Bár még nem értük el a negyedik hullám tetőzését Magyarországon, a 2022-es év látszólag az élőzenéről szól majd. Egymás után jelentik be a világsztárok koncertjeit, a fesztiválok többsége is nagy erőkkel és húzónevekkel készül. A felületes szemlélőnek minden úgy tűnhet, mintha a szektornak sikerült volna talpra állni, és minden rendben lenne. A valóság ezzel szemben az, hogy bár mindenki optimista és bizakodó, elég sok olyan probléma van, amit meg kellene oldani a következő szezonig.
Az áfacsökkentés elkerülhetetlen
Már a világjárvány előtt is téma volt a koncert- és fesztiváljegyek áfájának öt százalékra csökkentése, mostanra viszont a szakma az egyik legégetőbb feladatnak tartja. Tavaly hatástanulmány is született arról, hogy mit jelent ez az államkasszának, a nemzetgazdaságnak, hogyan növeli a foglalkoztatottságot, javíthatja a stadionok és arénák kihasználását, és összességében az egész ország versenyképességét. A 2019-es adatok alapján a tanulmány készítői úgy számoltak, hogy összesen több mint 7 millió jegy kelt el különböző koncertekre és fesztiválokra, amely körülbelül nettó 45 milliárd forint jegyárbevételt (bruttó értéken ~54 milliárd Ft) jelentett a szektor szereplői számára. A koncertek és fesztiválok a jegybevételen felül vendéglátási forgalmat is generálnak, melynek nettó értéke a számításaik szerint nagyjából 29 milliárd Ft. A szektor szereplői 2019-ben a
jegyeladás után több mint 9 milliárd forintot fizettek be áfaként a költségvetésbe. A nagyobb egyedi szervezésű koncertek és a népszerűbb fesztiválok esetében jelentős a külföldi vendégek aránya, akik az adatok alapján körülbelül nettó 18 milliárd forintnyi költéssel járultak hozzá a magyar gazdasághoz.
Mikor arról kérdeztünk szervezőket, hogy milyen segítség jönne jól a kormánytól, akkor egybehangzóan jött elő minden piaci szereplőnél az áfacsökkentés legalább átmeneti megoldásként.
Egyébként többen említették még, hogy nagyban segítené a tervezhetőséget, ha átláthatóbb, egyszerűbb és célzottabb lenne a pályázati rendszer. Nagy kérdés az is, hogy a következő szezonban az állam mennyire nő fel a feladathoz, amit a kultúra támogatása jelent, és mennyire lesz változás mind a budapesti, mind országos kultúrpolitikai és finanszírozási szinten. Forrásaink szerint fontos lenne egy nyitott és átlátható támogatási rendszert kitalálni, ami elérhető kicsi szereplőknek is. Vannak nem nyílt pályázati felhívások, sok az egyedi miniszteri, minisztériumi támogatás kulturális rendezvényekre, ezt sokkal nyitottabb, átláthatóbb, több szereplő számára elérhetőbbé kellene tenni még akkor is, ha a pályázati keretösszegeken nem emelnek.
Nagy segítséget jelentene a szektor szereplői számára a KATA-s plusz adómentes keret 3 millióról 6 millióra való megemelése. Technikai segítségben pedig a jogszabályban előírt személyazonosításához szükséges infrastruktúra kialakításában és működtetésében lenne szükség segítségre. Illetve felmerült az is, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően jó lenne, ha negatív teszteredménnyel is lehetne eseményeket látogatni, főleg úgy, hogy ehhez a technikai infrastruktúra adott, hiszen a teszteredmények bekerülnek az egészségügyi rendszerbe, mobiltelefonnal pedig ugyanúgy megmutathatóak, mint az oltási igazolás.
Nagyon várják az emberek a koncerteket, de mégis kevesebb a látogató
A szervezők tapasztalatai a 2021-es szezonról nagyon vegyesek. Érdemes látni, hogy a szezon közel sem volt teljes, a legnagyobb fesztiválok elmaradtak itthon is. A STRAND fesztivál helyett kisebb, de hosszabb, tíznapos eseményt tartottak Balatonvilágoson, ahol voltak nagyon erős, teltházas, de jóval gyengébb napok is, ami persze a Balaton szezonalitásával is összefügghet. A Campus Fesztivál eleve kisebb területen, csak magyar fellépőkkel vágott neki a 2021-es nyárnak, ami az eredeti várakozásaikat felülmúlta, de értelemszerűen elmaradt a 2019-es látogatószámtól. A Bánkitó fesztivál 2021-ben szintén egy kisebb fesztivált tartott, de eleve a jegyeladási stratégia is megváltozott, ennek ellenére is a jegyek 70 százaléka már akkor elment, mikor még a programról sem tudtak mit mondani, náluk jól látszódott, hogy a közönségük nagyon ki volt már éhezve 2021-ben a fesztiválozásra. A Budapest Park megkeresésésünkre azt mondta, hogy volt jó pár telt házas bulijuk, de összességében ők is visszaesést tapasztalnak 2019-hez képest. A Fonóba kevesebb látogató érkezett, és kiszámíthatatlanabb, hogy melyik koncert lesz telt házas, és melyik nem. A táncházak viszont a védettségi igazolvány ellenére is annyira népszerűek, mint a járvány előtt, a különbség annyi, hogy rövidebb ideig maradnak a vendégek.
Hogy mi lesz a következő nyáron, az egyelőre nyitott kérdés, a Live Nation magyarországi irodája sűrű 2022-es év elé néz, az ő tapasztalataik szerint a rajongók már várják a koncerteket, és szeretnék bebiztosítani a helyüket minél hamarabb.
A Budapest Parknál mindig is sokkal jellemzőbb volt az elővételes jegyvásárlás, ez idén sem változott. De ha a tendenciákat nézzük, akkor az elmondható, hogy sokkal több lett az “utolsó pillanatos” jegyvásárlás, vagyis a közönség inkább az eseményhez közelebb veszi meg a jegyét. Általánosságban azt láttuk, hogy a koncert előtti egy-két napban mindig sokkal magasabb számú jegyeladásaink voltak.
– meséli tapasztalatait a Budapest Park.
Oláh Kata a Bánkitó Fesztivál ügyvezetője elmondta, hogy ez egy izgalmas időszak, mert, 2020 őszén még nem lehetett elkezdeni jegyeket árulni, mert 2021 májusáig rendezvényeket érintő korlátozások voltak érvényben, azaz 2021 áprilisában lehetett elkezdeni jegyeket árulni a nyári fesztiválokra, aki kicsit bátrabb volt, az valamivel hamarabb. Idén viszont vissza tud térni az a gyakorlat, hogy ősszel el lehet kezdeni jegyeket értékesíteni, plusz idén van klubszezon is, de az látszik, hogy nagyon nehéz jegyeket eladni elővételben, és a klubokban is a korábbi nézőszámok töredékét tudják elérni. Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója, aki szintén rálát a klubéletre is, szintén azt mondja, hogy az emberek inkább az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást. Ugyanezt látja Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója, a WOMEX magyarországi kiállításának szervezője, a Budapest Ritmo világzenei fesztivál egyik kitalálója és szervezője valamint a Music Hungary Szövetség elnöke is. Általános tapasztalata szerint néhány nagy, már a pandémia előtt meghirdetett budapesti koncertet leszámítva az elővételes jegyek sokkal később és sokkal kisebb számban fogynak. Ez persze eltérő a főváros, a vidéki nagyobb és kisebb városok között is.
A lemondások és a védettségi igazolványok miatt is óvatosabbak az emberek
Hogy mi az oka a jegyértékesítés későbbre csúszásának, azt senki sem tudja biztosan, csak találgatni lehet, és nem is feltétlen csak a vírushelyzet okozza az egészet. Lobenwein Norbert, aki olyan fesztiválok főszervezője, mint a VOLT vagy a Strand, vagy a Balaton Sound, azt mondja, hogy ez összefügghet a sok lemondással, ami az elmúlt két évet jellemezte. Jegyvisszaváltásban egyébként szerinte nagyon jól vizsgáztak a magyar koncertszervezők, pedig összességében ez egy bonyolult feladat, aminek rengeteg jogi és pénzügyi vonzata van, és sok munkával jár.
Az is lehet, hogy az emberek általánosságban kicsit elszoktak attól, hogy kultúrára költenek, hiszen hosszú hónapokon keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy péntek este a haverokkal kulturális esemény nélkül is jól érezheti magát a társaság. A Bánkitó ügyvezetője szerint az a kérdés, hogy ez csak egy átmeneti állapot, amit az ősz hoz, és magától visszaáll minden, vagy társadalmi átrendeződés kezdődött. Tapasztalata szerint azok a koncertek, amelyek nagyon fiatalokat szólítanak meg, vagy amelyek nagyon különlegesek, egyszeriek és valamiért extrák, könnyebben boldogulnak.
Weyer Balázs másik nagy problémára is felhívta a figyelmet, ami főleg a fővároson kívül figyelhető meg nagyon erősen, vagyis hogy a védettségi igazolvány hatványozottan csökkenti a látogatószámot.
Ha például egy tíz fős társaságból egy valaki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, nem egy, hanem tíz nézőt veszít a rendezvény, ugyanis a társaság jellemzően inkább olyan alternatívát keres, ahova együtt mehetnek
– minél kevésbé ismert előadókról, rendezvényekről beszélünk, ez annál inkább igaz, mondja Weyer.
A fogyasztás nem változott
Nemzetközi példákban panaszkodtak arra más országok szervezői, hogy a rendezvényeken visszaesett a fogyasztás. Hogy ez valamiféle félelem eredménye-e a látogatók részéről, mint lehetséges fertőződési pont, vagy kevesebbet költenének, esetleg más oka van, azt ők is csak találgatni tudták. Itthon viszont ez nem volt jellemző, a magyar közönség nem fogyasztott összességében kevesebbet, sőt volt, ahol azt tapasztalták, hogy a kiszabadulás öröme az egy vendégre eső kosárértéket megdobta, vagyis még többet is fogyasztottak, mint korábban jellemző volt.
Bár fél évvel ezelőtt még én se tudtam elképzelni, hogy egy fesztiválon pont ugyanúgy viselkedik majd a közönség, ahogyan azelőtt, az idei tapasztalatunk mégis ez. Sokan maradnak távol a tömegrendezvényektől, de aki eljön, az láthatóan ugyanazt és ugyanúgy szeretné megélni, ahogyan korábban
– foglalta össze Lobenwein Norbert a 2021-es tapasztalatokat.
Beindulnak a nemzetközi turnék
Az már a bejelentésekből jól látszik, hogy a legtöbb külföldi zenekar is szeretne elindulni, és szeretne turnézni. Az is jól látszik, hogy kissé össze is csúszott az egész, hiszen egyszerre szeretnék pótolni a zenekarok az elmaradt turnékat, és elindulnának azok is, akik 2020-ban vagy 2021-ben szünetet tartottak volna, de mostanra új lemezük van. Úgy tudni, sok helyen már azért kell könyörögni, hogy inkább 2023-ban induljanak neki a nagyobb nevek. Globálisan az nagy reményeket kelt, hogy 2021 nyarán elindultak az első turnék az Egyesült Államokban, és azóta is zajlanak, viszont azt látni kell, hogy jelenleg egy turné tervezése nagyon összetett, főleg ha nem európai produkcióról van, és ha nem klubbulikról, minimális stábbal. Ráadásul még mindig nagyon bizonytalan minden, háttérbeszélgetéseink többségére még azelőtt kerül sor, hogy megjelent volna az omikron variáns, ami újabb felfordulást, korlátozásokat és lezárásokat okoz jelenleg világszerte, hogy ez hogyan hat a koncertekre, az cikkünk írásának pillanatában még szintén nagy kérdés.
Európában nincs egységes szabályozás, minden országban más rendelkezések vannak érvényben a koncertekre, és a beutazásokra vonatkozóan, más ütemben szigorítanak és enyhítenek, nagyobb országokban pedig mindez tartományonként is eltérő, ráadásul ezek folyamatosan változnak.
– kezdi Márkus Éva, a Live Nation marketing és PR-vezetője sorolni, hogy a Live Nation gigaprodukciói miért vannak még mindig nehezebb helyzetben. Így már nem is olyan nehéz belátni, miért nem tudott megvalósulni például az Alanis Morissette-turné idén ősszel. A koncertek szinte minden helyszínen megtarthatóak lettek volna, azonban maga a turné amerikai stábbal nem tudott elindulni Európába, hiszen menet közben változtak a szabályok, lett volna olyan, hogy két helyszín között hiába az oltás vagy a negatív teszt, karanténba kellett volna mennie a produkciónak. Jelenleg a nagy turnék emiatt nem tudnak még elindulni. Egységes szabályozások nélkül nehéz a tervezhetőség, és biztosra most sem lehet mondani semmit, de mindenki reménykedik, hogy a 2022-es év már közel száz százalékos lesz. Az persze másik kérdés, ami több beszélgetőpartnerünknél is felmerült, hogy a koncertlátogatók pénztárcája hogyan győzi majd ezt a gigantikus versenyt.
A szakemberhiány nagyon nagy veszélyt jelent a jövő évre nézve
A sok bejelentett koncert jelenleg édes tehernek tűnhet, de még békeidőben is nagy kihívás elé állítaná a szervezőket, azonban a 2020-as év szinte teljes leállása ahhoz vezetett, hogy nagyon sok szakember hagyta el a pályát. Információink szerint a technikát szolgáltató vállalkozások már idén nyáron 30 százalékos áremeléssel dolgoztak 2019-hez képest, és ez a szám valószínűleg emelkedni fog. Ennek oka abban keresendő, hogy a pandémia miatt el kellett küldeniük munkatársakat, most pedig magasabb áron tudnak csak új munkaerőt bevonzani. Gyakorlatilag az összes szektort érintette a munkaerőhiány már a járvány előtt is, és már akkor nehéz volt vendéglátós és fizikai munkákra embereket találni.
A lezárások idején sokan kerestek átmeneti munkát, és sokan nem is térnek vissza, hiszen az újabb hullám itt lebeg a fejünk felett, sok a bizonytalanság, és hosszú idő, mire talpra áll a szektor, emberileg teljesen érthető, hogy ha valaki biztos megélhetést talált, nem hagyja ott a bizonytalanért
– mondja Weyer Balázs, aki úgy látja, hogy ez egy olyan probléma, ami hosszútávon visszavetheti a zenei szektort egy bőven 2019 előtti szintre.
Mi lesz jövőre?
Egyelőre mindenki bizakodó, bár már megvan 2022 első nagy lemondása is, a jubileumi 30. Rockmaratont, ami 2022 nyarán lett volna esedékes, 2021 november elején mondták le a szervezők a bizonytalanságok miatt. Lehetséges, hogy 2022 még nem lesz 100 százalékos, pont a sok bizonytalanság miatt sem mer még senki hátradőlni, a magyar fesztiválok és helyszínek többsége nagy erőbedobással készül.
Csak azzal a gondolkodással tudjuk, tervezni a 2022-es évet, ha elhisszük, hogy lehetnek koncertek, fesztiválok
– mondja Lobenwein.
Ehhez persze a szerencsén kívül szükség van még arra is, hogy a szabályozás egyértelműbb legyen, például kiderüljön, hogy fél év után lejárnak-e a védettségi igazolványok, és ha igen, akkor hogyan lehet ezt pótolni, hosszabbítani és ellenőrizni.
A Sztregova utcai épület mellett rendezünk vidéken klubokat és elindult idén a PajtaKult programunk is szintén sok vidéki helyszínnel, különleges hagyományos épületekben, pajtákban, csűrökben, bízunk benne, hogy ez a méret tartható, ekkora koncertek rendezhetők a biztonsági előírások betartásával
– írta megkeresésünkre a Fonó.
Amiben még bízhatnak a szervezők és fesztiválok, és eddig is bízhattak, az a közönségük, visszatérő elem volt a beszélgetéseink során a köszönetnyilvánítás azoknak, akik kitartottak a helyek és a szervezők mellett, mindenki annyit kér tőlük, hogy vegyenek koncertjegyet maguknak és szeretteiknek, aztán érezzék jól magukat.
A koncertre járókat arra bíztatjuk, hogy lehetőségeikhez képest támogassák az előadókat, a zenészeket jegyvásárlással és legyenek megértőek, amikor be kell tartanunk bizonyos szabályokat vagy alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez
– fogalmazta meg a campusos Süli András, hogy mivel segíthetnek a koncertre járók, hogy minél hamarabb talpra álljon a szakma.
Oláh Kata is arról mesélt, hogy őket és más eseményeket is nagyon támogatott a közönség és elindult az egész a közösségi finanszírozás irányába. Ez alapvetően jó dolog, de a közönség önmagában nem fogja tudni ezt megoldani, és maga a probléma sem oldódik meg ettől.
Magyarország is sokat veszít, ha megint elmarad a fesztiválszezon
A nemzetközi helyzet sem jobb
Az International Ticketing Report egy éves helyzetjelentés a globális jegyértékesítés állapotáról, az idei évben az újranyitási kérdésekkel is foglalkozott. A tanulmányból jól látszik, hogy hasonló problémákkal küzdenek máshol is, mint a hazai szervezők. A globális trend ugyanaz, sokan hagyják az utolsó pillanatra a jegyvásárlást, és nagyon telített a koncertnaptár, miközben a nagy nevekre viszont gyorsan elfogynak a jegyek.
Ami még kiderült, hogy nagyon megnövekedett azok száma, akik online vesznek jegyet, és nem szeretnének elmenni valahova fizikai jegyért. Nagyon vonzó lett az emberek számára, hogy fizikai kapcsolat nélkül tudnak jegyet venni, átruházni másra, visszaváltani vagy a helyszínre online jeggyel bejutni. És ebben a tendenciában még rengeteg lehetőség van, például a jegyek és az oltási igazolványok összekapcsolására alkalmas digitális platform, ami egyszerűsíthetné és gyorsíthatná a bejutást a koncertekrte. A tanulmány szerint teljesen sosem fogja kiváltani a digitális jegy a fizikait, mert sokan a koncertvárás részeként tekintenek arra, hogy a hűtőn vagy a szoba halán ki van tűzve a megvásárolt jegy, de egészen biztos, hogy a digitális jegy egyre több ember számára válik vonzóvá.
