Hirdetés
Hirdetés

A beakadás élménye – Kiscsillag-interjú Lovasi Andrással

Holnap a Budapest Park színpadán lép fel a Kiscsillag. A zenekar az év legnagyobb önálló koncertjére készül, aminek előestéjén alkalmunk nyílt egy rövid interjúra Lovasi Andrással, akit a néhány héttel ezelőtti beszélgetéssel ellentétben ezúttal kifejezetten a Kiscsillagról kérdeztük.

Tavaly év vége óta játszik a Kiscsillagban Hajba Imre basszusgitáros. Azóta túl vagytok már jó néhány koncerten. Hogyan telt az elmúlt pár hónap a zenekar számára buszban, a próbateremben, és azon kívül?

A tagcsere egy zenekar életében általában egy „ráncfelvarrást” is jelent, ilyenkor újratanuljuk a dalokat, és persze alkalom adódik arra, hogy régóta nem játszott számokat is elővegyünk.

A bő egy hónappal ezelőtt szintén nálunk megjelent interjúban hangzott el, hogy egyfajta koncepció lesz az, hogy szerzőként kicsit háttérbe húzódsz. Szerinted mi a Kiscsillag három zeneszerzőjének legfontosabb kézjegye, akár saját nézőpontból, akár a többiek szerint? Vannak-e olyan megoldások, amire azt lehet mondani, hogy tipikus Lovasi, Lecsó vagy Dávid?

Valóban, az elmúlt néhány évben próbáljuk a dalírást a kezdeti fázis – vagyis egy zenei ötlet, téma – után közösen csinálni, vannak is ötletek szép számmal a próbatermi „fiókban”, két-három dalt ezekből már össze is raktunk majdnem teljesen. Mindhármunknak van a Kiscsillagon kívül is dalszerzői tapasztalata, értelemszerűen mindenki azt hozza, amije van. Ezek nem tudatos szerepek, sokkal inkább ösztönös, ötletelős megoldások, ilyenkor szívesen kísérletezünk is, és az sem törvényszerű, hogy végül az eredeti ötletadó lesz egy dal énekese.

Hol válik el a jellegzetes szerzői fordulat a rutintól? Mi dönti el, hogy valami átmegy a szűrőn?

Hogy végül miből és hogyan születik meg egy dal, az leginkább azon múlik, hogy közös-e a „beakadás” élménye. Általában ráérzünk együtt, hogy „na, ebből lehet valami”.

A Tompa kések két évvel megjelenése után aranylemez lett. Milyen szerepet tölt be ez az album a Kiscsillag zenei fejlődésében mai fejjel, akár dalszerzés, akár produkció szempontjából?

Hálátlan körülmények között jelent meg a lemez, pontosan a koronavírus-járvány magyarországi kitörésének pillanatában, a lemez promóciója gyakorlatilag elmaradt. Úgy látjuk, a koncerteken keresztül tudtuk hatékonyabban bemutatni és megszerettetni az új dalokat, több közönségkedvenc is bent ragadt a műsorban. A lemezen és a koncerten is megjelenik a háromgitáros hangszerelés, például a Föl-le járt éneklő-gitározó Dávidot emiatt is toltuk fizikailag is előtérbe a színpadon.

Az anyaghoz kapcsolódott sok formabontó promóciós megoldás és formátum: közösségi klip, karanténklip, limitált példányszámú könyv, meg úgy általában is mondhatjuk a színházi előadásokat, a „véletlen” koncerteket. Mit ad nektek, hogy próbáltok túllépni a bevett formulákon, milyen reakciókat kaptok erre akár a közönségtől, akár a zenész kollégáktól? 

Ezeket a formátumokat részben a kényszer szülte; egyrészt a fizikai hordozók iránti igény drasztikus csökkenése, másrészt a pandémia okozta kulturális fogyasztási szokások változása. Az exkluzív, 250 példányos könyvet nagyon hamar elkapkodták, és általában is az a tapasztaltunk, hogy az emberek örömmel veszik, ha valami kézbe vehetőhöz juthatnak a zenekarral kapcsolatban. Emiatt döntöttem például úgy, hogy a tavalyi szólólemezt nem adom ki CD-n, csak vinylen és könyvben.

A Kispál és a Borz újbóli aktivizálódása és az idei Kispál on Orfű fesztivál okán adja magát a kérdés: mennyiben különül el a „nagy elődök” és a Kiscsillag közönsége ma? Vannak olyanok a hallgatóitok között, akik már ezzel a zenekarral ismerték meg a zenészeket, és a többi formáció számít úgymond történelem előtti időnek?

Vannak kifejezetten Kiscsillag-rajongók, az ő átlagéletkoruk persze alacsonyabb, mint a Kispál-közönségé, de azt látjuk, hogy a Kiscsillag is kezd már többgenerációs zenekarrá válni: sok rajongó már ott is hozza magával a gyerekeit koncertre.

Asszociációs játék: Mi jut eszedbe mai fejjel a korábbi Kiscsillag lemezekről egy mondatban?

Greatest Hits Vol. 01. – „A legjobb elsőlemez cím ever. Legjobb borító, mindig mosolygok kicsit, ha a kezembe kerül.”

Örökre szívembe zártalak – „Méltó folytatás.”

Néniket a bácsiknak! – „Szerintem a legkevésbé sikerült Kiscsillag-lemez, de még így is van rajta öt kedvenc dalom.”

Szeles – „Jó visszagondolni az album készítésére, egy klassz időszak volt az életemben.”

Semmi konferencia – „Pont most hallgattam végig pár év óta először, és sokszor meglepődtem közben. Méltatlanul keveset játsszuk a dalait.”

Tompa kések – „Mikor hangszereltük, szempont volt, hogy koncerteken minél ütősebb dalokat formáljunk, kevés billentyű, sok gitár. Ekkor kezdtük tudatosan használni a háromgitáros felállást.”

A végére pedig helyezzünk egy jó kis koncertajánlós közhelykérdést megcsavarva: mi NEM várható a holnapi koncerten a Budapest Parkban?

Tűzijáték és eső sem lesz.

Jegyek elővételben a Budapest Park weboldalán, további információk a Kiscsillag Facebook-oldalán, és a kapcsolódó Facebook-eseményen!  

Fotó: Kiscsillag Facebook

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

38,926KedvelőTetszik
3,059KövetőKövetés
3,460FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés

LÁNGOLÓ PROGRAMOK

LÁNGOLÓ PREMIEREK

DALMEGOSZTÁS

Lemezkritikák

Beszámolók