Hirdetés

Felesleges rettegni a virtuális koncertektől, jó lesz az mindenkinek

Szakértők szerint a jövő egyértelműen a virtuális koncerteké, kommentelőink szerint azonban a szakértők tévednek, mindenki élő koncertekre vágyik, és senki sem szeretne streameket nézni, hanem együtt akar izzadni a többiekkel. Akkor most valóban a virtuális koncertek lesznek a zeneipar megmentői, vagy kettéválik a világ, és soha nem találkozik a kereslet és a kínálat? 

Hirdetés

Drágább lesz koncertekre menni a járvány után

A koncertfelvétel, online koncert és virtuális koncert három teljesen különböző dolog

A kavarodást az okozhatja, hogy a fogalmak sok olvasónk fejében összekeverednek, emiatt teljesen mást utasítanak el, mint amit valószínűsíthetően valójában utálnak.

Az azonban biztos, hogy egyik kategória sem az élő koncerten való részvétel alternatívája. 

Van, amikor az online világ kiváltja a valódit, de azt általában a valódi világ igényei hozzák. Online sokkal kényelmesebb elintézni egy ügyet, mert nem kell ücsörögni valamelyik hivatalban vagy szolgáltatónál. Ahogyan senki sem feltételezi, hogy az online játékok abból az igényből fakadtak, hogy az ember a valódi világban is zombikat szeretne gránátvetővel gyilkolni, úgy az sem teljesen igaz, hogy a virtuális koncertek gondolata abból fakadt, hogy kiváltsa az élő bulikat. Azért fogalmazunk úgy, hogy “nem teljesen” mert az, hogy a világjárvány miatt legelőször a koncerttermeket zárták be, és valószínűleg azt nyitják ki utoljára, egyfajta katalizátorként szolgált arra, hogy a koncertek az online térbe költözzenek. 

Az online koncertközvetítések viszont nagyon-nagyon távol állnak attól, amit virtuális koncerteknek hívunk. 

De lássuk a fogalmakat. 

  • A koncertfelvétel az, amikor egy előadó rögzíti a felvételét, remélhetőleg profi technikával. Ezt aztán valamilyen úton-módon a közönség elé terjeszti. A lehető legsterilebb verzió, jobb esetben legalább közönség előtt veszik fel, így legalább látni lehet, hogy ők jól érezték magukat. Vagy a legjobb esetben ott volt valaki a felvételen, és előjönnek az emlékei. 
  • Az online közvetítés ennél annyival ad többet, hogy élőben lehet nézni, illetve egyelőre 5G hiányában korlátokkal. Az előadó élőben játszik, jobb esetben több kameraállásból élőben vágják a képet is, és a legjobb esetben a hang is profi. Ebben is van egyébként elég sok potenciál, de erről egy kicsit később. 
  • A virtuális koncerten a résztvevő nem nézője, hanem részese az egésznek. Bár fizikailag máshol van, virtuálisan számtalan lehetősége van arra, hogy a zenekarral vagy a többi résztvevővel kerüljön kapcsolatba, és olyan extra élményeket kap, amit az élő koncerten sosem. Az egész inkább egy kalandpark, ami az előadó tematikája köré épül, egy másik világ, ahol a szórakozása közben mellesleg a kedvenc zenéje szól élőben. A lehetőségek végtelenek, és bár már vannak olyan produkciók, amik belekóstolgatnak ebbe a formátumba is, de a virtuális koncertek igazán izgalmas elterjedése akkor várható, amikor elérhetővé válik sokak számára az 5G és a VR-technológia, amire a szakértők szerint nem is kell olyan sokat várni. 

Lehet éppen egy koncert részese. Fotó: Darlene Alderson Pexels

Nincs semmi a tévében, menjünk el Londonba egy koncertre

Nem győzzük a legnagyobb tévhitet eloszlatni, vagyis hogy egyik sem az élő koncertet váltja ki. 

