményeket.

Így kell elképzelni a BioButtont. Fotó: BioIntelliSense

Sőt, Mault szerint fontos lenne, hogy ezekről tényleg beszéljünk, hiszen mióta viselhető eszközök vannak forgalomban, nagyon sok személyes, sokszor érzékeny egészségügyi adathoz jutnak hozzá cégek, akik ezeket nem egészségügyi adatként kezelik. Sőt, gyakran maguk a felhasználók posztolják ki a Facebookra, hogy mondjuk mennyi volt az átlagos pulzusuk, miközben lefutottak néhány kilométert. Arról nem is beszélve, hogy a telemedicina térhódításával egyre több olyan alkalom lesz, hogy az orvos és a beteg virtuálisan találkozik, emiatt egyértelműnek, és nagyon jól szabályozottnak kell lennie az adatvédelemnek és az adatbiztonságnak, pedig megfelelő szabályozással életeket menthet, ha gyorsan hozzá lehet jutni mondjuk az olyan információkhoz, hogy valaki, akkor rosszul lesz, milyen gyógyszereket szed, és mire allergiás.

KOMMENT

35,663KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
735FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk