Hirdetés

2700 éves ürülékmaradványokból derült ki, hogy már akkor szerették a sört

Az, hogy a sör és a sajt jól passzolnak egymáshoz, már egy ideje nem titok, mostanra azonban az is kiderült, hogy az ízpárosítás legalább 2700 éve működik. Kutatók ugyanis elkezdtek 2700 évvel ezelőttről származó, az osztrák Alpokban, a Hallstatt-bánya szívében talált emberi ürülékmaradványokat elemezni.

Nem is feltétlenül az lepte meg a kutatókat, hogy most akkor megy-e a sör a kék sajthoz, sokkal inkább az izgalmas, hogy az erjesztési folyamatokat már ilyen korán elkezdte használni az emberiség, legalábbis az ebben a térségben élő sóbányászok.

A sóbányában talált ürülékmaradványok az első molekuláris bizonyítékok az akkori idők alkoholfogyasztására, és a legkorábbra tehető minta, ami sajtérlelésről tanúskodik. A régészek a feltárás során azért is nevezték különlegesnek a leleteket, mert az Alpok közepén található, az ott élő közösség pedig egészen biztosan a sóbányában dolgozott és ott élt. A bányászok az egész napjukat ott töltötték, ott étkeztek, és ott is könnyítettek magukon, nyilván nem számolva azzal, hogy 2700 évvel később kutatók elemezgessék a táplálkozási szokásaikat. A bánya állandó 8 fokos hőmérséklete és magas sókoncentrációja pedig különösen jól megőrizte az ürüléküket, nemcsak ebből a korból, de a későbbiekből is.

Cell.com

A kutatók olyan gombákat találtak az ürülékben, ami most is használatos az élelmiszergyártásban, a kutatók szerint pedig úgy tűnik, hogy a hallstatti bányászok szándékosan alkalmaztak már akkor olyan élelmiszererjesztési technológiákat mikroorganizmusokkal, amelyeket még ma is használnak az élelmiszeriparban.

Tanulmányozták a bányászok étrendjét is, amely főleg gabonafélékből, néhány gyümölcsből, valamint babból és húsból állt, és a szakemberek szerint pont ez az az étrend, amire a bányászoknak szükségük volt. Kiegyensúlyozott, és minden fontos összetevő megtalálható benne.

A fő különbség a mai menükben a feldolgozott élelmiszerek aránya, amely akkor nagyon alacsony volt. A bronz- és vaskori bányászok teljes kiőrlésű gabonát használtak, ami valamilyen kása fogyasztására utal. A 18. századi bányászok számára a szemek őrölve jelentek meg, jelezve, hogy kenyeret vagy sütit ettek. Azt is megtudták, hogy a bélben élő baktériumok összetétele nagyon hasonlít a mai nem nyugati civilizációban élő, hagyományosabb életmódot folytató csoportok mikrobióta-rendszeréhez. Akit részletesebben érdekel, hogy mi mindenre lehet még rájönni néhány ürülékmintából, az itt olvashat többet.

Hirdetés

LángOS - Lángoló Original Stories

Exkluzív tartalmakért, heti újdonságokért iratkozz fel a Lángoló hírlevelére!

KOMMENT

35,886KedvelőTetszik
2,755KövetőKövetés
877FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Tesztek

Hirdetés
Audiópartnerünk