Vagyis nem arról van szó, hogy a Budapest Parkban fellép a Deftones, de bárki azt gondolná, hogy a Budapesten, de akár Szegeden élő Deftones-rajongó a koncert helyett inkább azt választja, hogy otthon megnézi az egészet a telefonján. 

Bár ha valamilyen okból mégsem tud ott lenni, biztosan nagyon örülne, ha így is láthatná, de az online közvetítések jövője nem ebben keresendő. Sőt sokkal valószínűbb, hogy a szervező kiköti ebben az esetben, hogy geofencing technológiával nem is teszi elérhetővé az itt élőknek ezt a lehetőséget, de mondjuk azt mondja, hogy Európából meg lehet nézni. És akkor ott tud lenni, még ha csak virtuálisan is, a Deftones-rajongó Angliában élő haverja is, hogy aztán annak ellenére meg tudják beszélni, mekkorát jammelt a zenekar a színpadon, vagy hogy volt-e közönségénekeltetés, hogy egy fél kontinens választja el őket egymástól. 

És az is elképzelhető, hogy valaki akkora rajongó mondjuk Japánban, hogy bár minden vágya, hogy mehessen Deftones-koncertre, de nem tud elutazni Európába, viszont szívesen adna mondjuk 10 dollárt, hogy megnézze őket akár Budapesten, amíg be nem jelentik az ázsiai turnét. Ezzel pedig jól jár a zenekar, mert bár a helyszínen néhány ezren, a világon még ugyanennyien vagy még többen részt vehetnek a koncerten, azaz plusz bevételhez jut, és – bár ez nyilván a megállapodás része lesz – szintén plusz bevételhez juthat a koncerthelyszín is. Ez az a forgatókönyv, amiatt kerül szóba, hogyan tudják például a helyszínek pótolni az olyan kiesett bevételeket, amik abból jönnek, hogy például csak félházzal tarthatnak koncerteket, vagy egészen egyszerűen hogyan növelhetik a bevételüket. Hogy ezt milyen ügyesen használják ki, és hogyan lehet mondjuk egy pesti klub és a virtuális mása egy ausztrál lakos kedvence, aki akár a magyar zenekarokat is felfedezi, arról már előző cikkünkben részletesebben írtunk, mikor a közösségi élményekről vagy a klub digitális másáról ejtettünk szót. 

Most pedig képzeljük el azt, hogy mikor bejelentette a Slayer a búcsúturnéját, a legeslegutolsó koncertet online meg lehetett volna nézni pár ezer forintért. Esetleg ha egy supergroup csak egy koncert erejéig áll össze Los Angelesben, amire 14 másodperc alatt fogynak el a jegyek, mostantól nem azt jelenti, hogy csak bűnrossz felvételeket lehet róla másnap keresni a Youtube-on, mikor már az összes újság lelőtte a poénokat és mindent, ami ott történt, hanem valamennyi pénzért meg lehet nézni valós időben. 

Az online koncerteknek a célja, hogy olyanok is a buli részesévé válhassnak valamennyire, akiknek egyébként esélye sem lenne rá. A világ kinyílik, koncert-DVD helyett pedig koncertközvetítéséket lehet élvezni. 

A virtuális koncertekre a koncert nem is a megfelelő szó

Hívjuk inkább virtuális zenei élménynek azt, amit a jövő tartogat az arra fogékonyak számára. Itt aztán végképp nem arról van szó, hogy megnéz valaki egy felvételt, még csak arról sem, hogy esetleg szavazással beleszólhat a setlist alakulásába, vagy a két dal között válaszol néhány chaten küldött kérdésére a zenekar. 

A virtuális koncertek is nagyjából két részre oszthatóak. Az egyik irány az, amikor egy egyébként is csak virtuálisan létező közösségben történnek olyan dolgok, mint az életben. Erre a legjobb példa, mikor egy játékban lép fel egy előadó. Erre a vonalra több online platform is ráfeküdt már, ott van például a Fortnite vagy mondjuk a Roblox,

ahol például a Royal Blood mutatja be az új kislemezét, és Lil Nas X fellépését 35 millióan nézték.

Az alapötlet az, hogy az embereknek van egy online élete mondjuk a Fortnite-ban, vannak olyan ismerősei is, akikkel egyébként lehet, hogy soha az életben nem is találkoztak, és valószínűleg nem is fognak, mert teljesen más kontinensen élnek, de együtt szoktak játszani. Ha még a zenei ízlésük is azonos, akkor elmehetnek ők, vagyis az avatarjaik közösen koncertekre, és megnézhetik a zenekart, vagy akár a zenekar virtuális mását. Minden ugyanaz, mint egy hagyományos koncerten, még merch is vásárolható, például vehet valaki zenekaros pólót az avatarának. A virtuális tárgyak vásárlása talán elsőre hülyén hangzik, főleg azoknak, akik nem játszanak, pedig pont a példaként hozott Fortnite az, ahol boldogan költenek a felhasználók valódi pénzt virtuális fegyverekre, védelmi felszerelésre vagy éppen viselhető eszközökre.  Ahogyan arról is írtunk már korábban, hogy Ázsiában milyen jó biznisz virtuális ajándékokat árulni, vagyis tulajdonképpen a semmit. 

Néhány év alatt lettek milliárdosok, pedig a semmit árulják

A másik irány pedig a teljes virtuális kaland, ami szintén csak nyomokban emlékeztet koncertre, viszont olyan dolgokat lehet megtapasztalni, amiket egyébként soha. Ahogyan a korábbi cikkünkben jellemezték a szakértők, olyan ez, mint egy nagy kalandpark, aminek jelenleg csak a technológia és a monetizálhatóság tud gátat szabni. A VR nem új, és már lassan egy évtizede várják sokan a nagy áttörését, ami eddig leginkább a gamereknek, esetleg ipari környezetben sikerült. Az AR, vagyis a kiterjesztett valóság már sokkal jobban megjelent az átlagos felhasználóknál is. A technológiai szakemberek pedig azt mondják, hogy bár anno a Google-szemüveg sem ért el olyan jelentős sikert, mégis a következő robbanás az viselhető okoseszközök terén a szemüveg lehet, amit nem csak látásjavítás vagy a fényvédelem miatt hord majd az ember. Ezt alátámasztja, hogy az idei CES-en több gyártó is előállt okosszemüvegekkel, de az igazi elterjedésnek akkor van esélye, ha képes az eszköz olyan élményeket kínálni, amikre az emberek szívesen áldoznának, ebben pedig a zene és úgy összességében a szórakoztatóipar lehet segítségükre. Na meg a pornóipar, amivel kapcsolatban lehet szemérmeskedni, de azért be kell látni, hogy az internet fejlődésének egyik legnagyobb mozgatórugója. 

Az Iron Maiden élőben jó, de most képzelje el azt valaki, hogy Eddie kinyúl érte a koncert közben, és felemeli, miközben felülről látja a színpadot, esetleg még oda is szól neki Bruce Dickinson, hogy próbálja meg nem lehányni. Aztán a következő dalnál körbesétálhat bárki a színpadon, benézhet a dobok mögé, ugrálhat a színpad közepén, hullámvasutazhat Ozzy-koncerten a Crazy Trainre, és a dolognak tényleg csak a stáb kreativitása szabhat határt. 

Hogy mindez élőben vagy felvételről zajlik, az már megint csak a technológiától és az internetsebességtől függ, ahogyan az is, hogy milyen kiegészítő szolgáltatások járhatnak még egy ilyen élményjegyhez. Az 5G pedig valóban változást hozhat abban, hogyan működhet oda-vissza a kommunikáció mindenfajta késleltetés nélkül. Például hogyan lehet akár egy élő koncerten beszállni gitározni a zenekarba és együtt játszani, és arról se feledkezzünk meg, hogy olyan cégek, mint a 1ric vagy az SK Telecom nagyon erőteljesen dolgozik, a hologramokon is, ami már messze nem azt jelenti, hogy halott zenészeket próbálnak feltámasztani, hanem mondjuk azt, hogy az udvaron adjon koncertet a U2 a sütögetés közben, és hogy ehhez ne kelljen egy drága eszközt vásárolni, hanem mindenki számára elérhető módon tudják megjeleníteni. A Jadu nevű alkalmazáson Apple-felhasználók például már most is kipróbálhatják, milyen egy hologram mellett fellépni. 

Ez a már előbb is említett Jadu alkalmazásról egy kis videó, amiben hologramokkal lehet táncolni, és megmutatjuk, mit jelent valójában egy kiterjesztett valósággal készült zenei élmény, itt pedig el lehet olvasni, mit szóltak hozzá azok, akik részt vettek benne, és esetleg szkeptikusak voltak az elején.

Nem állítjuk, hogy ami a videóban látható, az ugyanezzel a zenével nagyon vonzó lenne, de jól mutatja, hogy valójában miről is van szó, mikor hologramokról beszélünk.

Vagy itt van a Pussy Riot videója, amiben egy hologram szerepel, ehhez pedig egy virtuális világot is alkottak, a hologramhoz pedig 106 kamerára volt szükség. Egy virtuális koncerten vagy kalandban teljesen elképzelhető lenne, hogy a néző az itt látott világba csöppenjen és fedezze fel, miközben a Pussy Riot tagjainak hologramjaival is találkozik.

A szórakoztató tech cégek már felkészültek rá

Egy ideje kérdés, hogy mégis hova fut majd ki a 4K, 8K tévék világa, kell-e egyáltalán még tévé otthonra, vagy minek kell hangszóró egy lakásba. Az online szórakozás erre választ adhat. Persze nagyon izgalmas a híradó is 8K-ra felskálázva, de azért ez még nem az az élmény, ami miatt megérné ilyet venni. De ahogyan a filmek világa is már nemcsak azt jelenti, hogy a mozi vagy a DVD között lehet választani, hanem ott vannak a streamingszolgáltatók saját tartalmakkal, ahogyan egyre többen kötik tévére a játékot, és ahogyan terjednek az online zenei tartalmak is, úgy ismerték fel a gyártók, hogy erre nekik is lépniük kell. 

A gyártóknál pedig azt lehet megfigyelni, hogy szépen lassan szivárognak le a belépő kategóriába is azok a technológiák, vagy éppen a mesterséges intelligencia, amik valóban élvezhetőbbé tudnak tenni otthon is egy online közvetítést. 

Az LG Magyarország például most ismertette az újságírókkal az itthon is elérhető 2021-es tévékínálatot, és azon túl, hogy az OLED-család képi megjelenítése valósághű, a mozgások pedig gördülékenyek, az új mesterségesintelligencia-processzorok arra is figyelnek, hogy a hangzás megfelelő legyen, vagyis egységes, térhatású, és képes legyen a hangfelskálázásra is, és az LCD tévéken is sokat javítottak az előző évekhez képest ebben a tekintetben is. A nagy konkurens Samsung is bemutatott egy olyan fejlesztést, ami a képernyőn történtekhez és a készülék környezetéhez képes igazítani a hangot, és egyre többen vásárolnak hangprojektorokat is, amikkel a már meglévő készülékük hangélményét tudják feljavítani, és nem csak arra használni, hogy hangosabb legyen a robbantgatás az akciófilmekben. 

Vagyis akarva vagy akaratlanul is elkezdett egymáshoz közelíteni a tech és a zene világa, és egyre több gyártó ismeri fel, hogy közösen érhetnek el sikereket. A zeneiparnak szüksége van arra, hogy a hagyományos csatornákon túl is lehessen a zenét élvezni, a technológiai cégeknek pedig arra, hogy a mozik és sorozatok mellett a felhasználóik otthoni szórakoztatását sokkal jobban lefedjék, legyen az játék vagy éppen zenehallgatás.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

KOMMENT

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
807FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk