Hirdetés
Hirdetés

A bűnös – Különleges videóval búcsúzik a Cadaveres

Az év eleje óta tartó Esszencia turnéval zárja le történetét a magyar metal underground egyik alapcsapatának számító Cadaveres. Utolsó budapesti fellépésük május 27-én, szombaton lesz az Akváriumban, ahol a Racket album megjelenésének 25. évfordulóját ünneplő Strong Deformity és a Nagyúr társaságában állnak színpadra. Most egy különleges videóval jelentkezett a zenekar, amit a folytatásban meg is nézhettek. A klip és a koncert apropóján egy rövid interjút is készítettünk Körmöczi Péterrel, a zenekar alapítójával, aki nyár végén három évtizednyi zenélés után akasztja szögre a gitárt, egy időre legalábbis biztosan.

A most megjelenő videó minek nevezhető inkább, egyfajta búcsúajándéknak vagy amolyan összegzésnek?

Tulajdonképpen onnan jött az ötlet, hogy egy nagyon jó ismerősöm, barátom Kovács Zsolt – Winci’s Imaginary Cover Arts – keresett meg azzal, hogy szívesen csinálna nekünk valamit. Ez a jelen helyzetben annyira nem volt jó időzítés, hiszen ez a mostani kör már kicsit ilyen lezáró szakasz nálam: idén harminc éve csinálom ezt, először a Cadaveres De Tortugas, majd a Cadaveres soraiban, ezt hivatott megünnepelni a mostani Cadaveres Esszencia projekt, ami tulajdonképpen korábbi és új Cadaveres-tagok kibővített zenekarának is felfogható. Tehát itt nem öten vagyunk színpadon, ahogy az korábban megszokott volt, hanem a turné minden helyszínén van egy-egy plusz vendég, rajtuk kívül meg főleg a két formáció korábbi zenészeivel közösen állunk színpadra. A koncertek programja is nagyon vegyes és átfogó, játszunk dalokat szinte minden korszakból és lemezről, főleg a két korábbi Cadaveres-énekeshez, Gabó Ádámhoz és Bölcsföldi Zolihoz igazodva, akik elfogadták a felkérést, hogy részt vegyenek ebben a körben. Illetve a Cadaveres De Tortugasból Viniczai Szabi és Kecskés Peti szintén állandó közreműködők, de szinte mindenhol felbukkan még valaki. Több koncerten ott volt velünk például Krech Miki még a CDT demós korszakából, vagy Szabó Máté, aki mindkét zenekarban perkázott sok éven keresztül.

Új zene viszont nem készül most, ezért egy olyan dalt választottunk, ami benne van a koncertprogramunkban, de soha nem készült hozzá videó annak ellenére, hogy mindig is szerettük volna. Ez a Demoralizer című lemezünk nyitódala, a The Chief, pontosabban annak magyarított változata, A bűnös, ami 2015-ben jelent meg a Hazai EP-n. Akkoriban tervben volt, hogy forgatunk hozzá egy klipet, de ez aztán elmaradt, úgyhogy egyöntetűen ezt választotta a mostani zenekari felállás, benne Juhász Misellel és Markó Tomival. Már csak azért is, mert a mostani kibővített setlist mindegyik dala klipdal is egyben, ezt az egyet kivéve. Januárban kezdődött el a munka, és egy elég komoly animációs videó lett belőle, Zsolti több hónapot dolgozott rajta. Aki ismeri a zenekar történetét, felfedezhet benne jó néhány utalást, és egy csomó mostani meg régebbi tag is megjelenik a klipben ilyen-olyan formában, egyfajta összefoglalásaként ennek a három évtizednek. Az is formabontó megoldás kicsit, hogy egy Cadaveres De Tortugas-dallal, illetve annak koncertbevágásaival kezdődik, ami aztán átvezet a rajzos klipbe.

Május 27-én játszotok Budapesten, az Akváriumban, a Strong Deformity és a Nagyúr társaságában. A dolgok jelen állása szerint ez lesz az utolsó fellépésetek a fővárosban, az azt követő két fesztiválkoncert után pedig úgy tűnik, lezárul a Cadaveres története. Mi várható a mostani bulin?  

Budapesten utoljára lehet majd látni ezt a formációt, két énekessel és egy speciális, kibővített programmal. A mostani tagok mellett biztos, hogy lesznek még vendégeink, ott lesz velünk Szabó Máté, és Vörös Attila felbukkanására is lehet számítani – lehet, hogy kevesen tudják, de nyolc hónapig ő is a zenekar tagja volt, még mielőtt kiutazott az Egyesült Államokba. Most ő is eljön és megtisztel minket a jelenlétével a színpadon. Szóval ezeket a dalokat ebben a formában most lehet majd utoljára hallani. Ráadásul az akváriumos koncert és a két fesztiválfellépés után én is félreteszem a hangszert, és kicsit nyugdíjazom magam. Így egy ideig legalábbis biztosan ez lesz az utolsó budapesti koncert, ahol személyesen én is találkozhatom azokkal, akik a 30 év alatt követték a munkásságomat.

Mi miatt gondolod azt, hogy eljött a pihenés ideje?

