Hirdetés

A fiatalokat már egyáltalán nem érdeklik a zenekarok

Vicces, hogy mikor az első Maroon 5 albumot adtuk ki 2002-ben, még voltak zenekarok

– mondta nemrég Adam Levine, amivel elég sok zenekart megsértett ugyan, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a zeneipar teljesen új irányt vett. Míg korábban nagyjából hasonló arányban lehetett slágerlistákon vagy népszerűségi listákon olyan zenekarokat látni, amik széles körben is népszerűek, ez az arány az évek alatt nagyon siralmassá vált. Az egyik utolsó nagy műfaj a metál maradt, ami zenekarcentrikus, de már az indie-világban is megjelentek a szólisták, és Phoebe Bridgers, a Soccer Mommy vagy  Waxahatchee számítanak az új sztároknak.

Hirdetés

Ha a Billboard év végi kislemez-listáit nézegetjük, akkor nagyon szépen kirajzolódik, hogy mi a probléma.

’91-ben az első 20 előadó között 11, 2000-ben 10 zenekart lehet találni. 2011-ben már csak 4, 2020-ban pedig összesen 1 zenekar került fel a listára. 

2011-ben egyébként az első 50 közé is mindössze 11 zenekar került, míg 2020-ban összesen három zenekart találtunk a legnépszerűbb 50 előadó között. Az aktuális slágerlistákban sem jobb a helyzet, sem Amerikában, sem Angliában.

Itthon sem olyan jó a helyzet

Bár még mindig jobbak az arányok, mint külföldön, de a trend itthon is nagyon szépen kezd kirajzolódni. Nemzetközi előadók közül mindössze két zenekar az, aki visszaköszön több listában is, és egyik sem teljesen saját jogon. A Black Eyed Peas egy Shakirával közös dallal szerepel a listákon, illetve ott van még Purple Disco Machine, aki a nevével ellentétben nem egy zenekar, hanem egy producer, akinek új dalában a Sophie & The Giants zenekar szerepel.

A magyarok közül a Kaukázus, a Bagossy Brothers, a Fish! és a Soulwave azok, akik a Petőfi vagy a MAHASZ 40 legtöbbet játszott dala között megtalálhatóak saját dallal. Illetve a Beatrice és az Azok a boldog szép napok, de azért itt érezhető, hogy a cikkünk szempontjából ez a felvétel kissé kilóg a többi közül. Vannak még közös produkciók, a Compact Disco a Hősökkel, a Halott Pénz pedig Rúzsa Magdival összeállva került fel listákra.

Kiből lesznek stadionzenekarok?

Ha egyre kevesebb emberhez jutnak el zenekarok, akkor egyre kevesebbnek is van lehetősége arra, hogy stadionzenekarrá nőjön. Abban teljesen igaza van Levine-nek, hogy mikor ők alakultak, akkor elég sok banda alakult velük együtt. Ha valakinek sikeres külföldi popzenekarokat kellene felsorolnia a kétezres évekből, akkor valószínűleg elég sok beugrana, kezdve a Maroon 5-tól a No Doubton és a Coldplayen át akár a Red Hot Chili Peppersig.

Ha azonban most lenne ugyanez a feladat, valószínűleg ugyanezeket a zenekarokat sorolná mindenki, maximum hozzátenné a BTS-t. 

Ahogyan korábban a Backstreet Boys- vagy a Spice Girls-féle összerakott együttesek letarolták a poppiacot, úgy a tehetségkutatók is egyfajta inkubátorként öntötték a világra az olyan formációkat, mint mondjuk a One Direction, a Girls Aloud vagy éppen a Little Mix. Most azonban, ha valaki kifejezetten sikeres zenei produkcióban gondolkozik, akkor elfelejti az együtteseket, és csak a szóló előadókra fókuszál.

Az egy dolog, hogy a rádiós játszásokban a szóló popelőadók és a rap a népszerűek, de a fesztiválok többségén ezek a produkciók általában nem aratnak olyan nagy sikereket. Itthon is emlékezni lehet, hogy sem Rihanna, sem SIA nem tudott olyan nagyon átütő bulit csinálni, és Ed Sheeran bulijának is azok voltak a legemlékezetesebb momentumai, amikor a kezébe vett egy gitárt, és úgy tűnt, mintha egy zenekar állna a színpadon.

Ed Sheeran a Szigeten. Fotó: Artlasso

Ennek ellenére a szólóelőadók egyre nagyobb számban szerepelnek a fesztiválok headlinereként.

A zenekarok olyanok voltak, mint a rádiós és tévés szereplők

– nosztalgiázik Paul Smith, a Maximo Park frontembere a 2005 körüli időszakról, amikor a Top of The Pops és a rádiós játszásoknak köszönhetően nyolc daluk szerepelt a legjobb 40 között. Szerinte akkor még volt egy egészséges egyensúly a szólóelőadók és a zenekarok között, és sokkal több stílus volt jelen a mainstreamben.

Biztos olcsóbb egy embernek fizetni

Sokak szerint az egész mögött az áll, hogy a lemezkiadók rájöttek: egyszerűbb, ha van egy előadó, és rá kell fókuszálni, mintha lenne egy zenekar, ahol valamelyik tag biztos mindig problémázik.

Kétségbeesetten keresek fiatal zenekart, akikkel lehet fejlődni

– Jamie Oborne a Dirty Hit kiadótól, ahol például az 1975, a Wolf Alice is a katalógus része olyan szólóelőadók mellett, mint Beabadoobee vagy Rina Sawayama, cáfolja az elméletet. Szerinte a baj egészen egyszerűen annyi, hogy nincsenek izgalmas új zenekarok. Ráadásul egészen egyszerűen olyan a technológia, hogy a fiatalok inkább egyedül alkotnak.

Ben Mortimer, a Polydor Records társelnöke szerint sem ez a gond, hiszen a költségek inkább az előadónál jelentkeznek. Ha valaki fiatal és zenélni szeretne, akkor válaszút elé kerül.

Vagy letölti az Ableton szoftvert, és magára zárja az ajtót, hogy egyedül alkosson, vagy megpróbál olyanokat maga mellé gyűjteni, akik hasonló látásmódúak, és elkezdenek együtt beruházni hangszerekbe és felszerelésbe

– Mortimer szerint a technológia alakítja a kultúrát, most éppen ebbe az irányba. A zenekar egy pénznyelő, ebben a legtöbb olyan zenekar egyetért, amelynek nagyszabású tervei vannak. A hangszerek és felszerelések mellett kell egy hely, ahol ezeket tárolni lehet, ahol próbálni lehet, minél több koncert kell, ami eleinte ráfizetés, utazni kell, ami szintén ráfizetés.

Inkább arra kellene figyelni, hogy a zenekar-alapítás ne középosztálybeli gyerekek kiváltsága legyen

– mondta Jogg Oddie a Wolf Alice zenekarból.

A fiataloknak nem igazán vonzó a hagyományos értelemben vett zenekar képe

Az egész egy öngerjesztő folyamat. Ha a zenekarok nem népszerűek, nem tudnak sikereket elérni, akkor nem lesz olyan vonzó jövőkép a fiataloknak sem, hogy zenekart alapítsanak. Főleg, ha közben a népszerű műfajokat hallgatják ők és a barátaik is, akkor a tehetséges fiatalok nem zenekarosdival, hanem rapprodukciókkal próbálkoznak. Zenészek helyett producerek lettek a sztárok, és a siker fokmérője, hogy hány előadónak tudnak slágert írni, azaz már inkább az előadók mögött álló dalszerzők az igazi szupersztárok.

Az előadóknak vége, csak a dalok számítanak – a zeneipar jövőjében senkit sem érdekel, ki az énekes

Régen az MTV vagy a zenei műsorok voltak azok, amik bemutattak egy-egy zenekart. Meg lehetett ismerni, hogy melyik tagnak milyen a személyisége, mindenki tudta, hogy a Take Thatnél Robbie Williams a rosszfiú, vagy hogy a Spice Girlsben Mel C szeret sportolni. Hogy ez mennyire tükrözte a valóságot, vagy mennyire bugyuta az egész, az egy dolog, de akkor még volt lehetőség és legfőképpen hely arra, hogy a marketingesek be tudjanak mutatni egy zenekart. A közösségi oldalakon pedig inkább az egyedi szereplők lettek a hitelesség új fokmérői, nem a csapatok, hiszen eleve az önmegvalósításról szólnak ezek a platformok.

A valóságshow-k megjelenése előtt a zenekarok jelentették ezt a műfajt, akik egészen biztos, hogy valamin összevesztek.

Mindenki figyelte, hogy éppen mikor verekedik össze a két Gallagher, hogy min veszett össze a Beatles, most azonban az ilyen balhékhoz nincs szükség zenekarokra. Megcsinálják sokkal nagyobb sárdobálással a celebek, vagy a szólóelőadók. 

Ez alól egyedül az ázsiai piac a kivétel, ahol az egész K-Pop és a J-Pop nemcsak egy zenei műfaj, de egy nagyon jól szervezett és sokszor kegyetlen iparág, ahol gyakorlatilag minden apró részlet pontosan ki lett találva, a szereplőit pedig gyakran gyerekkoruk óta a sztárságra készítik fel.

Ha minden sikeres zenész rapper és szólista, nem akarnak ők sem zenekart. Fotó: Athena / Pexels

Mikor jön a strukturális változás?

A zeneipar azért még nem temeti teljesen a zenekarokat, csak figyeli, mikor jön az a strukturális változás, amikor újra népszerűek lehetnek. A recept mindegy, hogy egy Killers vagy egy Spice Girls típusú zenekarról beszélünk, nagyon hasonló, vagyis szerethetővé kell tenni az egész produkciót. Kell, hogy a rajongók valamelyik taggal azonosulni tudjanak, szimpatikusnak tartsák. Rövid távon a világjárvány is ellehetetlenítette a zenekarok létrejöttét, az élőzene kiesése pedig összességében a fennmaradásukat is veszélyezteti, de a kisebb és nagyobb kiadók is inkább izgatottak.

Kíváncsian várják, hogy az, hogy így felbolydult a világ, milyen kreativitási hullámot indít be.

Bár szólóban sokkal egyszerűbb például összerakni egy setlistet vagy kiválasztani egy pólómintát, és a pénzen sem kell osztozni, a zenekarok és a kiadók azt mondják, hogy mindez semmiség ahhoz képest, hogy a felelősség és a feladatok is megoszlanak, ha valaki együtt zenél másokkal.

Egy jó zenekar közösség. Van egy ökoszisztémája, aminek a hallgató is a része szeretne lenni. Annak ellenére, hogy mindenki individualista, a kollektív élményre is vágynak

– mondta a Wolf Alice tagja, aki hisz abban, hogy eljön még az az időszak, amikor újra nagyobb szerephez jutnak a zenekarok.

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

Kommentek

35,839KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
743FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PREMIEREK

Hirdetés

DALMEGOSZTÁS

Programok

Lemezkritikák

Beszámolók

Audiópartnerünk