Nemrég betöltöttem az ötvenet, és semmiképp nem akarok az a fajta megtűrt, kicsit megszánt zenész lenni, aki kopaszon, pocakosan járja a klubokat és próbálja életben tartani a pislákoló lángot. Inkább azt mondom, hogy addig érdemes csinálni, ameddig ez a fáklya a kezemben még elég jól ég, és remélem, lesz majd a fiatalabb zenekarok közül olyan, aki ezt mondjuk úgy, átveszi majd. Lehet, hogy jobb lesz most egy picit nekem is kicsit hátrébb lépni. Nem mondom, hogy a gitározást vagy a dalírást abba fogom hagyni, de úgy érzem, itt az ideje, hogy kicsit elengedjem a Cadaverest, meg a színpadi jelenlétet is. Számomra az elmúlt 30 év szinte megállás és pihenés nélküli zenekarozással telt, szervezéssel, koncertezéssel, lemezkészítésekkel, meg mindennel, ami ezzel jár. Játszottam 11 albumon, írtam rengeteg dalt, közreműködtem a borítók, a pólók tervezésében, szerveztem a koncerteket, több tízezer kilométert utaztam. Most jólesik majd kicsit hátradőlni. Pont a napokban sikerült nagyjából összeszámolnom, hányszor álltam színpadra életemben: 985 és 989 koncert körüli számú koncertről tudom 100 százalékosan bizonyítani, hogy megtörtént, és ebben a The Bloodiest-bulik nincsenek is benne.

Szóval a megalakulás óta közel 1000 koncerten vagyok már túl. Most szeretnék egy kicsit hátradőlni, megpihenni, kicsit többet foglalkozni a családommal, a munkámmal, és beleszaladni mondjuk egy olyan őszbe, amikor nem a koncertekhez kell igazítanom az életemet, amire már nem is nagyon emlékszem, hogy milyen, mert húszéves korom óta ezt csinálom. Azt persze nem tudom, hogyan fogom tudni ezt átvészelni, meg hogy mit hoz majd a jövő, de most egyelőre úgy érzem, valahol várom is ezt az időszakot.

Mi az, amire azt mondod, megérte miatta végigcsinálni ezt a három évtizedet?

Nagyon-nagyon jó érzés, hogy ebből a közegből kerültek ki a legjobb barátaim, rengetegnél is több haverom. Hogy bárhova is vetődöm, valahol biztosan oda fognak jönni hozzám azzal, hogy ismernek a Cadaveresből, itt vittünk egy sört, itt buliztunk hajnalig. Vannak telefonszámaim az ország minden pontjáról, amiket bármikor bármiért felhívhatok. Rengetegen váltak, mondhatom, hogy barátaimmá a sok év alatt azok közül, akik ott voltak mellettem, eljöttek koncertekre, vagy akár csak rendeltek CD-ket vagy pólókat, amiket aztán mindig én postáztam minden egyes embernek, a kezdetektől fogva. Nagyon sokat jelent, hogy – úgy gondolom -, ez közeg elfogadott, és tényleg jó érzés, amikor mondjuk egy bécsi koncerten megütögetik a házamat, hogy „Helló Körmi, imádjuk a Cadaverest!”, vagy ilyesmi. A másik, amit nagyon szerettem ebben az egészben, az az utazás. Bejártuk Magyarországot, rengeteg kisebb és nagyobb városba eljutottunk, megjártunk sok-sok klubot, fesztiválszínpadot, útközben megálltunk, buliztunk, aludtunk helyeken, mindenféle dolgok történtek velünk, jól éreztük magunkat. Nem túlzás, hogy ma már térkép nélkül is eltalálok bárhová az országban.

Gondolom, nálad is megvan az érzés, mint sok zenésznél, hogy bármelyik benzinkúton állsz meg, onnan már van valami emléked korábbról.

Ha hiszed, ha nem, bármilyen magyar kisvárost el tudok helyezni a térképen, ami nekem nagyon sokat jelent. Meg persze az is, hogy sokszor eljuthattunk külföldre a zenekarral: néha repülővel, néha kisbusszal barangoltuk be Nyugat-, vagy akár Kelet Európát, és ott is rengeteg kalandban volt részünk együtt. Ami pedig szintén legalább ennyire fontos, vagy talán a legfontosabb, hogy a kezembe vehetek olyan lemezeket, mindegy, milyen formátumban, amiken ott van a nevem, az adott időszakból származó fényképem. Meg tudom hallgatni a saját dalaim 11 albumon, amit ha nem is rendszeresen, de olykor szívesen meg is teszek. Büszke vagyok arra, hogy harminc éven keresztül egy csomó maradandó dolgot alkothattam, akár a remix, vagy akusztikus anyagokon, netán más speciális kiadványokon. Van egy teleírt naplóm, ha valakit érdekel a történet, egyszer lehet, rá is szánom magam a visszaemlékezésre.

Annak, aki szeretne ott lenni a budapesti koncerten, itt egy játék a cikk végére. A feladat nem is lehetne egyszerűbb: oszd meg velünk emlékeidet a zenekarral kapcsolatban a mellékelt kérdőív segítségével!

Nem kötelező, de megköszönjük, ha megosztjátok ezt a cikket, vagy a koncert Facebook-eseményét az idővonaladon, esetleg más formában, például kommentben ajánljátok az eseményt ismerőseidnek! Jelentkezési határidő: 2023. május 22., hétfő, éjfél. Rákövetkező napon sorsolunk, a nyerteseket e-mailben értesítjük. A játék során beérkezett adatokat a sorsolás után töröljük az adatbázisunkból.

További információk a koncert Facebook-eseményén és a Cadaveres közösségi oldalain!

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,925KedvelőTetszik
3,060KövetőKövetés
3,510FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók